home 2024. június 13., Antal napja
Online előfizetés
A nemzet ereje és az iskola összefüggése
-dor
2004.09.29.
LIX. évf. 39. szám

A szabadkai Széchenyi István Általános Iskola szeptember 17-én kezdődött háromnapos iskolanapi ünnepsége ismételten példát adott arra, hogy az iskolanapnak miként kell szervesen beépülnie a tanintézmény életébe, az iskola névadójának egyénisége, tevékenysége hogyan tudja tartósan meghatározni az int...

A szabadkai Széchenyi István Általános Iskola szeptember 17-én kezdődött háromnapos iskolanapi ünnepsége ismételten példát adott arra, hogy az iskolanapnak miként kell szervesen beépülnie a tanintézmény életébe, az iskola névadójának egyénisége, tevékenysége hogyan tudja tartósan meghatározni az intézményben folyó oktató-nevelő munkát.
A diákoknak az ünnepséget megnyitó alkalmi műsora után dr. Kocsis Mihály iskolaigazgató köszöntötte az egybegyűlteket, köztük a legnagyobb magyar nevét viselő iskolák képviselőit. Ezt követően került sor dr. Deák Antal Andrásnak, az esztergomi Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum főmuzeológusának előadására, amelyben a rangos előadó Széchenyinek a Tisza és a Duna szabályozásában kifejtett szerepét és érdemeit vizsgálta. Másnap, 18-án délelőtt a tanulók művelődési vetélkedőn bizonyították az iskola névadójának munkásságáról szerzett tárgyi ismereteiket, délután pedig sportversenyeken vettek részt. A vetélkedőkön legjobb eredményeket elért ötven tanuló jutalomkiránduláson vesz részt.
Az iskolanapi rendezvények harmadik napján, szeptember 22-én délelőtt a Széchenyi nevet viselő siófoki, nagycenki, komáromi és szentgotthárdi testvériskolák képviselői az együttműködés formáiról és tartalmáról folytattak megbeszéléseket. A háromnapos ünnepséget -- amelyben zömmel mégis az oktató-nevelő munkát továbbfejlesztő kérdések kerültek a középpontba -- délután dr. Hámori József, a Magyar Tudományos Akadémia alelnökének előadása zárta. A kiváló egyetemi tanár az országépítő Széchenyi Istvánról tartott érdekfeszítő előadást. A Szabadkához szülői szálakkal kötődő tudósprofesszor rámutatott, hogy bár a tatárjárás után IV. Béla királyt nevezik országépítőnek, mégis igazán Széchényi gróf volt az, aki a polgári társadalom építésébe kezdett. Utazásain szerzett páratlan tapasztalatai nemcsak arra szolgáltak, hogy felismerje kora Magyarországának parlagi voltát, hanem a teendőket is megfogalmazta, amelyek az ország felvirágoztatására vezetnek. Elképzelései között szerepelt a vagyon- és személybiztonság megteremtése, a közlekedés, az ipar, az iskoláztatás fejlesztése. Meglátásai máig érvényesek, hiszen tudjuk, ipari fejlődés csak ott van, ahol autópályák épültek. Tételei kifejtésével együtt a megvalósítás módját is megmutatta. Szerteágazó kapcsolatai révén számtalan iparágnak vetette meg az alapjait, s fejlődésüket a közerkölcsök javításában jelölte meg. A tudás fontosságát nemcsak szavakban hirdette, tett is a terjesztéséért, mert meggyőződése volt, hogy egy nemzet erejét a tudás adja. Ezért tartotta elsődlegesnek az oktatást és nevelést, nélküle ugyanis nem várható anyagi és erkölcsi felemelkedés. A tudásszerzést azonban nem csupán a tananyag elsajátításában látta, hanem a közösségi élet, a tudatcsiszoló társasági viták megteremtésében is.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..