- Szabó Attila felvétele

Augusztus 6-15-e között kilencedik alkalommal pattannak kerékpárra a Tour de Délvidék túra résztvevői. A csoport ezúttal Sopronból indul, többek között megnézi a burgenlandi magyarság legfontosabb központjait és Magyarország egyik legszebb vidékét, az årséget, majd a kalandozás a Muravidéken fejeződik be. Jövőre, a jubiláris tizedik Tour de Délvidéken valóban csak a Vajdaságban karikáznak, ugyanis ismét bejárják azokat a helyeket, amelyek az elmúlt időszakban leginkább a szívükhöz nőttek. Ezt az információt Zsoldos Ferenctől, a zentai Ci-Fi Civil Központ vezetőjétől tudtam meg, noha ezúttal egészen más témáról, a civilek részvételéről beszélgettünk az újonnan megválasztott Magyar Nemzeti Tanácsban.
- Én úgy vélem, a VMSZ-ben az elnökváltással új folyamat kezdődött, mely az MNT-választáskor vált látványossá. Ennek az egyik része volt az évekig elfektetett magyar választói névjegyzék felvállalása és elkészítése, valamint a Magyar Összefogás gondolata és megvalósulása. Ez egyértelműen teljesen új ösvény a magyar politikum és közélet számára, hiszen olyan személyek is bekerültek a listára, majd az MNT-be, akiknek a nemzeti elkötelezettsége nem vonható kétségbe, de még véletlenül sem pártkatonák. Most kibontakozhat egy olyan szemléletmód és gondolkodás, ami már húsz éve hiányzik a Délvidéken. Én azt látom, hogy végre a helyükre kerülhetnek a dolgok. Eddig az volt a közösségünk problémája, hogy a szférák valamilyen módon összecsúsztak. A politikum túlságosan befolyásolta a többieket, akik sokszor szintén politizáltak, és ez alól a civilek sem voltak kivétel. Ha most jól kitaláljuk ezt az új rendszert, akkor megnyugodhat a közösségünk. Az MNT ennek a folyamatnak egyértelműen az egyik központi intézménye, a másik pedig a Vajdasági Fejlesztési Háló. Az újonnan felállt MNT-ben egy nagyon erős integráló funkció van, hiszen több különböző csoportot is megszólított, gondoljunk csak az egyházakra, az értelmiségre. Ha mindenki megtalálja a helyét, akkor a politikum is tehermentesül a belső feszültségektől, képviselni tudja a teljes közösséget. Eddig ugyanis a belső ellentétek miatt a közösségben lévő erők egymást oltották ki, vagy legalábbis gyengítették. Ha most belülről, a nemzetileg elkötelezett személyek között megvan az összhang, akkor kifelé is sokkal erősebbek leszünk. Én hiszek abban, hogy erősödni tud a magyar gondolat a Délvidéken. Az MNT mellett a Vajdasági Fejlesztési Háló az a szervezet, amely már most 14 településen megnyitotta lokális irodáit, elkezdődött a fejlesztés, a szervezetek érzik, hogy végre odafordultak hozzájuk. Bízom benne, hogy egy olyan rendszert tudunk felépíteni, amely a legkisebb faluban élő magyar emberig is eljuthat.
* Már vannak olyan hangok, hogy az MNT-ben tulajdonképpen nem változott semmi, hiszen továbbra is a VMSZ tartja a kezében.
