Március 25-én, a magzatgyermek világnapján a várandósságot, a kialakuló és formálódó családot, a növekvő életet ünnepeljük. Hajlamosak vagyunk az életet születésünk pillanatától számítani, az európai ember felfogása szerint ugyanis a magzat még nem gyermek, noha az anyaméhben az aprócska teremtésnek végtagjai, nemi jellege és arcvonásai is vannak, azaz emberinek nevezett testi tulajdonságokkal bír. Arra a kérdésre, hogy mikor kezdődik egy emberi élet, nincs egységes és pontos válasz. Egyre több az olyan egyházi és civil szervezet, amely a magzat élethez való jogát védelmezi.
Dr. Cservenák Péter szülész-nőgyó-gyász szakorvos szerint ha a petesejt nem termékenyül meg, akkor nem beszélhetünk életről, de ha megtermékenyül, az már nehezebb kérdés.
— Ha a méhben ágyazódik be, akkor a terhesség normális. Ellenben ha méhen kívüli terhességről beszélünk, akkor az veszélyezteti az anya életét, és ilyenkor a magzat jogai teljesen háttérbe szorulnak az anya élethez való jogaihoz viszonyítva. A magzat élethez való joga és az anya anyaságra való joga között folynak mérlegelések. Polgárjogi és etikai kérdésekről van szó, de természetesen az orvosoknak sem könnyű, hiszen az abortusz mellett döntő szülők álláspontja a lényeges.
Az utolsó menstruációtól számított tíz hétig a törvény megengedi, hogy az anya vagy a kiskorú gyermekanya esetében a gondviselő kívánságára megszakítható legyen a terhesség, annak ellenére, hogy a magzatnak tízhetesen már mindene megvan: ujjai, szeme, végtagjai, szívverése, ilyenkor már turkál az orrában, mocorog, ujjaival játszadozik, valójában már egy igazi apró ember.
— Tízhetes terhesség esetén elég az anya elhatározása, a tizediktől a huszadik hétig egy háromtagú orvosi bizottságnak kell jóváhagynia a terhességmegszakítást. Ilyenkor be kell bizonyítani, hogy az anya veszélyezteti a saját életét. A huszadik hét után egy harmadfokú intézmény, etikai tanács hagyhatja jóvá a várandósság megszakítását, ha a magzatnak súlyos baja van. Ide tartoznak azok az elváltozások, amelyek életképtelenné teszik a magzatot — magyarázza a szakorvos.
Jogi szemszögből megközelítve a még meg nem született gyermeknek már jogai is vannak, a gyermeknek ugyanis még magzatként öröklési jogai vannak, feltéve, hogy élve jön a világra — tudtuk meg Kovács Attila jogásztól.
A katolikus egyház azt a zsidó-keresztény hagyományt folytatja, amely a Szentírásban gyökerezik.
— A Szentírásban az áll, hogy a fogantatás pillanatától élő az a személy, aki az édesanyja méhében van. Nem számolunk hónapokat, heteket, még csak napokat sem, hanem magától a fogantatás pillanatától számítjuk az életet, mert logikánk szerint az ember működése az ember teremtésével kezdődik, a lelket pedig maga Isten teremti. A fogantatás pillanatától kezdve élő lelkek vagyunk. A keresztény katolikus vélekedések szerint ez nem is kérdés — mondja Szakály József plébános.
