home 2024. július 14., Örs napja
Online előfizetés
„A mag többet ér a porban, mint a padláson”
Tóth Tibor
2019.11.22.
LXXIV. évf. 46. szám
„A mag többet ér a porban, mint a padláson”

A legtöbb gazda betakarította a termést, a határban csak elvétve lehet látni olyan kukoricaszárat, amelyen még szomorkodnak a csövek. A vetés nem múlt zökkenőmentesen, hiszen a talaj száraz, a termelők porba vetették a magot. Az elmúlt időszak esőzései egy kicsit javítottak a helyzeten, de a lehullott csapadékmennyiség nem elegendő.

A talaj előkészítése során a kevés nedvesség miatt a gazdák nem szánthattak a vetés alá, így tárcsáztak, vagy mélylazítóval művelték meg a területet. Viszont a száraz földbe szórt mag a talaj felső rétegeiben levő nedvességnek köszönhetően kicsírázott, és szépen kikelt.

— A zentai határban a búza termőterülete nem változott a tavalyi évhez képest, viszont az emberek valamivel több árpát vetettek, mint az elmúlt évben. Az árpa hamarabb beérik, másodvetésként pedig kukoricát vagy napraforgót ültetnek a gazdák. A 14,5%-os nedvességtartalmú kukorica ára 14-14,5 dinár körül mozog, de a kereslet elég gyenge. Főleg a nagykereskedők és a feldolgozók vásárolják, ők a termést eredeti és feldolgozott állapotban külföldre szállítják. A jelenlegi felvásárlási ár le van nyomva, de bízunk benne, hogy a kiváló hozam javít majd a jövedelmen. A napokban hullott néhány milliméter csapadék nem segített a termelőkön, egyáltalán nem ázott át a talaj. Az elmúlt évben a szárazság miatt a szántás elmaradt, csak a talaj felszínét tudtuk megmunkálni, így most nagyon kemény göröngyöket fordít fel az eke. Hóra, fagyra, nedvességre volna szükség, mely szétszívná ezeket a göröngyöket, és akkor a tavasszal nem morzsás, hanem porhanyós talajt kapnánk — mondta Sóti Ferenc, a zentai Gazdakör elnöke.

A csapadékhiány kihatott a termelésre és a termés mennyiségére, a terményárakra viszont nem, mivel azok továbbra is alacsonyak. A zentai határban a legnagyobb nehézséget a repce vetése okozta, mivel a gazdák a száraz időjárás miatt nem tudták beállítani a megfelelő tőszámot.


Sóti Ferenc, Kobrehel Ervin és Bata Erzsébet (a szerző felvételei)

— A repce sokkal több befektetéssel jár, mint a többi haszonnövény. A tavasszal sajnos annyira kevés csapadék esett, hogy az elvetett repcét ki kellett munkálnunk a földből, és helyette napraforgót vagy kukoricát ültettünk. Egy ilyen „melléfogás” anyagilag nagy csapás a termelőnek. A búzát porba vetettük, mivel úgy tanultuk, hogy a mag többet ér a porban, mint a padláson. Nagyon borúlátóan álltam hozzá a kukoricához, viszont a júniusi eső a növény vegetációja szempontjából a lehető legjobbkor érkezett, így az idei termés jobb az átlagosnál. A napraforgónál a termésátlaggal nem volt gond, a felvásárlási ár viszont mindössze 30 dinár, melyre még 70 parát fizetnek, ez viszont csak a költségek fedezésére elég. A cukorgyár tönkretétele nagy érvágás volt a zentai családok számára. Sokan generációkon át ezzel a növénnyel foglalkoztak, mely anyagi biztonságot nyújtott, alapozni lehetett rá. Egy kultúra kiesett, és nincs meg az optimális vetésforgó. A repcét már néhány éve nem lehet megfelelően beállítani, így marad a kukorica, a napraforgó, a búza vagy az árpa. Hiába vannak gépeink, ha az éghajlat és a piac nem megfelelő — mondta a kukoricát, búzát és napraforgót termelő Kobrehel Ervin, a Gazdakör alelnöke.

