home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
A mélyre nyúló gyökerekért
Fehér Márta
2021.10.09.
LXXVI. évf. 40. szám
A mélyre nyúló gyökerekért

Mindig azt szoktam mondani, próbáljon meg valaki egy futballpályán átszaladni úgy, hogy hangosan énekel… nagyon leegyszerűsítve ilyen a néptáncpróba. Interjú Szécsi Zsolt horgosi koreográfussal, néptáncpedagógussal, kutatóval és gyűjtővel, több kiadvány szerzőjével, aki legutóbbi kötetével Rózsa Sándor világába kalauzolja el az olvasókat. A mondakötet bárki számára elérhető a VMMI digitális adattárában (www.adattar.vmmi.org.).

— Tízéves koromtól küzdősportokkal foglalkoztam, egészen húszéves koromig. Az edzéseken ugyebár csak fiúk voltak, és amikor mentünk haza, akkor kezdődtek a néptáncpróbák, ahol meg sok lány és fiatal volt. Gondoltam, csatlakozni kellene hozzájuk — így kezdtem el Horgoson a hagyományőrző néptánccsoportban táncolni. Képzések, önképzések, versenyek után jutottam el oda, hogy egyetemi tanárom, Lévai Péter, a Kárpát-medence Öröksége táncművészeti iskola adjunktusa házi feladatban adta ki gyermek-népijátékok tantárgyból, hogy a záródolgozatra mindenkinek saját településén kell gyűjtenie népi játékokat, és én már a terepen is találtam magamat! Első lépésben Horgoson és a Horgos környéki tanyavilágban szólítottam meg idős lakosokat, és gyűjtöttem tőlük. Így jelent meg a Horgosi Népi Játékok első kötete 2006-ban, majd a második 2008-ban. Azóta folyamatosan minden kis morzsát igyekszem felgyűjteni, mely erősítheti a délvidéki kulturális gyökereinket.


Könyvbemutató Horgoson (Farkas Krisztián fotója)

* Lehet-e még új kincseket találni a terepen?

— Nagyon nehéz. Egyrészt azért, mert tudjuk, hogy egy hatalmas kivándorlás történt az elmúlt időszakban, másrészt azok az emberek, akik idősek, már nem tudnak annyira visszaemlékezni, illetve a dédimamák, déditaták, nagyszülők, tehát azok az emberek, akik kapcsolatban álltak a népi kultúrával — a falvak tanyavilágára gondolok —, sajnos már nincsenek az élők sorában. Az utolsó utáni órában vagyunk, és az utolsó morzsákat próbáljuk/próbálom összekuporgatni, hogy azok is megmaradjanak és elérhetővé váljanak az utókor számára. Húsz-harminc évvel ezelőtt is azt mondtuk, hogy hú, de nehéz helyzetben vagyunk, ám most valóban nagyon nehéz. Bodor Anikó és Burány Béla a délvidéki kulturális értékek megmentésének a bástyái voltak, hatalmas anyagot gyűjtöttek össze, abból táplálkozik minden fiatal, és még fog is sokáig. Burány Béla azt mondta, hogy még mindig van mit gyűjteni. Nem jutunk el mindenhová, sajnos… Csak egy példát mondok Rózsa Sándorral kapcsolatban: még két héttel ezelőtt is gyűjtöttem, Oromhegyesen két hölggyel beszélgettünk, akik mesélték, hogy még a dédmamájuk, -tatájuk bújtatta Rózsa Sándort! Hű, de van-e valami történet, valami monda, mely fűződik hozzá? kérdeztem. Csak ennyit tudunk felelték. Csalódott vagyok ilyenkor, hiszen lokálpatriótaként nekem is az lenne az elsődleges, hogy minél több értékes adatot megmentsek.

* És van kinek átadni ezeket az értékeket?

— Néptáncpedagógus vagyok Horgoson, hét korosztályt tanítok, ezenkívül Magyarkanizsa község nagyon sok településén alapítottam néptánccsoportot. így az itteni emberek értékeit a munkám által vissza tudom juttatni a gyerekeknek. Az az elvem, hogy ne egy másik település játékaival, énekeivel, mondavilágával ismerkedjenek meg, hanem az az első, hogy a sajátunkat megismerjük, hogy aztán majd továbbadjuk a gyerekeinknek, és majd ők is a saját gyerekeiknek. Most van a visszatanítás időszaka, amikor visszaadjuk a gyerekeknek ezeket a nótákat, kulturális értékeket. A néptáncmozgalom Vajdaságban is — követve az anyaországi példát — népszerű. A fiatalok kedvelik. Olyan magas színvonalat értünk el, hogy az már súrolja a hivatásos sportolók, illetve a művészet kategóriát, és így ez már nagy kihívás a fiataloknak. Nem járnak gyerekcipőben, nem hobbiszinten működnek a csoportjaink, ez az anyaországi anyagi és szakmai támogatásnak köszönhető, emiatt fejlődünk.


