A szórakoztató, szatirikus klasszikust 1916-ban állították először színpadra Magyarországon, azóta újra és újra repertoárjukra tűzik a színházak. Örökzöld dallamait ma is sokan dúdolják. Az alaptörténet szerint Korláthy gróf és társasága megalázza a tisztességes fiatal mérnököt, Baracs Istvánt, s ő visszavág. Frakkba öltözteti az egyik lovászfiút, Miskát. Bebizonyítja: öt perc is elég ahhoz, hogy valaki arisztokratává váljon, modortalan és nevetséges viselkedése ellenére is az előkelő társaság középpontjába kerüljön. Az előadás szövegkönyvét Békeffy István, Kaszó Elek és Szabó Borbála átdolgozása nyomán készítette Brestyánszki Boros Rozália dramaturg. A produkció több mint operett. Az alkotók ugyanis arra törekedtek, hogy a zenés előadás irányába tereljék a darabot, tiszteletben tartva az operett kereteit, az 1910-es évek stílusát, a dalokat. A történetben megjelenik a képmutatás, a korrupció, az érdekházasság és az őszinte szerelem. A Mágnás Miska így a mához is szól. A könnyed, zenés előadást nagy örömmel fogadta a szabadkai közönség. A klasszikus történet, az ismert dallamok, mint például a Cintányéros cudar világ és az Úgy szeretnék boldog lenni... sok olyan embert is bevonzott, aki már évek óta nem járt színházban, mondja Mezei Zoltán. A társulatigazgató, a darab rendezője számított ugyan arra, hogy a nézők szeretik majd az előadást, de az üdvrivalgás és a vastaps kellemes meglepetés volt számára.

— Olyan játékstílust választottunk, hogy a ma emberéhez szóljon. Ez volt a fő célunk, s úgy érzem, sikerült megvalósítani. A szabadkai polgári közönség az 1970-es és 1980-as években rendszeresen járt színházba, akkor sokkal több ilyen jellegű előadást láthatott. Igénylik az emberek ezt a műfajt, egyfajta nosztalgikus érzéssel tölti el őket. Bevallom, engem is, habár én ezeket az operetteket csak a televízióban láttam gyerekkoromban. Amikor az ember meghallja ezeket az ismert dallamokat, keserédes érzés tölti el. Valami nagyon kellemes, de megjelenik benne egy pici a nagy magyar szomorúságból is. Én ezért szeretem.

* Az előadás végén megjelenik egy felirat. 1920, a trianoni békeszerződés aláírása. Ezzel arra utalnak, hogy ezzel lezárult egy kor?

— Csupán felkiáltójelnek szántam, mielőtt a néző teljesen belefeledkezne az önfeledt szórakozásba. Csupán emlékeztetőnek, hogy a békeszerződés aláírása a történelemben történt nagy változások közepette véget vetett valaminek. Ekkor indult hanyatlásnak az arisztokratikus réteg. Több millió magyar ember kerül Magyarország határain túlra.

* Milyen terveitek vannak az előadással? A Népszínház tájolási programjába is bekerül?

— Természetesen. Már a díszletet is úgy alakítottuk ki, hogy könnyen mozgatható legyen, beférjen a vidéki színháztermekbe, a művelődési házak színpadjára, s hitelesen felidézze a kort, az 1910-es éveket. Szinte egy pad és egy kanapé is elég az előadás bemutatásához.

* A szereplők is nagyon szeretik ezt az előadást. Van, aki azt mondja, pályafutása gyöngyszeme ez. Rendezőként mit érzel?

— Hatalmas munka volt a Mágnás Miska, én sem gondoltam, hogy ennyire nagy feladat lesz. Én tulajdonképpen nem tartom magam rendezőnek. Inkább úgy mondanám, hogy időről időre veszem a bátorságot, és hozzányúlok egy darabhoz. Az eddigi rendezéseim kamaradarabok voltak, kevesebb szereplővel, kisebb közönséggel. Itt viszont van olyan jelenet, amikor egyszerre 28 ember van a színpadon, ennyi embert kell koordinálni, irányítani. Sikerült ráéreznem az ízére, és megszerettem. Számomra is tanulságos volt ez a munka. Nagyon megdolgoztatott a Mágnás Miska, de nagyon szeretem.

* Az előadást élő zene kíséri. A zenekar gerincét a szabadkai Garden Quartet alkotja. A vonósnégyes ifj. Kucsera Gézával, Pálfi Ervinnel, Lakatos Mátyással és Asztalos Alfréddal kiegészülve színházi zenekart varázsolt a nézők elé. Tóth Imre, a Garden Quartet vezetője szerint a városnak roppant nagy szüksége lenne egy állandó színházi zenekarra.

— Már gyermekkoromban is a színház közelében voltam, statisztaként több előadásban is részt vettem. Később a Tanyaszínház munkájába is bekapcsolódtam, és a Népszínházzal sem ez az első munkám. Itt kibővült a zenekar, nagybőgő, klarinét és ütős hangszerek is megjelennek a vonósnégyesünk mellett. Ez már egy igazi színházi zenekar. Mindenképpen öröm számomra és a Garden Quartet többi tagja számára is az, hogy a Mágnás Miska részesei lehetünk.

A címszereplőt, Mágnás Miskát Mácsai Endre alakítja, Rolla grófkisasszonyt Nagyabonyi Emese, a hősszerelmes Baracs István mérnök urat pedig Kovács Nemes Andor. Az előadásban továbbá Csernik Árpádot, Körmöci Petronellát, Szőke Attilát, Baráth Attilát, Ralbovszki Csabát, Pámer Csillát, Sziráczky Katalint és Szilágyi Nándort láthatja a közönség. 

Kovács Attila felvételei