* Hogyan is lett Sopronból a leghűségesebb város, és hogyan függ mindez össze az 1921-beli népszavazással?

— Az első és talán legfontosabb kérdés, hogyan lehetséges az, hogy két egy oldalon háborúzó ország egyikéből lecsippentenek egy darabkát, és a másiknak adják. Mindez némi magyarázatra szorul. Egyrészt magyarázatként szolgálhat, hogy a mai Burgenlandban egykor is csekély számú magyarság élt, viszont nem ez volt a döntő, ennél ridegebb számítások alapján történtek a területelcsatolások. Ismeretes, hogy a szlávok egy korridort szerettek volna létrehozni a cseh és a délszláv területek között, és ennek a korridornak a legnagyobb része Nyugat-Magyarország területén húzódott volna. Mindezt azonban nem támogatták a győztes hatalmak. Hiszen úgy gondolták, hogy untig elegendő, ha a mai Burgenland területét Ausztriához csatolják.

Dr. Tóth Imre (Forrás: Youtube)

Egy másik nagyon fontos tényező pedig az, hogy amikor Ausztria 1918 novemberében önálló lett, akkor az ország úgy érezte, hogy gazdaságilag életképtelenné fog válni, ezért egyetlen megoldásnak a Németországgal való egyesülést látták. De természetesen ezt sem támogatták a győztes hatalmak, és az osztrákok ezt a bizonyos keleti területet nem igazán tudták a birtokukba venni. Ezután mind Ausztriának, mind Magyarországnak rá kellett jönnie arra, hogy valamiféle megegyezésre, kiegyezésre van szükség a két ország között. Jelentős tárgyalások kezdődtek. A magyar kormány is rájött arra, hogy felesleges még jobban elmérgesíteni a helyzetet, mivel nagy valószínűséggel az ország legjelentősebb külpolitikai partnere továbbra is Ausztria lesz. A lényeg, hogy a 1921-beli népszavazás előtt indult el Sopron térségében a nyugat-magyarországi felkelés is, mely szintén arra döbbentette rá az osztrákokat, hogy Sopront nem tudják majd megtartani. Ezért Velencében olasz közreműködéssel megszületett a megállapodás arról, hogy Sopront kiveszik az átadandó területek közül, majd pedig kiírták a történelmi népszavazást.

* A város és környéke mindig is német többségű volt, de erős magyar öntudattal. Miért és hogyan is alakult ki a magyarsághoz való kötődés, főként annak tükrében, hogy az értelmiség nemcsak német származású, de német ajkú is volt?

— A helyi németségnek valóban nagyon erős volt a magyarságtudata. A városi iskolázott középréteg tagjai egyértelműen magyarrá váltak az idők folyamán. Erre talán a legjobb példa Thurner Mihálynak, a város egykori polgármesterének az esete, aki gyerekként még magyarul sem tudott, egyetemi tanulmányai után azonban teljes mértékben elkötelezett híve lett a magyar nemzetnek. Legkevésbé pedig a német ajkú gazdapolgárok voltak a magyar megoldás hívei, hiszen ők egzisztenciálisan függetlenek voltak, nem igazán kötődtek a magyar közigazgatáshoz. A középkori eredetű, tősgyökeres németség, azaz a többség viszont valóban magyar érzelmű volt.

* Sopron azonban nemcsak a hűségről volt ismert, hanem arról is, hogy a határváros és környéke egyúttal menekülési útvonal is volt az emberek számára a II. világháború után. Mennyi ember próbált itt a vasfüggönyön átszökni?

— Pontos adatokat nem tudok mondani, mivel ilyen jellegű kutatások még nem készültek. Meglepő módon még azt sem tudjuk, hogy hány haláleset történt a határ környékén. Nemrég egy kutatási projektumban vettem részt, melyet a Berlini Egyetem szervezett, és kizárólag arra fókuszált, hogy hány keletnémet menekült át a vasfüggönyön. Egy azonban biztos: 1956 után jelentősen megugrott a disszidálók száma.

Sopron (forrás:MTI)

* A nyugati térség Magyarország legfejlettebb régióihoz tartozik, de Sopron a fejlődését jelentős mértékben nemcsak a gazdaság, hanem a kultúra fejlődésének vagy fejlesztésének is köszönheti. A XX. század sok változást hozott a város kultúrájában. Ön mint a helyi múzeum vezetője bizonyára sokat tudna erről mesélni.

— Egy kissé vegyes a kép, mivel a XX. században kulturális szempontból egyaránt gazdagodott és szegényedett is a város. Egyrészt a zsidó lakosság elhurcolása, másrészt pedig a németek kitelepítése jelentős mértékben rombolta a város kulturális arculatát. Szóval Sopron amennyivel gazdagodott, annyival szegényedett is. A városban egyébként mindig is erős volt a lokálpatriotizmus, ezért a helyi polgárság még inkább kötődött a nemzeti hagyományokhoz. Emellett Sopronnak mindig is volt és megmaradt egy olyan bája, amely főként abból ered, hogy ez egy zárt közeg, zárt település. Nehéz volt kívülről megbontani, mert nagyon sokáig nem lehetett az ország más területeiről idetelepülni. Sőt, volt olyan időszak, amikor csak alapos ellenőrzés után lehetett belépni a városba. Szóval ez a zártság egyfajta védettséget is nyújtott. Napjainkban azonban ennek pontosan az ellentétét éljük, Sopron ugyanis rendkívül nyitottá vált.