home 2024. július 18., Frigyes napja
Online előfizetés
A szabadkai városrendezési tervről
DÉVAVÁRI Zoltán
2013.03.06.
LXVIII. évf. 10. szám

Az elfogadás előtt álló szabadkai városrendezési terv több altervből áll össze, amelyeket a képviselő-testület az elmúlt évek során fogadott el a VMSZ frakciójának ellenszavazataival. Maga a terv a közelmúltban igen heves indulatokat keltett helyi szinten, s nem véletlenül, mert előirányozza a történelmi városkép jelentős átalakítását, megbontását, sőt sok esetben teljes szétverését. Nem csupán épületek sokasága ítéltetett lebontásra, hanem az évszázados történelmi városszerkezetnek a felszámolása is megtörténhet, ha a képviselő-testület elfogadja a tervet.

A tisztánlátást nehezíti az információhiány, mivel az illetékesek a nyilvánosság számára csupán részleteiben teszik elérhetővé a tervdokumentációt. A nyilvánosság figyelmét eddig elkerülte, hogy a terv arra az 1930-as években felvetett elgondolásra épül, amit később az 1967-es terv is előirányzott. Ennek értelmében a Sétaerdőt (Kiserdőt) egy irreálisan széles sétálóutca kialakításával kívánják összekötni a Harcosok sorakozó lakóteleppel. Amennyiben a terv megvalósul, akkor ez a sétálóutca a mostani Dimitrije Tucović, a Városháza előtt park, a Strosmajer, illetve a Május 1. (Prvomajska) utcán keresztül vezetne egészen a közelmúltban felépült fedett uszodáig. A történelmi belváros évszázados szerkezetét az előirányzott sétálóutca alapjaiban bontaná meg, illetve vágná ketté. Az sem világos, hogy egy ilyen több kilométeres és igen szélesre tervezett utcának mi lenne a funkciója, illetve mit eredményezne a kialakítása az itt levő, egyébként összképileg és egyenként is védett épületek vonatkozásában. A hiányos információk ellenére okkal lehet feltételezni azt is, hogy a tervkészítők ezzel kapcsolatban vélhetőleg nem vették figyelembe és nem alkalmazták a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézetnek az ezzel kapcsolatos kötelező érvényű dokumentumát, amely a belváros védett épületeit, illetve annak belső struktúráját foglalja össze.
Az elfogadás előtt álló részletes városrendezési terv másik nagy veszélyforrása, hogy a városközpont egyes részeire már elfogadott tervek több területen irányoznak elő bontást, illetve több emeletes lakóházak építését, ami ellentétben áll a városközpontnak az évszázadok során kialakult szerkezetével, illetve az ottani épületek magasságával. Feltűnő az is, hogy habár a Radić fivérek utca esetében a készülő terv ugyan figyelembe veszi annak védetté nyilvánítását, ugyanakkor „elfelejtette” meghúzni a mezsgyevonalat, ami azt a célt szolgálná, hogy egy adott utcafront, illetve az ott lévő épületek összképe, struktúrája ne változzon meg. Ehhez hasonló a helyzet a Lazar cár utcával is. 
A részletes terv három városrészen teljes építkezési tilalmat rendel el. A legnagyobb ilyen terület a Belgrádi úttól a Május 1. (Prvomajska) utcáig terjedő rész. Itt van többek között az egykori jogi fakultás, illetve a mostani Ivan Goran Kovačić Általános Iskola, valamint a Nagyposta épülete is. A másik ilyen terület a Szent György-templom mögötti rész, a harmadik pedig a szerb templom környéke. Ez az építkezési tilalom azt is jelenheti, hogy az itt levő ingatlanok szanálására, korszerűsítésére, felújítására semmilyen engedély nem adható ki a jövőben, ami az itt levő ingatlanok jelentős értékcsökkenésével járhat. A környéket jól ismerők viszont több helyen a saját szemükkel is tapasztalhatják, hogy ezekben a városrészekben itt-ott máris több emeletes lakóházak épülnek, s vélhetőleg az egész kijelölt városrész idővel erre a sorsra juthat. Az ingatlanok értékvesztését nem csupán az építkezési tilalom okozhatja, hanem az is, hogy a szomszédos telket időközben megvásárolják, s az arra felhúzott több emeletes lakóház teljesen ellehetetleníti a mellette levő földszintes házban élők mindennapi életét, s emiatt eladhatatlanná teszi a földszintes lakóépületeket. Ez a veszély egyébként nemcsak a fent említett városrészekben ingatlannal rendelkezőkre leselkedik, hanem a már elfogadott altervek alapján más, a történelmi belvárosban levő utcákra is. Nagy kérdés az is, hogy a tervet készítők számoltak-e a területek jelenlegi, illetve jövőbeli infrastrukturális adottságaival; azzal, hogy az adott lehetőségek közepette mind a csatornázás, mind a fűtés és az áramellátás tekintetében egyáltalán képes-e a kiépített rendszer az oda tervezett emeletes házak infrastrukturális követelményeinek eleget tenni.
A fentiek csupán néhány vonatkozásban vázolják a városrendezési tervvel kapcsolatos kifogásokat, aggályokat és félelmeket. Bízzunk benne, hogy a polgárok felháborodása, illetve a Vajdasági Magyar Szövetségnek a városrendezési terv egésze kapcsán a múlt héten tett kezdeményezése meg tudja fordítani, s teljességgel le tudja állítani a város történelmi múltját, városszerkezetét, a polgárok anyagi eszközeivel és életminőségével teljesen ellentétes terv megvalósítását.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..