Móra Ferenc 1907 és 1913 között 8 alkalommal, összesen 135 napon át „vallatta” a falu közelében lévő Kremenyákot, más néven Tűzkőhalmot vagy Tűzkövest, mely neki köszönhetően vált ismertté a régészeti szakirodalomban. A nagy, kopasz halmot — ahogyan jellemezték — később sajnos széthordták, de a helyszínt 2007-ben, az ásatások megkezdésének 100. évfordulóján kopjafával jelölték meg. A tölgyfából faragot emlékoszlop Vrábel János (1953–2019) népművész munkája.

Csóka és Móra Ferenc közös története 1907 őszén Farkas Szilárd (1869–1923) akkori csókai plébános levelével kezdődött, melyet a szegedi múzeumnak írt. Ebben elmondta, a falu határában lévő dombon, a Léderer család birtokán, csak bele kell rúgni a földbe, és máris cifra cserepek kerülnek a felszínre. Tömörkény István, az intézmény igazgatója Móra Ferencet küldte ki a terepre, akinek ez lett az első és egyik legjelentősebb régészeti vállalkozása.

A koszorúzók egy csoportja: Monoki Elvira, dr. Pásztor Bálint, Kormányos László, Oláj Ibolya és Rigó Pál Zsófia

Csókai tartózkodása idején Farkas Szilárd helyi plébánosnál lakott, akiben jóbarátra lelt. Móra Ferenc számos újságcikkben, novellában, versben és egy regényben is megörökítette Csókát, a környezetet és az akkori embereket. Ezek közé tartozik A csókai pap, A csókai csóka, a Kisforró Zsuzsánna című verse, A csókai csata novella vagy A festő halála című regény, mely később Négy apának egy leánya címmel jelent meg.

A paplakot, melyben nemcsak Móra Ferenc, hanem Kálmány Lajos néprajzkutató is szállásra talált néhány évig, a XX. század második felében lebontották. 2004-ben, Móra Ferenc születésének 125. és halálának 70. évfordulóján, az egykori plébánia helyén avatták fel a mellszobrát. A talapzatot úgy alakították ki, mintha az egykori épület sarkának egy része volna, a szobrot pedig arccal a Kremenyák felé fordították.

Kiss Tóth Erika és ft. Hajdu Sándor (Báló Andor felvételei)

Itt kezdődött az emlékező összejövetel, melyen Kiss Tóth Erika, a csókai Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület elnöke szólt a jelenlévőkhöz. 

— Azért vagyunk most itt, hogy az összetartozás érzését erősítsük, hiszen mindannyiunkat összeköt egy kapocs. Ez a kapocs jelen esetben Móra Ferenc, magyar művelődési egyesületünk névadója, aki azzal lett a miénk is, hogy a szegedi múzeum munkatársaként Csókán végzett ásatásokat. Büszkék lehetünk rá, és az lenne a feladatunk, hogy elsősorban Móra Ferenc és Csóka kapcsolatát, de az író teljes életművét is megismertessük az utánunk jövő generációkkal.

Az egybegyűltek Hajdu Sándor esperesplébánossal imát mondtak, majd elhelyezték az emlékezés virágait a mellszobornál. Koszorúzott dr. Pásztor Bálint, a VMSZ megbízott elnöke, Rigó Pál Zsófia, a Magyar Nemzeti Tanács alelnöke és Oláj Ibolya, az MNT tagja, Sutus Áron, a VMMSZ elnöke, Kormányos Katona Gyöngyi, a VMMI igazgatója, Csóka Önkormányzata képviseletében Oláj Tibor és Törtei János, a VMSZ csókai községi és helyi szervezete részéről Kormányos László és Monoki Elvira, Kobrehel Éva, a Csóka Művelődési és Oktatási Központ igazgatója, valamint a Rákóczi férfikórus és a Móra Ferenc MME tagjai.

Hogyan őrzik Móra Ferenc emlékezetét Csókán? (Dr. Pásztor Bálint Facebook-oldala)

A program folytatásában a csókai Városi Könyvtár olvasótermében Tóth Lívia újságíró, mesterdiplomás kulturális mediátor tartott előadást A rőzseláng őrzői — Móra Ferenc emlékezete Csókán címmel. Értekezésében két kérdésre kereste a választ: milyen nyomot hagyott Móra Ferenc jelenléte a település történetében, mennyire él az emléke a mai kor emberében, hatással volt-e, van-e még ma is a csókaiak identitásának, a szülőhely iránti szeretetének a megőrzésében. Illetve hogyan tükröződik az író munkásságában a Csókán töltött időszak.

A Móra Ferenchez köthető helyszínek mellett szóba került Cs. Simon István (1942–2007) csókai író, költő, publicista, az 1970-ben létrejött Móra Ferenc Művelődési Egyesület (2011-től Magyar Művelődési Egyesület) egyik alapítója, névadója és első elnöke. A Móra-mellszobor felállítását nagy megelégedéssel nyugtázta, de azt már sajnos nem élhette meg, hogy lássa nagy álmának, a Kremenyák megjelölésének a valóra válását, pedig több évtizeden át küzdött érte. Emléktábláját 2007 októberében avatták fel a csókai Szentháromság katolikus templom udvarában. Az egyesület jelenlegi székházáról is elhangzott néhány adat — az épületet 2003-ban vásárolták meg a szegedi Esély a Stabilitásra Közalapítvány pályázatán nyert forrásból, és 2008-ban adták át rendeltetésének. A felújításában jelentős szerepet vállalt a Vajdasági Magyar Szövetség, a Tartományi Nagyberuházási Alap, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, a Szülőföld Alap.

„Nem vagyok nagy regiszterű orgona, kolompszó vagyok a magyar mezők felett, de a fáradt emberek ezt is szeretik hallgatni néha. Nem vagyok csillag, csak rőzsetűz, de az, amíg ég, meleget tud adni az egyszerű embereknek. Nincs az én írásaimban okosság, mélység, csak érző, szegény, igazi magyar szív van.”

Ebben az idézetben Móra Ferenc rőzsetűznek nevezi magát, mely meleget ad az egyszerű embereknek. A rőzsetűz lángjának őrzői viszont Csóka lakosai, illetve a Móra Ferenc nevét viselő magyar művelődési egyesület tagjai, akik a neves írónak a településhez köthető munkájából a helyi és a nemzeti identitást erősítő, közösséget építő tőkét kovácsoltak. Nemcsak őrzik és ápolják az emlékezetét, hanem igyekeznek azt továbbadni is az eljövendő generációknak. A lángőrzők közé tartozik a 2020 januárjában alakult Csókai Települési Értéktár Bizottság, melynek a javaslatára már több csókai érték is bekerült a Vajdasági Magyar Értéktárba.

Móra Ferenc műveiből felolvasott Erdélyi Ilona, Kónya Lívia és Oláj Ibolya, az írónak a csókai papról szóló megzenésített versét Kónya Sándor adta elő.

Az eseményt a csókai Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület és a Művelődési-Oktatási Központ szervezte.

Az előadás közönsége