Azt is hozzátette, hogy a kikelt repcét és árpát hamarosan permetezni kell, mivel a kártevőknek megfelel ez a meleg időjárás. Ebben az időszakban már több alkalommal meg kellett volna hogy csípje a növényt a fagy, ami visszavenne a fejlődéséből, és nem állna fenn a túlburjánzás esélye.

Bata Erzsébet, a magyarkanizsai Gazdakör elnöke is kiemelte, hogy a szárazság miatt nehezebb volt előkészíteni a talajt, és a nedvességet sem volt egyszerű megőrizni.

— A vetés után hat-hét nappal már zöldelltek a gabonák. Ilyen őszre nem emlékszem. A vetés előtt néhány nappal 14-15 liter csapadék hullott, majd hét ágra sütött a nap, így már másnap lehetett vetni a bemunkált földbe. Aki a csapadék utáni két napban nem szórta el a magot, hanem várt még egy kicsit, annak a gabonája hiányosan kelt ki. A földben nagyon kevés a nedvesség, így minden eső sokat segít.

A magyarkanizsai határban nem a búza, hanem a kapásnövények vannak túlsúlyban, igaz, az utóbbi időben a repce is egyre nagyobb teret hódít. Az augusztus utolsó napjaiban vetett repcék túlerősödtek, ott már fékező vegyszeres kezelésre volt szükség, hogy ne szökkenjenek szárba. A meleg időjárás nem kedvez nekik, hiszen amelyik repce kivirágzik, az jövőre nem hoz termést, ha pedig a növény alacsony, akkor télen a kifagyás veszélye fenyegeti.


Zöldell már a határ

— A mi műhelyünk napi 24 órát a szabad ég alatt üzemel. A községet nagyon szorgalmas, igyekvő polgárok lakják, akik a befektetéseken sem spórolnak, gondolok itt a megfelelő műtrágyára, a fémzárolt vetőmagra. Ám az alacsony terményár következtében a legodaadóbb gazda is elgondolkodik azon, hogy kiadjon-e annyi pénzt a műtrágyára és a fémzárolt vetőmagra. Ha nem fektet be ennyit, és jó termése lesz, akkor nagyobb haszonra tehet szert, ha viszont gyenge termést hoz az év, akkor nem lesz akkora vesztesége. A magasabb értékű beruházásokkal a kockázat is emelkedik. A felvásárlási árra sajnos nincs hatásunk. Jelen pillanatban nincs olyan termény, amelynek a gazda szempontjából megfelelő volna a felvásárlási ára. A Prosperitati Alapítványnak, valamint a tartományi és a köztársasági pályázatoknak köszönhetően a termelők felújíthatták a gépparkot. Úgy látom, sok helyen a gazdaságok túlgépesítettek, a gépek területileg nincsenek megfelelően kihasználva.

Erzsébet véleménye szerint a termelőknek jobban össze kellene tartaniuk, és egységes eladási árat kellene megbeszélniük, mely alatt nem értékesítenék a termést. A törvény lehetővé teszi magánvágóhidak és -tejfeldolgozók létesítését, erre vissza nem térítendő pénzek állnak rendelkezésre, viszont a sikeresség itt is az összefogás mértékétől függ. Kiemelte, hogy szép elképzelés jó nagy összeget beruházni a termelésbe, de száraz év esetén nagy kérdés, hogy megtérül-e a befektetés. A mai feltételeket és árakat figyelembe véve inkább a középutat tanácsos választani.

A magyarkanizsai Gazdakör a téli előadásokra készül, a zentai Gazdakör tagsága pedig a december 14-én és 15-én a sportcsarnokban megrendezendő IV. Zentai Gazdanapokra összpontosít. A két nap során kiállítás, gasztronómiai fesztivál, házi termékek bemutatója szerepel a programban. Az eseményen részt venni szándékozók a 024/817-008-аs, a 062/800-65-30-as és a 062/800-65-36-os telefonszámon vagy a gazdakor.senta@gmail.com és a v.gazda2006@gmail.com e-mail-címen jelentkezhetnek. A gazdanapok keretében tartják meg a XIX. Nemzetközi Pálinkafesztivált is. A mintákat november 20-áig adhatják le az érdeklődők, a pálinkák osztályozását 23-án végzik, az eredményhirdetés időpontja pedig december 14-e. A nevezési díj 0,5 liter pálinka és 500 dinár.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..