home 2024. július 16., Valter napja
Online előfizetés
A szőlő fitoplazmózisa
dr. Könyves Tibor
2024.07.01.
LXXIX.. évf. 26. szám
A szőlő fitoplazmózisa

Az utóbbi időben egyre több szőlészetben észlelték a fent említett szőlőbetegség tüneteit. A gazdák sokszor tanácstalanok. Főleg a hobbiszőlészek-borászok körében okoz gondot a betegség, mivel ezeknek a termelőknek nincs megfelelő növényvédelmi tapasztalatuk a kórokozókkal szemben. De miről is van szó?

A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20—50%-kal csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet. A betegség elleni védekezéshez jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő növényvédő szeres eljárás, így a tőkék 80–100%-a is megfertőződhet. Fogékony fajták esetében néhány év leforgása alatt az egész ültetvény kipusztulhat. A fitoplazma az emberi egészségre nem veszélyes!

A fitoplazmák a baktériumokhoz hasonló felépítésű, sejtfal nélküli, a növényi háncsszövetben élő mikroorganizmusok; a növények feltétlen (obligát) kórokozói, és sok rovarral élnek együtt (obligát szimbionták). Kizárólag élő szervezetben képesek élni és szaporodni. Átmérőjük 500–1000 nanométer között változik, tehát szabad szemmel nem láthatóak. A szőlő mellett számos lágy és fás szárú haszon- és dísznövényt megbetegíthetnek. Jelenlegi tudásunk szerint oltással, szemzéssel, a növények szállítószövetéből táplálkozó rovarvektorokkal és egy élősködő gyomnövényünkkel, az arankával (Cuscuta campestris) képesek egyik tőkéről a másikra terjedni. Nagy gond, hogy a fitoplazmával megbetegített növények nem gyógyíthatóak, így a védekezés fontos elemei a rovarvektorok gyérítését segítő vegyszeres kezelések, a rovarok egyéb tápnövényeinek eliminálása, illetve lehetőség szerint a tőlük való térbeli elkülönülés.

Szűkebb pátriánkban, de Magyarországon is a szőlőn jelenleg kétféle fitoplazmás betegséget ismerünk, a sztolbur fitoplazma által okozott fekete vesszejűséget (Bois noir) és a szőlő aranyszínű sárgaságát (Flavescence dorée). Az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma (Candidatus Phytoplasma vitis) a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója. Az ültetvényekben gyakran előforduló sztolbur fitoplazma okozta betegségtől a szőlő aranyszínűsárgaság-tünetei szabad szemmel nem különíthetőek el, kizárólag molekuláris módszerekkel lehet kimutatni a kórokozót. Árulkodó azonban a tünetes növények elhelyezkedése az ültetvényen belül, a fitoplazmát terjesztő kabócafajok életmódja miatt. A sztolburnak szőlőn kisebb gazdasági jelentősége van, mint a Flavescence dorée-nak, leginkább a lassabb terjedése miatt. A szőlő fitoplazmás betegségének általános tünetei, hogy a levelek sárgára, bíborra színeződnek, és a fonák irányába háromszög alakban besodródnak. A vesszők az ősz folyamán nem fásodnak meg, így télen megfagynak és elfeketednek.

A sztolbur fitoplazma vektorai, a sárgalábú recéskabóca (Hyalesthes obsoletus), a Reptalus panzeri és a Reptalus quinquecostatus kabócák csak alkalomszerűen táplálkoznak a szőlőn, így a betegség terjedése lassú, a beteg tövek elszórtan helyezkednek el az ültetvényben. Ezek a rovarok a szőlőn csak akkor szívogatnak, ha szárazság miatt a lágy szárú növények hervadni kezdenek, turgoruk már nem elegendő a kabócák számára, viszont a szőlő vízháztartása még megfelelő ahhoz, hogy táplálkozzanak. Ebből következik, hogy a nagyon száraz és meleg nyarak egyaránt kedveznek a kabócák elszaporodásának és a sztolbur betegség terjedésének is.

A hazánkat is érintő globális éghajlatváltozás miatt pedig egyre többször extrém száraz és meleg a nyár. Fő tápnövényeik a lágy szárú növények, az apró szulák, az útifű, a mezei zsálya, a nagy csalán és a burgonyafélék, melyek egy része a szőlőültetvények gyomnövényzetében is megtalálható. Az első kifejlett, nemzőképes szárnyas egyedek június hónap folyamán jelennek meg (van, amikor előbb, van, amikor később), és rajzásuk általában augusztus közepéig tart. A nőstények augusztus folyamán rakják a tojásaikat a talaj felszíne alá, a gyomnövények gyökereire. Ez a három felsorolt vektor nagy előszeretettel terjeszti a fitoplazmát. Vagyis szívogatásuk során a rovar testébe kerülő fitoplazma bizonyos inkubációs idő után elszaporodik a rovar testében, és bekerül a nyálmirigyekbe. Sajnos a rajzás teljes időtartama alatt fennáll a fertőzés veszélye.

A fitoplazmás betegségeket jelenleg nem tudjuk gyógyítani, csak az átvivő rovarok gyérítésével lehet gátat szabni a terjedésüknek. Mivel lágyszárúakon táplálkoznak és telelnek át, érdemes a gyomos területekre és gyomszegélyekre nagyobb figyelmet fordítani, különösen az apró szulákra. Június első felében célszerű mechanikusan kezelni a szőlőtőkék alatti részt, amivel egyrészt a szulákot is kiirtjuk, másrészt a betegség fő vektorának, a sárgalábú recéskabócának a lárvakamráit is megsemmisítjük. A szőlő közvetlen szomszédságában kerülni kell a burgonyafélék (paprika, paradicsom, burgonya) ültetését. A vektorok mellett a nem ellenőrzött szaporítóanyag, a nem fertőtlenített mechanikai eszközök és az emberi kéz is jelentős szerepet tölthet be a betegség terjesztésében.

Mivel a fitoplazmózisos szőlőt nem tudjuk gyógyítani, figyelni kell a tőkék és a lombozat állapotát. Ha a betegségre utaló jeleket észleljük a szőlőtőkén, illetve a leveleken, sajnos már nem tudjuk megmenteni. Tapasztaltabb szőlészek véleménye, hogy ilyenkor a tőkét ki kell vágni, hogy ne fertőzzön, illetve a kabócák ne vigyék szét róla a vírust. A szaporítóanyag-termesztők a tőke alapos visszametszését ajánlják (az oltás felett), így lehetőség van arra, hogy a tőke regenerálódjon.

Ezen műveletek eredménye sajnos nem bizonyított, ki kell próbálni, és azután publikálni az eredményeket. Bízunk a szakemberek hozzáértésében, állhatatosságában, és természetesen a sikerben.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..