home 2024. március 04., Kázmér napja
Online előfizetés
A jugoszláviai festők és szobrászok tárlatán
Szabadkai Városi Múzeum, Hét Nap
2016.03.26.
LXXI. évf. 12. szám
A jugoszláviai festők és szobrászok tárlatán

A jugoszláviai festők és szobrászok művei a Szabadkai Városi Múzeum művészeti gyűjteményében (1918–1940, 1945–1990) című kiállítás I. része 2016. március 23-án nyílt meg és augusztus 1-jéig látogatható. Íme a Szabadkai Városi Múzeum kísérőszövege, és a megnyitó képei:

 
A kiállításról

A Szabadkai Városi Múzeum művészeti osztálya rendes tevékenysége keretében, az elmúlt néhány évben a művészeti gyűjtemény feldolgozását és bemutatását szolgaló néhány olyan kiállítást és kiadványt valósított meg – tágabb vagy szűkebb konteksztuban – mint pl. az Idő arcai – a Szabadkai Városi Múzeum művészeti osztályának arcképei (2010–2013), a Szecesszió a városi közgyűjteményekben (2012–2013), és a Vajdasági Magyar Képtár (2014) című tárlatok és katalógusok.


 
A Jugoszláviai művészek festészete és szobrászata a Szabadkai Városi Múzeum gyűjteményéből című kiállítás első részét több hónapon át tekintheti meg a közönség, 2016. március 23. és augusztus 1. között, a Városi Múzeum 200 m² kiállítói területén. A tárlaton 92 műalkotás szerepel a múzeum művészeti kollekciójából: 68 festmény (olajfestmény, akvarell, gvázs, vegyes technika, kárpit), és 24 szobor. A kiállítás szerzői, dr. Ninkov K. Olga – művészettörténész, múzeumi tanácsos, és Ljubica Vuković Dulić – művészettörténész, vezető múzeológus, ez alkalommal is bővebb információkat tartalmazó feliratokat készítettek a művészekről és a kiállított tárgyakról, külön hangsúlyt fektetve a Szabadkához való kapcsolódásokra és a művek múzeumba kerülésére. A tárlatot egy hosszabb kutatási folyamat előzte meg, ugyanakkor a legtöbb kiállított tárgyat erre az alkalomra dr. Korhecz Papp Zsuzsanna, a múzeum restaurátora – múzeumi tanácsos, újította fel.


 
A most szereplő művészek, a kiállításon egy vagy több alkotással vannak képviselve, és túlnyomórészt jelentős jugoszláv alkotóknak számítanak, de ezmellett a vajdasági, a bosznia-hercegovinai, szerb, horvát, szlovén, magyar stb. művészettörténet részei is egyben. Közülük néhány a szabadkai alkotók sorába is tartozik. Mindezáltal a múzeum ajándékgyűjteményeinek egyes alkotásai is újra láthatóak (pl. az Almási, Babić, Bešlić, Boschán és Torok hagyatékból). Időrendi tekintetben, a két világháború közötti időszak festészetét a következő alkotók képviselik: Miloš Babić, Stjepan Baković, Balázs G. Árpád, Csincsák Elemér, Hangya András, Vasa Eškićević, Farkas Béla, Vasa Pomorišac, Sava Šumanović, Petar Tiješić, Kornelije Tomljenović és Beta Vukanović, a szobrászatot pedig: Almási Gábor, Baranyi Károly és Kara Mihály. A második világháború utáni időszakból bemutatott festmények szerzői: Milorad Balać, Benes József, Enđel Beriša, Pavle Blesić, Đorđe Bošan, Ana Bukvić, Mihajlo Dejanović, Hangya András, Faragó Endre, Milan Konjović, Aleksandar Luković – Lukijan, Ante Motika, Oláh Sándor, Ankica Oprešnik, Petrik Pál, Radmila Radojević, Rudolf Sablić, Szajkó István, Ivan Seljak – Čopič, Szilágyi Gábor, Mile Skračić, Dragoslav Stojanović Sip, Trajko Stojanović, Dragan Stojkov, Sáfrány Imre, Tomislav Šebeković, Frano Šimunović, Melena Šotra, Ivan Tabaković, Torok Sándor és Vinkler Imre, szobrászok: Almási Gábor, Ana Bešlić, Milan Besarabić, Jovan Dević, Glid Nándor, Sava Halugin, Olga Jevrić, Kalmár Ferenc, Momčilo Krković, Oto Logo, Branko Ružić, Zakariás Aladár és Željko Radmilović.


 
A két világháború közötti szerzőknél előtérbe kerül az akkori művészeti központokban történő iskoláztatás, mint amilyen München, Párizs, Budapest és Szentpétervár; de az említett központok művészeti életében való részvételük is. A most kiállított szerzők egy része pl. részt vett André Lhote párizsi iskolájában is. Legtöbbjük, saját környezetükben, művészeti iskolák alapítói voltak, és a modern művészeti kifejezések meghonosítói. A háború utáni időszakban előtérbe kerülnek Belgrád, Zágráb és Ljubljana, mint művészeti központok, és nagyon fontos szerepkört töltenek be a művésztelepek.    


 
A közönségnek bizonyára érdekes lesz látni néhány híres alkotó ritkán látott művét, mint amilyen pl. Sava Šumanović műve, aki egyébként aki idén ünnepli születésének 120-ik évfordulóját, vagy Milan Konjović nagyméretű fali szőnyegét amely 1958-ban Szabadkán készült, továbbá Balázs G. Árpád érett alkotói periódusából származó festményét, vagy például Frano Šimunović kiemelkedő tájképfestő egy tájképét. A szabadkaiak számára külön élményt jelenthet, pl. Otto Logo szobrász két kiállított szobra, hiszen jól ismerik Ivan Sarić általa mintázott köztéri emlékművét és a Harcosok sorakozója lakótelepen felállított monumentális szobrát. A szobrászok közül pl. Kalmár Ferenc és Bešlić Ana korai művei is megtekinthetők, Almási Gábor pedig – mint Hangya András is – mindkét korszakból képviseltetve van.


 

A kiállítás keretén belül kiegészítő programsorozat készül, amely előadásokból, szakkönyvek bemutatójából, játszóházakból, műhelymunkákból stb. fog állni, ezen kívül Petrik Pál szabadkai festő és a jugoszláv informel festészet úttörője születésének 100. évfordulójára alkalmából készülta kiállítás is megrendezésre kerül, s a topolyai művésztelephez köthető alkotások Topolyán is bemutatást nyernek. Tárlatunk második része, új vállogatásban, valamint egy terjedelmes és reprodukciókkal ellátott katalógus bemutatása, az év második felére várható.

Szabadkai Városi Múzeum


A megnyitó további képei (Fotók: Roncsák Alexander/Hét Nap Online):
























































Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..