* Milyen történet áll a Falvak Kultúrájáért Alapítvány mögött? Az alapítók milyen célokból és elképzelésekből hozták létre?

— A honfoglalás millecentenáriumának egyik értékteremtése a Falvak Kultúrájáért Alapítvány. Közvetlen előzményének mondható az alapító szponzor — Adrianus Idegenforgalmi és Kulturális Szolgáltató Bt. — és a berlin—brandenburgi Német—Magyar Baráti Társaság között 1992-ben létesített és sikeresen folyó kulturális és turisztikai kapcsolat. A kulturálisan hátrányos helyzetű települések, térségek életminősége fejlesztésének egyik lehetséges megoldásaként találtam ki a Falvak Kultúrájáért Alapítványt, és megkértem egykori akadémiai osztályfőnökömet, hogy hozza létre, és 1996. március 13-án be is jegyezte a fővárosi bíróság. Ez a településeknek nyújtott „tömeges segítség” az alapítvány egyik sajátosságává vált. A kulturális programok szervezésekor mindig kiemelt figyelmet fordítok arra, hogy minden településnek legyen alkalma megünnepelni a honfoglalást.

Nick Ferenc

* Az alapítvány képviselőjeként hogyan tudná összefoglalni mindazt, amit a magyar kultúra napja jelképez számunkra?

— A magyar kultúra napja számomra egy születésnap. Nemzeti létünk — összetartozásunk, közös nyelvünk, hagyományaink és kultúránk — lélekerősítő ünnepe. Közös történeti múltunkban gyökeredző különlegesen fontos nap, mely alkalmat és lehetőséget ad az összefogásra, a köszönetre és a sokoldalú példamutatásra. A honfoglalás emlékévének értékelése állt az 1997. január 22-én a Stefánia Palotában megtartott ünnepi rendezvényünk központjában. Azóta már tudjuk, hogy kezdeményezésünk és a Honvéd Kulturális Egyesülettel közösen huszonhét alkalommal megvalósított Magyar Kultúra Napja Gálánk a szatmárcsekei megemlékezéssel együtt nemzetegyesítő hagyománnyá vált.

* Minden esztendőben lehet pályázni a Kultúra Lovagja címre. Milyen kritériumoknak kell eleget tenniük a jelölteknek, és hányan kapták meg a címet az eddigiekben?

— A Kultúra Lovagja címre történő jelölést minden év tavaszán hirdeti meg a Falvak Kultúrájáért Alapítvány. A civil szervezeteknek és az önkormányzatoknak október 15-éig van lehetőségük, hogy a jelölt tudta nélkül, postai úton javaslatot tegyenek a huzamos időn át végzett önzetlen tevékenység elismerésére. A szűkebb vagy tágabb közösségekért végzett művészi és közművelődési teljesítményért, kultúraszervező életműért is adható. A köszönet jele a magyar kultúrát támogató hazai és külföldi művészetbarátoknak. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány 2023. évi pályázatán a társadalmi szervezetek és az önkormányzatok 185 személyiség elismerésére tettek javaslatot. Az Alapító Lovagok 67 főt bocsátottak ellenőrzésre a Kultúra Lovagrendje — 5 földrész 16 országából 352 kultúra lovagjából álló tanácsadó testület — számára, melynek javaslatát figyelembe véve az alapítvány kuratóriuma döntött 4 Egyetemes és 30 Magyar Kultúra Lovagja cím adományozásáról. A jelöltek a kultúra 27 ágában fejtik ki önzetlen, példamutató tevékenységüket. A határtalan összefogást 10 elismert bizonyítja. Az elismertek száma 870-re emelkedett, akik 5 földrész 29 országában élnek.

* A lovagi címek kiosztását, azaz a magyar kultúra lovagjainak a felavatását a Himnusz születésnapján, a Magyar Kultúra Napja Gála keretében végezték el. Mit érdemes kiemelni ezen ünnepség kapcsán? Miben tér el a többi magyar kultúra napi rendezvénytől?

