Néha képesek vagyunk a jövőbe látni — megsejtjük, hogy mi történik holnap. Ilyesmi nemcsak a tündérmesékben fordul elő, ezért tudományos módszerekkel is faggathatjuk a jövőnket.
Mindennapi életünk megkönnyítésére gyakran próbálkozunk egy kis ,,jóslás’’-sal: ha lehet, hogy álmaink hercegével/hercegnőjével fogunk találkozni, akkor igyekszünk vonzóan felöltözni; ha valószínűleg esni fog, nem felejtünk el esernyőt vinni magunkkal. Olykor azonban érdemes elgondolkodni azon is, hogy vajon mekkora esély van egy kellemes eseményre, illetve mekkora a kockázata valami rossz bekövetkeztének — a matematikusok ugyanis régen rájöttek: a valószínűségnek is megvannak a maga törvényszerűségei, vagyis sorsunk semmit nem bíz a véletlenre.
Semmi sem biztos
A véletlenekkel is megtanulhatunk bánni. Mindenki tudja, hogy ha fogadás alkalmából feldob egy pénzdarabot, akkor ötven százalék esélye van a győzelemre — hiszen egyszer dobja fel az érmét, amelynek két oldala van. Kissé bonyolultabb számítással annak az esélyéről is lehet hozzávetőleges adatunk, mekkora valószínűséggel nyerünk egy szerencsejátékban.
Mégsem hihetjük, hogy ha mélyebben megismerkedünk a valószínűség-számítással, máris ,,zsebünkben a főnyeremény’’. A matematikának ebben az ágában alapszabály, hogy semmi sem biztos! Például soha nem fogjuk 100 százalékos biztonsággal megtudni, hogyan lehet telitalálatunk a lottón. Illetve mégis van egy tuti tipp: az összes lehetséges számkombinációt meg kell játszani!
A lehetetlen sem elképzelhetetlen
Fordítva is igaz: noha jól tudjuk, kicsi az esélye, hogy éppen azt az öt számot húzzák ki, mégis megtörténhet. Sokan ebbe a kis valószínűségbe kapaszkodva válnak a szerencsejátékok rabjává.
De a valószínűség kiszámítása elengedhetetlenül fontos a biztosítótársaságoknak is — sok matematikus éppen azon dolgozik, hogy olyan biztosítási formák jöhessenek létre, amelyekre nem fizet rá a biztosító. Sőt néha a meteorológusok is számítások alapján vállalkoznak az időjóslásra, merthogy az sem jöhet létre alapos számítások nélkül. A meteorológusoknak a légköri mozgásokon kívül egyéb tényezőket is figyelembe kell venniük, hogy megmondhassák: elér-e bennünket a hidegfront másnapra. Jóslataikon sokszor bosszankodunk, de ne feledjük: ha azt mondják, hogy másnap 80 százalék esély van a napsütésre — attól még a 20 százalékos esélyű rossz idő is bekövetkezhet!
