A Magyar Köztársaság és Szerbia és Montenegró Államközössége Kisebbségi Vegyes Bizottságának első ülésére tavaly december 13-án került sor Budapesten, a HTMH épületében. Már az ottani sajtótájékoztatón egyértelmű volt, hogy a budapesti ülés jegyzőkönyvét február 11-én Szabadkán fogják aláírni. Az ünnepélyes aktusra múlt csütörtökön a szabadkai városháza dísztermében került sor, ahol első alkalommal tartott együttes ülést a Magyar Nemzeti Tanács és az Országos Szerb Önkormányzat, a magyarországi szerbek önkormányzati fóruma. A jegyzőkönyv azokat a vállalásokat tartalmazza, amelyeket - elvileg - a következő ülésig végre kell hajtania a két ország kormányának. Itt jegyezzük meg, hogy annak konkrét tartalmát nem tették közzé a média képviselőinek. Szerb részről Rasim Ljajiæ, Szerbia és Montenegró Minisztertanácsának emberi jogi és kisebbségügyi minisztere, magyar részről Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára a vegyes bizottság két társelnökeként írta alá.
Az ünnepélyes aláírás előtt Milica Pavlov, az Országos Szerb Önkormányzat elnöke a Magyarországon élő szerb közösség aktuális helyzetéről számolt be. Kiemelte, hogy a szerb nemzeti közösség Magyarországon egyre fontosabb szerepet tölt be. Pavlov asszony külön szólt a szerb nyelvű oktatásról is, elmondta, hogy a szerb tagozatokon növekszik a diákok száma, bár a szerb nyelvű oktatás költségvetése bizonyos gondokkal küszködik. Beszámolt arról is, hogy szerb nyelvet a Szegedi Egyetemen, illetve az Eötvös Loránd Tudományegyetemen lehet tanulni. Milica Pavlov külön kiemelte, hogy az elektronikus médiumok terén a rádió műsorait a kellő lefedettség hiányában nem tudja hallgatni mindenki, s az állami televízió szerb nyelvű műsorának sugárzási időpontját is kritikákkal illette, azonkívül az egyetlen szerb nyelvű írott médium anyagi gondjairól is hosszasan számolt be a hallgató közönségnek.
Ezt követően Józsa László, az MNT elnöke szólt az egybegyűltekhez, s hangsúlyozta, hogy a magyar autonómiakoncepció elemein alapul a mai szerbiai kisebbségvédelmi törvény. Józsa azt is kiemelte, hogy a nemzeti tanácsok megalakulásuk óta fontos szerepet töltenek be a szerbiai kormánnyal fenntartott kapcsolatban. Külön szólt a nemrégiben tartott szegedi találkozóról, melyen Szili Katalin és Predrag Markoviæ mint a két állam országgyűlésének elnökei tolerancia-megállapodást írtak alá, egyúttal viszont sajnálkozásának is hangot adott, amiért a XXI. század elején nem mindenkinek egyértelmű a tolerancia jelentősége.
Szabó Vilmos politikai államtitkár úgy vélekedett, hogy az új évszázadban nem feledhetjük el a múlt történéseit, de éppen ezért szem előtt kell tartanunk azt, hogy a többségi nemzetnek mindig nagyobb a felelőssége. Kiemelte, hogy Magyarország most már minden szomszédos országgal kötött kisebbségvédelmi megállapodást. Az uniós integrációval kapcsolatban úgy vélekedett, hogy mindenkinek ki kell elégítenie az iránta támasztott követelményeket, s ezek egyike éppen a kisebbségi jogok védelme. Éppen ezért fontos, hogy a most aláírt dokumentumba foglaltak ne csupán papíron létezzenek.
Rasim Ljajiæ hangsúlyozta, hogy Szerbia és Montenegró Magyarországgal írt alá elsőként kétoldalú kisebbségvédelmi egyezményt, és ezt hamarosan megteszi minden szomszéddal is. Ljajiæ szerint ez annak a bizonyítéka, hogy országa számára Magyarországnak kiemelt a szerepe a térségben, s hitet tett amellett is, hogy a most aláírt jegyzőkönyv nem csupán egy dokumentum erejéig lesz érvényes. A kisebbségügyi miniszter ismételten elítélte a nemzeti kilengéseket, s úgy vélekedett, hogy ha csupán egyetlenegy incidens történik is, az államnak akkor is kötelessége bebizonyítani, hogy nem tolerálja a nemzetek közötti megkülönböztetést, kilengést. A miniszter külön hangsúlyozta, hogy a státustörvény elfogadásakor nem volt kifogásuk, s a kettős állampolgárság megadását sem ellenzik.