— A Himnusz és a Szózat éneklésén kívül mindenben. A gálánkon nem a külsőségekre helyezzük a hangsúlyt, sokkal fontosabb az, amit a szívünkben érzünk, már a felkészülés során is. A résztvevők bepillantást kapnak a lovagi avatásra történő felkészülésbe és magába az avatásba. Az ünnep jelentőségét az Örökség serleggel kitüntetett Magyar Koronaőrök Egyesülete szolgálatában jelen lévő Szent Korona másolata, a kulturális közösségeknek átadott újabb három Örökség serleg, majd azok bemutatóval való megköszönése emeli. A rendezvényt a négy díszvendég település különböző korosztályaihoz tartozó képviselőinek kulturális programja gazdagítja. A vidék kincsei című kiállításon ezúttal az Európa Kulturális Fővárosa programban született Bakony Ékkövei-települések mutatkoznak be, alkalmat adva a „lovagi koccintás” keretében a személyes beszélgetésre és ismerkedésre. A gálán bemutatott értékek bizonyítják, hogy a gála a szűkebb vagy tágabb közösségükért önzetlenül tevékenykedők nemzetközi ünnepe, az Európai Unió példaértékű eseménye, mert megmutatja, hogyan ünnepelheti egy nemzet a kultúrájának „születésnapját” úgy, hogy „határtalanul” meghívja családtagjait és rokonait.

* Nemcsak felnőttek, de gyermekek számára is fontos a nemzeti kultúra képviselete és annak megismerése. Ön az Aranyossziget nevű alkotó- és gyermektábor fő szervezője is. Milyen programokon vehetnek részt a táborban a legfiatalabbak?

— Aranyosapáti központjában hoztuk létre Aranyosszigetet. Az alkotóházból, pihenőházból, emlék- és pihenőparkból álló „nemzet otthona” a világ magyarságát fogadja. Az elmúlt években hagyományápoló, fafaragó, képzőművészeti, irodalmi és életmódtáborokat szerveztünk. Lehetőségeink megengedték volna a néptánc- és a küzdősporttáborok fogadását, valamint kenutúrák szervezését is, de ezek támogatottságunk korlátjaiba ütköznek. Szívesen lennénk mások által szervezett és finanszírozott táborok vendéglátói, házigazdái.

* A Falvak Kultúrájáért Alapítvány nemcsak az anyaországban, hanem a határokon túl élő magyarokra is kiemelt figyelmet fordít. A Kárpát-medence minden pontján megtalálták az együttműködő partnereket?

— Gondolkodásunk területileg is határtalan. Különös gondossággal — ahogy az érintettek mondták: „az anyaország éltető figyelmével” — fordulunk a veszélyeztetett és az emigrációban élő magyar közösségek felé. Kapcsolatainkat a munka, a közös programok, az értékteremtés jellemzi. 2000 decemberében Okučaninak adományoztuk a XXI. századi béke emlékoszlopát, ezt az elkövetkező években a gálán ünnepélyesen átadott köztéri alkotásokkal folytattuk, és így 2006-ra létrehoztuk a Kárpát-medencei béke gyűrűjét. Alkotóházat működtetünk a Tisza forrásvidékén, Rahón, civil szervezet létrehozását kezdeményeztük, illetve járultunk hozzá a megalapításához Kárpátalján, Szlovákiában, Szerbiában. Huszonkét éves alkotói barátság köt össze bennünket a Szlovén Fafaragók Szövetségével. 4 földrész 14 országában csaknem 2000 köztéri alkotásunk található. Hadisírgondozóként hazánkon túl Ukrajnában, Szlovákiában és Olaszországban is jelen vagyunk. Hat alkalommal fogadtuk a Panoráma Világklub által szervezett Magyar Világtalálkozónak a Vidék Napja nevű eseményét.

Az idei díjazottak listája: ITT