Belgrádban a szerbiai parlament elnöke decemberben azzal dicsekedett, hogy elnöklése alatt a képviselőház nem kevesebb mint 208 törvényt fogadott el. A szerbiai parlamentarizmus történetében ilyenre még nem volt példa - nyilatkozta büszkén mosolyogva Predrag Markoviæ (majd eltűnt a közéletből). A tömérdek törvényváltoztatás hallatán azt várná az ember, hogy az élet minden területén gyorsul a tempó - határozottabb léptekkel indulunk a fejlődés, Európa felé. Nem ezt tapasztaljuk.
- Ebben az országban, sajnos, úgy alakulnak a dolgok, ahogyan azokat az aktuális politika formálja: fékezi őket vagy serkenti - mondja KÖRMÖCI Károly Magyarkanizsa község elnöke. - Az aktuális politika diktálta lassú tempó következményei itt, az önkormányzatok szintjén is éreztetik hatásukat. Különösen a külföldi gazdasági kapcsolatok terén. Egy évvel ezelőtt még nagyon bíztunk abban, hogy rendeződnek azok a nyitott kérdések, amelyek megoldására Belgrád ígérteket tett. Elsősorban a háborús bűnökkel vádlottak kiadatása Hágának - csak ennek teljesítése után várható, hogy gyorsított ütemben elkezdődnek a külföldi befektetések. Számunkra ez nagyon fontos volna, hiszen Magyarkanizsa község Európa kapuja, s elsőként ide jönnének befektetők a határ túloldaláról. Ám nem szívesen jönnek a bizonytalanságra, az aktuális politika ígérgetéseire. Lelassult, szinte teljesen áll a vámszabad övezet és az ipari park kialakításának ügye. Nem tudjuk a turizmust föllendíteni, és nem tudunk élni egy-egy olyan adottságunkkal, ami attraktív lehet (folyami szállítás stb.), a község polgárainak pedig új munkahelyeket teremt. Belgrádban arra se voltak képesek, hogy megnyissák a már teljesen kész, kiépült horgosi határátkelőt. Először 2005 nyarára, majd decemberére ígérték az üzembe helyezését, most márciust emlegetnek, de nem tudni. A horgosi határátkelő innenső oldalán már ott áll a MOL benzinkútja, abban bíztunk, hogy mintegy 80 munkahely lesz majd a benzinkutakon, de még mindig semmi. Szóval: a politika nem ilyen tempót ígért, s ezzel nehéz szembesülni, ebbe nehéz beletörődni.
Közvitán a község stratégiai fejlesztési terve
Persze, nem lenne becsületes mindent Belgrádra kenni. Nemcsak ott fönt, hanem lenn is vannak problémák. Az önkormányzat késik a község stratégiai fejlesztési tervének az elfogadásával. A polgármester szerint ennek objektív és szubjektív okai vannak.
- Úgy terveztük, hogy 2005 az alapozás, a stratégiai szempontok meghatározásának az éve lesz, s a község stratégiai fejlesztési terve legkésőbb 2005. december 31-éig elfogadásra kerül. Sajnos, ez nem sikerült. Objektív okok? A tervezés előtt létre kell hozni az adatbázist, az adatbegyűjtés pedig sokkal nehezebbnek bizonyult, és sokkal tovább tartott, mint gondoltuk. Azt például tudjuk, hogy községünk területén 2650 munkanélküli van, de azt már nem, hogy hányan vannak munkaviszonyban. A vállalatok, cégek ugyanis nem kötelesek adatokat szolgáltatni, a foglalkoztatottak számát csak becsülni tudjuk: 5900-ra tehető. Ez csak egy példa, ám rengeteg más adatra is szükségünk van (mezőgazdasági földterületek nagysága, állatállomány stb.) ahhoz, hogy ne tévedjünk a prognózisban. Az a lényeg, hogy a projektum végre elkészült, február elején elkezdődött a közvita.
Elsőként Martonoson, majd Horgoson mutatták be a község stratégiai fejlesztési tervét, február 14-én Oromhegyesen, 15-én Tóthfaluban, 16-án Magyarkanizsán, 17-én Adorjánon, 20-án Kispiacon, 22-én Velebiten, 24-én Oromon lesz a prezentáció. Szakemberek magyarázzák el a polgároknak, hogy a három kiemelt fontosságú területen - mezőgazdaság, kis- és középvállalkozások fejlesztése, turizmus - milyen elképzelések szerepelnek a tervben, és begyűjtik az észrevételeket, javaslatokat. A közvitát követően a stratégiai terv március végén vagy április elején kerülhet a községi képviselő-testület elé elfogadásra. Kulcsfontosságú dokumentumról van szó - mondja a polgármester -, hiszen a külföldi befektető számára valamiféle garancia, ha azt látja, hogy vállalkozása a községfejlesztési stratégiájában a kiemelt fontosságú ágazathoz tartozik. Ebben az esetben ugyanis bízhat az önkormányzat támogatásában is, számíthat arra, hogy az önkormányzat magasabb szintről (tartományi, köztársasági) pénzt tud hozni az attraktív projektumának a valóra váltásához, vagy hitelt kaphat a községi fejlesztési alapból.