- Én civilként jutottam be, soha nem voltam tagja egyik pártnak sem, de nem hiszem, hogy a legerősebb magyar pártunk nélkül tudunk rendszert építeni. Létezik ugyan a politikai szféra egyfajta démonizálása, de azzal tisztában kell lennünk, hogy egy kisebbségi közösségnek is része a politika, az egyház, a civilek stb. Előrehaladás pedig csak akkor lesz, ha ezek megtalálják az együttműködés lehetőségét. Az imént szemléletváltásról beszéltem, lássunk tehát pár konkrétumot is. Az elmúlt években megindult a szórvány nagy volumenű támogatása, gondolok itt például a művelődési házak felújítására, amióta a képviselőink szakmai munkát végeznek, törvényekhez szólnak hozzá, sokkal átláthatóbbá vált a köztársasági parlament munkája, de ebbe a sorba tartozik a Vajdasági Fejlesztési Háló létrehozása is. A VMSZ-t az összes magyar párt évekig támadta, mert nem akar magyar választói névjegyzéket, de amint felkarolta a kezdeményezést, a többiek azonnal azt mondták, ez nem jó, mert az államnak kellene elvégeznie a tevékenységet. A Magyar Összefogás kampánya is sokszínű és nyitott volt, senki sem mondta meg a pártonkívülieknek, miről beszéljenek. Én hiszem, hogy ez a váltás a Magyar Nemzeti Tanács munkáján belül is megmarad. Az elkötelezett magyar szervezeteknek sincs más opciójuk, küzdeniük kell az önálló magyar politikai érdekképviselet fennmaradásáért. Különösen akkor, amikor egyértelmű, hogy a pillanatnyilag legerősebb országos szerb párt, a Demokrata Párt, fel akarja számolni a kisebbségek politikai érdekképviseletét, méghozzá úgy, hogy a kisebbségi választókat közvetlen módon integrálná a saját választói bázisába. Ez óriási a veszélyt jelent.
* Még meg sem alakult az új Magyar Nemzeti Tanács, egyesek máris számolgatnak, és a legitimitásról töprengenek.
- A számolgatóknak abból kellene kiindulniuk, hogy van egy alapvető talány: ténylegesen hányan élünk idehaza? A legutóbbi megfogható statisztikai adat a 2002-es népszámlálás, de nyílt titok, hogy azok a szülők, akiknek a leszármazottai már 15-20 éve külföldön élnek, az összeíráskor bediktálták a gyermekeiket is. Ez azt jelenti, hogy a 293 ezer magyarról szóló adat semmiképpen sem pontos, de senki sem tudja, mennyi lehet az itthon tartózkodó magyarok száma. A választói névjegyzék készítői ezzel a problémával számos esetben találkoztak. A létező névsorból 70 százaléknál több embert nem lehetett megtalálni. Például az egyik címen öt személy volt beírva, de csak a nagymama lakik odahaza, a többiek nem. Azoknak a számát sem tudjuk, akik hazajárnak külföldről szavazni. Ennek tükrében a 138 ezerről sem állíthatjuk biztosan, hány százaléka ez a teljes magyar közösségnek. Azon sem kell csodálkozni, hogy a voksoláson 55 százalékos volt a részvételi arány. A kisebbségi választások sehol sem rendelkeznek olyan mobilizáló erővel, mint az önkormányzati vagy az országos. A kilencvenes évek elején, amikor szinte teljesen homogén volt a délvidéki magyarság, és mindenki felsorakozott az egyetlen magyar opció mellett, az 140 ezer szavazatot jelentett. Lassan húsz év telt el, a valós magyar szavazóréteg mára 90-100 ezer ember lehet, de ez is csak feltételezés. A 2007-es elnökválasztáson 93 ezer volt, ezt látom realitásnak. Ha ennyi a politikailag aktív magyarok száma, akik járnak szavazni, akkor ebből nem kevés az a 60 ezer fő, aki a Magyar Összefogást támogatta. Én azonban hiszem, hogy az elkezdődött változással a magyar gondolat mellé vissza lehet csalogatni az eltántorodott magyar választókat, azokat, akik már nem a magyar érdekeket támogatják. Azt sem szabad elfelejteni, hogy nyolc évig egy gyenge magyar nemzet része voltunk, mert az anyaországbeli helyzet kihatással van a határon túli nemzetrészekre is. A kormányváltással erősödik a magyar nemzet, ami nálunk is a magyar nemzeti gondolat kiteljesedéséhez vezethet.
TÓTH Lívia