A Szentatya a Szentévet meghirdető „Spes non confundit” (magyarul: „a remény nem csal meg”) kezdetű bullát 2024. május 9-én olvasta fel a Szent Péter-bazilikában.

Összeállításunkban Ternyák Csaba egri érsek előadásának rövidített és szerkesztett változatát adjuk közre.

Ez a jubileumi év mindenekelőtt Krisztus éve, hiszen Őrá irányítja a figyelmet, aki az élet és a kegyelem hordozója az emberiség számára. A Szentévek gyakorlata 1300-ban kezdődött, VIII. Bonifác pápa volt az első, aki meghirdette a jubileumi Szentévet azért, hogy megszilárdítsa a pápaság tekintélyét, a kereszténység egyetemességét és egyben megerősítse a lelkiség, a megbocsátás és a testvériség szellemiségét az abban a korban uralkodó gyűlölettel, erőszakkal és háborúkkal szemben. A jubileumi évet nemcsak azért nevezik Szentévnek, mert ünnepélyes, szent rítusok és szertartások kísérik, hanem azért is, mert az egyik célja éppen az életszentség előmozdítása. Vagyis hogy az Istent újra és még jobban életünk középpontjába helyezzük. 

Forrás: Egri Főegyházmegye/Domán Vivien, Magyar Kurír

Korábban 100, majd 50 évente tartottak Szentévet, most 25 évenként ünnepeljük. Nemcsak a keresztényekre vonatkozik, hanem az egész világ számára olyan javaslatokat, előterjesztéseket fogalmaz meg, amelyeknek mind az a céljuk, hogy szebb, jobb, igazságosabb legyen ez a világ, hogy akik gazdagabbak, segítsék a szegényebbeket, az elnyomottakat szabadítsák föl. II. János Pál pápa szerint a világ és az egyház jövője azé a fiatal nemzedéké, amelyik ebben a században született — írta a múlt században. Azóta eltelt 25 év, és az akkori fiatalok most már javakorabeli felnőttek lettek. Róluk szólt, hogy nekik az a feladatuk, hogy a hitet átplántálják a következő századba és a következő nemzedékekbe. Azért, hogy Krisztus jelen legyen a következő században és az azt követőkben egészen a világ végéig, hiszen Jézus Krisztus ugyanaz tegnap, ma és mindörökké.

Ferenc pápa december 24-én nyitotta meg a Szent Péter-bazilika szent kapuját. A három nagy kapu közül ugyanis az egyik mindig zárva van, kivéve akkor, amikor Szentév van, mert olyankor a pápa megnyitja, és a zarándokok azon át vonulhatnak be a négy nagy bazilikába. A Szentéveknek alapelemük a zarándoklatok fontossága. A gyalogos zarándoklat sokat segít az elcsöndesedés, a fáradozás, a lényegre törekvés értékének újrafelfedezésében.

A 2025-ös Szentévvel kapcsolatban a pápa azt mondja, gondviselésszerű egybeesés, hogy 2025-ben a keleti és a nyugati egyház egy napon ünnepli a húsvétot, és ebből kiindulva felveti, hogy milyen nagyszerű lenne, ha a Szentév során eljuthatnánk odáig, hogy az egyházak leüljenek, és megtalálják azt a közös nevezőt, hogy végre egy időben tartsuk mindenütt a húsvétot. A pápa meggyőző támogatást sürget a hívők és a civil társadalom részéről a fiatalok gyermekvállalási kedvének segítésére, hogy a jövőt sok-sok gyermek mosolya vidítsa föl, aki betölti az immár túl sok üres bölcsőt. A Szentév arra is alkalmat ad, hogy még erősebben fordítsuk tekintetünket az elhagyatottak, a menekültek és a szegények felé, valamint tartsuk szem előtt az ökumenizmus fontosságát, és látogassunk Mária-kegyhelyeket. A hitvallásban azt imádkozzuk, hiszem az örök életet. A keresztény remény e szavakban alapvető támpontot talál. A remény ugyanis az az isteni erény, amellyel az örök életre mint boldogságunkra törekszünk.

A Szent Péter-bazilika szent kapuja után 2024. december 29-én a Lateráni Szent János-székesegyház, 2025. január 1-jén a Santa Maria Maggiore-bazilika, január 5-én pedig a falakon kívüli Szent Pál-bazilika szent kapujának megnyitása következett. A Szentév végén az utóbbi három bazilika szent kapuja december 28-áig bezárul. A Szentév hivatalosan 2026. január 6-án a Szent Péter-bazilika szent kapujának bezárásával ér véget. Ferenc pápa annak a kívánságának is hangot adott, hogy az újra a háború tragédiáját élő világ számára a Szentév első reményteli jele a béke legyen.