Apropó: községi fejlesztési alap. A község tavaly első ízben írt ki pályázatot a kis- és középvállalkozások támogatására, 15 millió dinár összegben. Az önkormányzat a pályázati kiírásban a lehető legegyszerűbb feltételeket szabta, ám a bankok megkomplikálták a helyzetet, sok papírt kérnek. Körmöci Károly szerint a szerbiai parlament dicsekedhet ugyan, hogy több mint 200 törvényt fogadott el, de jó lenne már, ha olyan törvényeket is hozna, amelyek leegyszerűsítik, megkönnyítik a procedúrát.
A beruházások folytatódnak
Magyarkanizsa persze nem várja ölbe tett kézzel, hogy Belgrád végre megmoccanjon. A polgármester szerint nagyon fontos, hogy az önkormányzatban legyen akarat és igyekezet, és donációk útján szerezzen pénzt a terveihez.
- Bennünk akarat is, igyekezet is van: pályázzunk, ahol csak lehet. Úgy tartjuk, ha tíz pályázatra nyújtunk be projektumot, és ebből egyet megnyerünk, nagyon jó. Pontos adatunk még nincsen arról, hogy községünkben kik, hány alkalommal nyertek pályázat útján támogatást és milyen összegben. Az adatok begyűjtésén dolgozunk, az eddigi támogatások sokfélesége és végösszege ugyanis bátorítás lesz mindenkinek: merjünk még többet pályázni a 2006. évben. Tavaly például egy pályázaton nyert műpázsitos sportpályával lett gazdagabb Kanizsa, a Szülőföld Alapból pedig három projektumra kaptunk pénzt. A Szülőföld Alapból kapott támogatásból inkubátorház létesül Magyarkanizsán (a Dózsa György utcában, az ún. ,,barakk”-ban), a másik támogatás révén korszerűsíthetjük a községi közigazgatást, a harmadik összeggel pedig elkészülhet a befektetési kézikönyv, amely a potenciális beruházóknak ad majd útmutatót.
Az önkormányzat az idén is nagy hangsúlyt fektet a beruházásokra: az 511 millió dináros idei költségvetésben 130 milliót erre irányoz elő. Tóthfaluban folytatódik az iskola építése, Oromhegyesen megkezdődnek a kultúrház, Magyarkanizsán pedig a Nagy József Koreográfiai Műhely építésének munkálatai, folytatódnak az útfelújítások. A kis- és középvállalkozások számára a községi fejlesztési alap az idén is hitelpályázatot hirdet, valószínűleg az év második felében - mondja a polgármester, aki bízik abban, hogy a 2006. év jobb lesz, s az idén már elkezdődnek a munkahelyteremtő beruházások is.
Legalább így segíteni a pályakezdő fiatalokat
Január 1-jétől hat ,,pályázaton nyert fiatal dolgozik a magyarkanizsai városházán. Nincsenek munkaviszonyban, hanem volontőr gyakornoki státusban - havi 6100 dináros fizetésüket Belgrádtól kapják. A köztársasági munkaügyi minisztérium eddig csak a termelővállalatokban tette lehetővé a volontőr gyakornokok alkalmazását. Amint ezt a lehetőséget a közigazgatásra is kiterjesztette, az önkormányzat élt az első lehetőséggel: a kikindai munkaközvetítőnél pályázott.
- Hat frissdiplomás fiatal gyakornok alkalmazására nyújtottuk be a pályázatunkat, s hála istennek mind a hatra zöld fényt kaptuk. Közgazdasági, informatikai és környezetvédelmi tanulmányokat végzett fiatalokról van szó (kettőnek középiskolai, háromnak főiskolai, egy fiatalnak egyetemi végzettsége van), akik nálunk töltik a 6, a 9, illetve a 12 havi gyakornoki időt - mondja VARJÚ POTREBIĆ Tatjana, az önkormányzat általános főosztályának vezetője. - Nagy öröm számunkra, hogy ha már nincs lehetőség új munkahelyeket nyitni a gyerekeink számára, legalább így tudjuk segíteni őket: bevezetjük őket a munkába. Később is figyelemmel kísérjük majd a sorsukat, s reméljük, újabb gyakornokokat is tudunk ily módon támogatni. Az előrejelzések szerint az önkormányzatok hamarosan olyan hatásköröket kapnak majd vissza, mint az oktatás és az egészségügy, ezért nyilván szükségünk lesz majd fiatal szakemberekre, mindenekelőtt informatikai mérnökökre és közgazdászokra.
