home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
A jó bornak is kell cégér
VITKOVIĆ Aleksandar
2013.06.26.
LXVIII. évf. 26. szám
A jó bornak is kell cégér

Lódi Miklós és családja két évtized vendégmunka után tért haza szülőfalujába, Bácsfeketehegyre, hogy a megtakarított pénzből szőlőtermesztésbe fogjon. A kitartó és következetes munkának meglett az eredménye.

Jelenleg a Lódi pincészet négyfajta vörös- és fehérbort, illetve egy rozét állít elő. Az elmúlt időszakot a gazda a következőképpen foglalta össze:     
— Az idei esztendő nagyon különleges, mondhatni rossz év, már ami a szőlőtermesztést illeti. A nagy mennyiségű, átlagon felüli csapadék miatt olyan növénybetegségek is megjelentek, amilyenekre korábban nem volt példa. Kiemelném a fekete rothadást és a levélperonoszpórát, mely kórokozók ellen nehéz védekezni, mert az érintő hatású növényvédő szereket a felszívódókkal kell kombinálni. Természetesen a betegségeken kívül a kártevőkre is figyelni kellett.
A borász szerint Vajdaságban egyre nő az érdeklődés a minőségi borok iránt. Ehhez jelentős mértékben hozzájárultak a kispincészetek, amelyek boraikat hirdetve alakítják a borkultúrát.  
— Egyre több fiatal érdeklődik a minőségi borok iránt. Az emberek kezdik megválogatni, hogy mit isznak. Mindennek ellentmond viszont az a tény, hogy a bor iránti kereslet nem növekszik az érdeklődéssel egyenes arányban. Ez sajnos nemcsak a gyenge vásárlóerővel magyarázható, hanem a piacra kerülő borok minőségével is.
— Örök dilemma: a vörös vagy a fehér?
— A vajdasági — főleg magyar — emberek régen jellemzően fehér bort ittak. Az évek során azonban ez a szokásuk lassan megváltozott, és megállapíthatjuk, hogy a vörösbor utolérte a fehéret, azaz a fogyasztás fele-fele arányú.
A pincészetek zöme a vörösborokat frissen, fiatalon hozza forgalomba, pedig azokat hosszabb ideig kellene érlelni. Arra a kérdésre, hogy miért sietnek piacra dobni a portékájukat a borászok, a szőlősgazda a következőket mondta:
— Ennek egyszerű a magyarázata. Mindenki siet pénzhez, forgótőkéhez jutni. Az ilyen gazdák egy picit forszírozzák a piacot. A fiatal pincészeteknél ugyanis még nincs meg a kellő bortartalék, emiatt kerül sok fiatal vörösbor forgalomba.
Lódi Miklós szerint nem egyszerű a bornak piacot találni, még akkor sem, ha minőségi portékáról van szó.
— Ez nagyon nehéz feladat, még akkor is, ha jó bora van a szőlőtermesztőnek. Az éttermekben sajnos nagyon kicsi a borfogyasztás. Jómagam kevés olyan embert, családot látok, hogy az étteremben az ebéd mellé egy palack bort is rendel. Mivel tehát kicsi a fogyasztás, így az éttermek sem rendelnek nagy tételeket. Akadnak olyan vendéglátó-ipari létesítmények is, amelyek a többi áruval együtt a szükséges bormennyiséget is a nagy bevásárlóközpontokból szerzik be, csakúgy, mint azok az emberek, akik szeretik ezt a nedűt. Sajnos, a vásárlók még mindig a nagyüzemi borokat részesítik előnyben, főleg, ha akciós áron lehet hozzájuk jutni.
A bácsfeketehegyi borász szerint nem mind bor az, ami annak látszik.
— Pár száz forintért nem lehet jó borhoz jutni. Sajnos, Magyarországon, a határ közelében levő bevásárlóközpontban találkoztam már kétliteres kiszerelésű cabernet sauvignonnal, amit mindössze 300 forintért árultak. Egyszerűen elképzelhetetlen, hogy minőségi bornak 150 Ft legyen a kiskereskedelmi ára, az áfával és a haszonkulccsal együtt.
A borutak is hozzájárulhatnak a borok helyben való értékesítéséhez. Elméletileg — véli a borász.
— Ez még gyengén működik, ami részben a bizalomhiánnyal magyarázható. A külföldiek sajnos még mindig bizalmatlanok irántunk, a hazai turizmus pedig annyira gyenge, hogy szinte nem is lehet rá alapozni. Sajnos, a nyugdíjasok, akik eltartják gyermekeiket és unokáikat, nemigen tudnak utazni.
A falusi turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázása még várat magára Bácsfeketehegyen.
— Ahhoz, hogy a településen fellendüljön a falusi turizmus, nagyon nagy összefogásra és kölcsönös bizalomra lenne szükség. A pincészetemben már többször meghánytuk-vetettük, hogy mit és hogyan kéne cselekedni ezzel kapcsolatban. Sajnos, még mindég nagy a félelem. Az emberek félnek az országban uralkodó gazdasági és nem utolsósorban a politikai helyzettől. Szerbiában ugyanis nincs megbízható gazdaságpolitika, amely garantálja, hogy jövőre és az azt követő időszakban a gazdának haszna lesz akár a meggytermesztésből, akár a szőlőtermesztésből, borászatból. Mindenkit a bizonytalanság nyomaszt. Nem mernek hitelt felvenni, beruházásba kezdeni. Még a mezőgazdasági támogatásokban sem hisznek az emberek. Félnek, hogy az így kapott pénzből létrehozott beruházásokkal 3-5 év múlva nem tudnak mit kezdeni. Ez óriási visszahúzó erő. Nagyon sok kockázatot vállaló ember összefogására lenne szükség ahhoz, hogy ebben a gazdasági helyzetben előre tudjunk haladni.
 

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..