Zentán ünnepi keretek között megemlékeztek az 1848—49-es forradalomról és szabadságharcról, valamint Petőfi Sándor költő születésének 200. évfordulójáról.

Horváth Zsolt felvételei

A program a Felsővárosi köztemetőben alkalmi tiszteletadással és főhajtással kezdődött az 1848—49-es magyar forradalom és szabadságharc áldozatainak emléksírhelyénél. Beszédet mondott Kormányos Katona Gyöngyi, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet megbízott igazgatója. 

— Ezen a napon a legtöbbet emlegetett szó: a szabadság! A szabadság, amelyről sokan ábrándoznak, sokan vágynak rá. A múltbeli szabadságeszme egy testté, egy egységgé forrasztotta össze a nemzetet, melynek tagjai az életüket is készek voltak feláldozni a nemzet megújulásáért, felemelkedéséért. A jelenkor feladata, hogy hozzájuk hasonlóan olyan üzenetet továbbítsunk a jövő számára, amely felrázhatná szendergéséből ezt a közösséget — hangsúlyozta Kormányos Katona Gyöngyi, és kitért arra is, hogy csakis úgy építhetünk egy alkotó erejű közösséget, ha tiszteletben tartjuk más nemzetek és nemzetiségek kultúráját is. Hozzátette: — Tudnunk kell, hogy az a nemzet szabad, amely képes a saját törvényei szerint élni. A szabadságharc emlékének továbbadása fontos, hogy az utókor is megértse a forradalom eszméit.

A megemlékezésen felléptek a zentai Délibáb Magyar Művelődési Egyesület tagjai és Nikolić Dávid versmondó, majd a jelenlévők elhelyezték a kegyelet koszorúit az emléksírhelynél.

A rendezvény folytatásában a művelődési házban az „Ismét magyar lett a magyar” című ünnepi műsorra gyűlt össze a közönség. Az eseményen Kőszegi Zoltán, Dabas testvértelepülés és Czegledi Rudolf, Zenta polgármestere mondott alkalmi beszédet.  

— Mi, magyarok, itt, Európa szívében arra törekszünk, hogy tanulva a saját történelmünk tragikus eseményeiből elsősorban békés úton rendezzük az egymás közötti vitás kérdéseket, és ugyanezt tegyék meg a nagyhatalmak is. Azért jöttünk össze, hogy felidézzük a szabadságharcunk emlékét és megünnepeljük azt a szabadságtörekvést, amelyet 1848-ban a pesti ifjak indítottak el. Ezáltal Európa odafigyelt ránk, és elindulhatott az a nemzeti közösségépítés, amelynek eredményeként most, 175 év után, határoktól függetlenül együtt ünnepelhetünk a Kárpát-medencében. Ha 175 évvel ezelőtt kivívhattuk magunknak azt a megbecsülést, tisztelet és figyelmet, amely alapján fölkerülhetett a magyarság Európa térképére, akkor talán elvárhatjuk, hogy a mi hangunkat, a magyarok hangját hallják meg a világban mindenhol, amikor a békevágyról, a béketörekvésről beszélünk — mondta Kőszegi Zoltán, rámutatva, ez az évforduló jó alkalom számunkra, hogy példát mutassunk abban, hogyan tud nemcsak az egyén, hanem egy nemzet is megbocsátani. Kiemelte azokat az alapértékeket is, amelyek a magyarság számára a jövőbe tekintés és a megmaradás szempontjából különösen fontosak. — Az egyik az összetartozás, a másik a múlt megbecsülése, a harmadik a jelen megélése, és ami különösen fontos, a megbocsájtásra való képesség, egyéni szinten és nemzeti közösségünkben is. Ha ezekben példát tudunk mutatni egységesen, határoktól függetlenül mi, magyarok, és különösen egy ilyen nagyszerű és csodálatos nemzeti ünnepen, akkor talán követőkre találhatunk Európában és az egész világon.

Czegledi Rudolf arra emlékeztettet, hogy 1848 fordulópont volt az összmagyar nemzet sorsában. Határkő múlt és jövő között, szakítás az elnyomással, és cselekvés azért, hogy a szabadság ne csak álom maradjon, hanem valósággá váljon, és eleink megéljék a mindennapjaikban.

— Ahogy akkor természetesnek tűnt, úgy ma is az: az ember természeti állapota a szabadság és a nemzethez tartozás. A szabadság feltételezi a testvériséget, mert az emberek csak együtt lehetnek szabadok, közösen megálmodva a jövőt. Tenni kell azért, hogy az meg is valósuljon, mert a közösségek csak együtt élhetnek szabadon, együtt és nem egymás ellenében.

Zenta polgármestere felidézte, a zentaiak is megvívták a szabadságharc csatáját, gondolva az 1849 februárjában lezajlott eseményre, mely mintegy 2800 áldozatot követelt, és véres gyertyaszentelő néven vált ismertté a történelemben. 

— Egyetlen nép sem jogosult arra, de egyetlenegy sem, hogy egy másik népet megfosszon a szabadságától, sárba tiporja. És egyetlen, de egyetlen állam sem kapott arra felhatalmazást, hogy egy másik állam létére törjön, területeit elfoglalja, és polgári lakosságát legyilkolja vagy elűzze otthonából. Az 1848-as szabadságharc számunkra egyértelmű. A haza mindenek előtt, a nemzet és annak egysége fontos számunkra. Határon át egy a nemzet. Nyelvünk, örökségünk és hagyományaink azok, melyek magyarrá tesznek bennünket.

Az ünnepi műsorban közreműködött Fábri Géza és Fábri-Ivánovics Tünde, Szarka Hanna és Kiskomáromi Zsolna versmondók, a dabasi táncegyüttes, a zentai Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ Ispiláng és Szikra, valamint az óbecsei Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör Kiscimbora táncegyüttese.

A rendezvény fő szervezője és támogatója Zenta Önkormányzata és a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ volt.