Inkubátorház a fiatal vállalkozók kinevelésére
A Szülőföld Alapból 5,5 millió forint értékű támogatást nyert az inkubátorház létesítésére benyújtott pályázatuk. A pénzt a már meglévő, erre alkalmas épületet egyik szárnyának a felújítására fordítják. A munkálatok folyamatban vannak, a mesterek a villanyt és a gázt szerelik. Hat irodahelyiséget alakítanak ki, telefonközponttal, internetes hozzáféréssel. Az inkubátorházban kezdő fiatal vállalkozók juthatnak hat hónapra ingyenesen irodahelyiséghez. A pályázatot március folyamán írják ki. A Szülőföld Alap második pályázatára is készülnek: anyagi támogatást szeretnének kapni az inkubátorház bebútorozására.
Az önkormányzat ugyancsak a Szülőföld Alapból nyert 2,3 millió forintot a közigazgatás korszerűsítésére: a központi épület, azaz a kanizsai városháza és a helyi irodák összekötésére. Hardver, adóvevő antennák, internethálózat kiépítése olyan modulokkal, hogy később más költségvetés-használók is rákapcsolódhassanak - például a közvállalatok, óvodák, iskolák. A harmadik pályázaton 3,2 millió forintot nyert az önkormányzat - a támogatás jóvoltából elkészül, megjelenik a község befektetési kézikönyve.
- Nagyon hálásak vagyunk a Szülőföld Alapnak, hogy Magyarkanizsa önkormányzata is végre lehetőséget kapott támogatások elnyerésére, nemcsak a civil szféra. Örülünk annak, hogy a pénzek számunkra is elérhetők, ha tudunk és merünk pályázni - mondja, s nem titkolja: nagyon-nagyon érzékeny erre a témára. Az a tapasztalata ugyanis, hogy a civil szféra még mindig azt várja el, hogy a költségvetés oldja meg a pénzelést, holott számtalan pályázati lehetősége van, csak követni kell a pályázatokat, és nagyon résen lenni. Igaz, hogy nagyon meg kell izzadni a pályázattal: megírni, figyelemmel követni, elszámolni is. De csinálni kell, ahogyan ő is teszi: munkaidő után, estébe nyúlóan is.
Utazó középiskolások támogatása, ingyenes uzsonna
- 1998 óta útiköltség-térítéssel támogatjuk a középiskolás diákokat. Akkor 300 diákról indultunk, 2005 szeptemberében eljutottunk oda, hogy 617 diák adta át a kérvényét, most, a második félévben 536 középiskolás jogosult a kedvezményre. Évről évre folyamatosan növekedett a számuk, a vállalatok magánosításával (Potisje, Keramika stb.) elfogytak azok a vállalatok, amelyekben a szülők révén útiköltséget vagy ösztöndíjat kaptak a gyerekek (ami a községi térítésre kizáró ok volt), ezért szinte minden középiskolásunk jogot nyert a támogatásra, ami megközelíti a tényleges középiskolásaink számát. Ez nagyon nagy teher a község vállán, de makacsul és büszkén kitartunk amellett, hogy 30%-ban támogatjuk az utazást, nem csökkentünk. A szállító 35% kedvezményt ad, mi 30%-ot (50%-ot, ha 2 utazó középiskolás van egy családban, és 50%-ot a roma származású diákoknak), a szülő tehát a havi jegy 35%-át fizeti. Büszkék vagyunk erre. A támogatás fejében a község mindössze annyit kér, hogy legyen pozitív a bizonyítvány. A község településeiről 142 középiskolás utazik be Kanizsára, a község 144 középiskolása Szabadkára, 193 Zentára, 36 Törökkanizsára, 19 Csókára, 2 Adára jár iskolába.
Az utazó középiskolások támogatása része annak a községi szociális programnak, amely tavaly készült el. A 12 projektumot felölelő szociális program része a gyerekek ingyenes uzsonnáztatása is. A községben 169 általános iskolai és óvodai tagozat van, minden tagozatnak 2 ingyenes uzsonna jár. Az óvónő, tanítónő határozza meg minden hónapban, ki az a két leginkább rászoruló gyerek. Ez a 338 nyolc uzsonna, havi 500 dinárjával számolva, nem kevesebb mint 1,8 millió dinárral terheli az évi költségvetést. Varjú Potrebiæ Tatjana megjegyzi: a tagozatonként két ingyenes uzsonna Horgoson nehézségeket okoz. Az ottani iskolában sok a roma gyerek, nyilván mindannyian ingyenes uzsonnára szorulnának, viszont a más nemzetiségű gyerekek között is vannak szegények. A roma gyerekek étkeztetésének a megoldására külön eszközök kellenének, de erre nem az önkormányzat büdzséjében kell keresni a megoldást. Az országos Roma Nemzeti Tanács keretében óriási lehetőségek vannak arra, hogy pályázat útján támogatásokat nyerjen a PHARO DROM civil szervezet. A pénzek elnyerésére egy recept van: pályázni, pályázni, pályázni!