A múlt héten a kúlai Népkör Művelődési Egyesület nagytermében lakossági fórumot tartottak Tápi Lajosnak, a Magyar Köztársaság szabadkai vezető konzuljának, dr. Szabó Brigittának, a Magyar Köztársaság szabadkai konzuljának és Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének részvételével. Az est folyamán szó esett a beutazást szabályozó vízumrendszerről, a nemzeti vízumról, a pályázati lehetőségekről és az időszerű politikai kérdésekről is.
Tápi Lajos áttekintést adott a vízumkönnyítési intézkedésekről, valamint ismertette a nemzeti tartózkodási vízummal kapcsolatos tudnivalókat. Kiemelte, hogy a vízumkényszerről sem az anyaországi, sem az itteni magyarság nem tehet, ez az intézkedés Magyarország európai uniós csatlakozásával együtt járó kötelezettség. A vízumkényszer valójában egyféle védelmi intézkedés, melyre nem a vajdasági magyarság adott okot, hanem az a Szerbia, amelynek egykori vezetői a hágai nemzetközi bíróság előtt állnak.
- Az Európai Unió májusban politikai gesztusként vízumkönnyítési megállapodást írt alá Belgráddal, ami 2008 januárjától - amikor Magyarország csatlakozik a schengeni családhoz - kerül bevezetésre. Az unió nyitni szeretne Szerbia felé, hogy az itt élő magyarság számára ne okozzon problémát az anyaországgal való kapcsolattartás. A vízumkönnyítési megállapodás három könnyítési kategóriát tartalmaz. Az úgynevezett támogató dokumentumokkal való könnyítés azok számára egyszerűsíti le a beutazást, akik hivatalosan, illetve családi látogatás, testvérvárosi, kulturális vagy sportkapcsolatok ápolása végett utaznak az anyaországba. A schengeni vízumot szabályszerűen felhasználók számára kettőtől öt évig terjedő multivízumot ad ki az anyaország. A schengeni vízum 35 euróba kerül, ez az összeg a magyar diplomácia közbenjárása nélkül nagyobb volna. A Belgrád és Brüsszel közötti megállapodás díjmentességet állapít meg jó néhány kategóriában, így többek között ingyenes lesz a vízum a nyugdíjasok, továbbá a tanulmányi, illetve osztálykirándulásra utazók számára, ugyancsak a hivatalos útra menők, az újságírók, a sofőrök is mentesülnek a fizetés alól. Számításaink szerint ügyfeleink 60-65 százalékának nem kell a vízumért fizetnie - mondta Tápi Lajos.
Az idei év első felében már 1150 nemzeti tartózkodási vízumot adott ki a szabadkai Magyar Főkonzulátus, s ez a szám alig marad el a tavaly egész évben kiadott dokumentumok száma mögött. Tápi reményét fejezte ki, hogy hamarosan Szerbia is rákerül a fehér listára, és lakosai számára megszűnik a vízumkényszer.
Pásztor István, a VMSZ elnöke szintén reméli, hogy Szerbiában is változni fognak a dolgok, és pár éven belül olyan pályát tudunk befutni, mint amilyet Szlovákia, Románia és Magyarország futott be.
- Három hónappal ezelőtt a VMSZ közgyűlése engem választott elnökké. A magyarkanizsai közgyűlésen a VMSZ arról döntött, hogy megújul, nem lehet már az elmúlt 10-12 év beidegződései alapján politizálni, mert a körülmények időközben megváltoztak. Sikeres elnöke szeretnék lenni a VMSZ-nek, de ez csak akkor lehetséges, ha a VMSZ sikeres lesz, a VMSZ pedig csakis akkor lesz sikeres, ha azt fogja tenni, amit a vajdasági magyar közösség elvár tőle - fejtette ki Pásztor István.
A VMSZ-nek sokkal nyitottabbnak kell lennie, mint eddig volt. Párbeszédet kell folytatnia a többi vajdasági magyar párttal, a civil szférával, az értelmiséggel, a különféle szakmai körökkel, s e beszélgetések alapján meg kell fogalmazni azokat a feladatokat, amelyeket a későbbiekben a VMSZ a politika eszközével megvalósíthat.
A pártelnök hangsúlyozta, hogy a vajdasági magyarságnak pillanatnyilag nincs jövőképe, s a pártnak elsődleges feladataként egy reális jövőképet kell felmutatnia. A vajdasági magyar közösség jövőjének nem szabad az anyaországi támogatásoktól függnie. Szerbia költségvetésének kell biztosítania a talpon maradást, a fejlődést, s ennek az országnak kell szavatolnia a vajdasági magyarság számára munkahelyek teremtése által az egyén és a család érvényesülését is.