home 2024. április 25., Márk napja
Online előfizetés
A szellemi tulajdon védelme
Mgr. VERÉB László
2004.10.06.
LIX. évf. 40. szám
A szellemi tulajdon védelme

Dr. Buzás Norbert előadása a JUMMÉE szeptemberi összejövetelénA Jugoszláviai Magyar Mérnökök és Építészek Egyesülete (JUMMÉE) meghívására dr. Buzás Norbert, a Szegedi Tudományegyetem Közgazdasági Karának dékánhelyettese, az SZTE innovációs igazgatója tartott a szeptemberi hagyományos összej...

Dr. Buzás Norbert előadása a JUMMÉE szeptemberi összejövetelén
A Jugoszláviai Magyar Mérnökök és Építészek Egyesülete (JUMMÉE) meghívására dr. Buzás Norbert, a Szegedi Tudományegyetem Közgazdasági Karának dékánhelyettese, az SZTE innovációs igazgatója tartott a szeptemberi hagyományos összejövetelen bevezető előadást A SZELLEMI TULAJDON VÉDELME A CSATLAKOZÓ ORSZÁGOK SZEMSZÖGÉBŐL. KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HATÁRON ÁTNYÚLÓ PROJEKTEK MENEDZSELÉSÉRE címmel.
A 33 megjelentnek alkalma volt megismerkedni a szellemi tulajdon fogalmával, formáival, azok megszerzésével és alkalmazásával Magyarországon, az Európai Unióban, de szerte a világon is.
Az emberi ész legnemesebb terméke az ötlet, amellyel elindul egy személy tevékenysége. Csak a jó ötletnek lehetnek jó, hasznos folytatásai. Ha valakinek az az ötlete támad, hogy világháborút indít, annak pusztulás, nyomorúság a következménye. Más eset, ha az ötlet új, eredeti. Nem könnyű azonban megvalósítani, mert többnyire nagy tudásba, fáradságos és költséges munkába kerül. Mivel a tudásért, a jó és hasznos elvégzett munkáért fizetés jár, ez kell megillesse az ötletadókat is. Jogilag azonban nehéz bizonyítani, hogy kié az elgondolás. Ha elmondok egy ötletet, az már nemcsak az enyém, hanem az olvasóé is, és nekem nincs módom jogilag bebizonyítani a tulajdonjogomat a szellemi tulajdonra. Az emberiség fejlődése során kialakult az a szemlélet, hogy ne csak annak legyen tulajdonjoga, aki házat épít, hanem annak is, aki szellemi tevékenységgel foglalkozik, mert hasznos munkát végez. Amikor a JUMMÉE kezdeményezte ezt az előadást, arra gondolt, hogy a Vajdaságban az autonómiáért még sokáig kell harcolni, de a szellemi tulajdon védelme már törvénybe van foglalva, tehát adva van. Ezenkívül a világon mindenkinek egy feje van, vagyis ebben egyenlők vagyunk a gazdag, erős nyugatiakkal is. Ezt kell tehát érvényesítenünk, persze, amennyiben tud valamit is produkálni a szürkeállományunk, az agyunk.
Dr. Buzás Norbert docens olyan adat-, definíció- és információhalmazt közvetített, aminek csak töredékét tudjuk ezúttal prezentálni helyszűke miatt. Akit bővebben érdekel a téma, forduljon a JUMMÉE-hez.
A szellemi tulajdon fogalma ritkán fordul elő a hétköznapi életben, pedig mindenkinek, aki valami eredetit alkot, szellemi tulajdonjoga, vagyis szerzői joga van arra. E cikkre is, mivel ezt a témát így még nem (sokféleképp, máshogyan igen) írta meg senki sem.
Dr. Buzás elmondásában a szellemi tulajdonnak a következő alapvető formái vannak:
1. Szerzői jog (copyright). 2. Szabadalom (patent). 3. Használati minta (utility model). 4. Ipari minta (design). 5. Védjegy (trade mark). 6. Földrajzi árujelző (geographical indication). 7. Üzleti titok (trade secret).
A szellemi tulajdont azért védik, mert lehet, hogy a vállalatok értékének a fő alkotórészét teszik, akár 80%-át is. Például a Coca-Cola védjegyet 2000-ben 39 milliárd amerikai dollárra értékelték.
Mi is a szabadalom? Egy találmányra engedélyezett kizárólagos jog, nemzeti hatáskörben adományozható, meghatározott időre (20 év) érvényes, átruházható (assign), "bérbe adható" (licence), jogi garanciákat biztosít a tulajdonosnak, a feltalálóé az erkölcsi elismerés.
Mire jó a szabadalom? Gátol másokat, hogy üzletileg hasznosítsák a mi találmányunkat; átruházásával vagy licencbe adásával bevételre tehetünk szert; védettségünk alapot adhat pereskedésre vagy egyezkedésre; megvéd az ellen, hogy mások minket akadályozó szabadalmakat nyújtsanak be; PR értéke van; jól mutat a falon. (Nyugaton a vállalatot sokszor a szabadalom számai alapján ítélik meg.)
A szabadalmazhatóság feltételei: újdonság; feltalálói tevékenység megléte (meglevő dolgok nem nyilvánvaló kombinációja); feltalálói elsőbbség; gyakorlati felhasználás; a szabadalmi igénypontok világossága és teljesíthetősége; az ésszerűség nem feltétel (pl. lebegő, a levegőnél könnyebb bútorokra is adtak az USA-ban szabadalmat).
Elhangzottak egyben a szellemi tulajdon egyéb formáit, szerzői védhetőségét és költségeit is definiálják. Dr. Buzás Norbert felvetette az együttműködési lehetőségeket. A JUMMÉE ezúttal is köszöni a kiváló előadását.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..