Néptáncosokkal (Puskás Károly fotója)

* Tehát a néptánc kőkemény munka, nem szórakozás?

— Ahol nóta van, ott jelen van a szórakozás, a kikapcsolódás is, ám ez valóban kőkemény munka. Egy előző publikációm kapcsán felkértem dr. Sági Zoltán neuropszichiátert, hogy adjon választ arra, milyen biokémiai folyamatok játszódnak le az ember agyában, mi teszi ilyen boldoggá a zene és a ritmus hatására. Nagyon egyszerű az egyoldalas szakmai konzekvencia: a zene és a ritmus hatására boldogsághormon képződik, ezért természetes, ösztönös, hogy az ember a zenétől és a mozgástól jól érzi magát. Ha folyamatosan csinálja, kialakul egy függőség, nagyon nehéz abbahagyni.

* Akkor elmondható, hogy ön egy boldog ember?

— Nemcsak én, hanem a tágabb környezetem is, ezen pedig az egész vajdasági táncházmozgalmat értem. Boldogok a gyerekek, a fiatalok, a munkatársak, akik ezzel foglalkoznak, mindannyian. Mindennap van két-három táncpróbám, amellett, hogy van egy polgári munkahelyem, este pedig kezdődnek a szervezőmunkák, ha tánctáborra, fesztiválra vagy bármilyen más rendezvényre készülünk, utána még a koreográfián kell agyalni, vagy csak nézni, merengeni, hogy a múzsa elhozza az ihletet. Elfoglalt vagyok, és nagyon jól érzem magam a bőrömben, szeretem azt, amit csinálok. Ami a gyűjtést illeti, egyetlen dolog motivál: hogy ezeknek az idős embereknek az emlékeit, az életüknek egy részét le kell írni és tovább kell adni az utókornak, mert különben nem lesz, aki emlékezzen rá, és így a nemzetünk lesz szegényebb. Akkor maradunk meg a történelem színpadán annak, amik vagyunk, ha gyökereink minél mélyebbre nyúlnak.

* Az „Én mög vagyok a betyárok királya” — Rózsa Sándor Vajdaságban című mondagyűjteményével nemrégiben Horgoson is megismerkedhettek az érdeklődők. Ledönti a híres betyár körül kialakult mítoszt?

— Rózsa Sándor személyét mindenki Szinetár Miklós 1971-ben megalkotott tévéfilmsorozatával azonosítja, melynek ugyebár Oszter Sándor volt a főszereplője, az akkori magyar Alain Delon, a nők szívét megdobogtató, szúrós tekintetű és bajszú fiatalember. 1941-ben jelent meg Móricz Zsigmond regénye Rózsa Sándor a lovát ugratja címmel, ebből készült a filmsorozat, és tudni kell, hogy az író nagyon közel állt a paraszti romantikához, mondavilághoz. Munkásságom során majdnem húsz évvel ezelőtt találkoztam itt-ott Rózsa Sándor nyomával, a Kárász-kastélyhoz vagy a szelevényi csárdához köthető mondával, és ezeket lejegyeztem — nos ezek nem olyanok, amilyenekre a gyerekkoromból emlékeztem! Pedagógusok kértek tőlem helytörténeti adatokat a diákjaik versenyekre történő felkészítéséhez — Rózsa Sándor is felkerült a palettára, és akkor gondolkodtam el azon, hogy ha erre szükség van, nézzünk szét. Meg is indultam, és mintegy nyolcvan mondát sikerült összegyűjtenem Szabadkától kezdve Palicson át Oromhegyesig. Természetesen voltak olyanok, amelyek ismétlődtek, csak a helységnevek változtak, és olyanok, amelyek egyeztek a filmsorozat történetével, tehát igyekeztem a specifikus mondákat kiválasztani, és majdnem negyvenet belefűzni ebbe a kötetbe, mely Magyarkanizsa Önkormányzatának köszönhetően jelenhetett meg, és fent van a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet Digitális Adattárában, tehát bárki bárhol ingyen letöltheti. Mindig hangoztatom, hogy nem szeretnék véleményt formálni Rózsa Sándor személyéről. Tudjuk, hogy törvényen kívüli volt, egy betyár, ami a társadalom büntetését vonta maga után. A gyerekeknek hároméves koruktól van mesetudatuk, mi, néptáncpedagógusok, pedagógusok ezt igyekszünk kitolni öt-hatéves korig, hogy minél tovább higgyenek a Jézuskában, a húsvéti nyusziban, a Mikulásban. És ha mindezekben hisznek, akkor miért ne hinnének Rózsa Sándorban?

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..