
Többször hallhatjuk a rádióban, tévében, hogy bizonyos termék bekerült a hungarikumok gyűjteményébe, mert a magyarság valódi értékét képviseli. De mi is igazából a hungarikum fogalma, hogyan alakult ki ez a minősítés, mely mindannyiunk számára fontos lehet?
Az ezredforduló elején egy többirányú szerveződés bontakozott ki, mely mozgalommá érlelődött, és a magyarság értékeit kívánta összegezni, rendszerezni, illetve valamilyen módon jogi keretet adni számukra. Széles körű szakmai és társadalmi egyeztetések eredményeként született meg végül 2012-ben a magyar értékekről és hungarikumokról szóló törvény, melyet a Magyar Országgyűlés 2012. április 2-án fogadott el, egyhangú döntéssel. Célja, hogy megfelelő jogi keretet adjon a magyarság egésze számára fontos értékek azonosításához, dokumentálásához, hozzájárulva ezzel az összegyűjtött értékek szélesebb körben való megismertetéséhez. Ez a törvény, mely 2012. július 2-án lépett hatályba, a következők szerint határozza meg a hungarikum mint érték fogalmát.
Magyar szürke szarvasmarha
A „hungarikum: gyűjtőfogalom, amely egy egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye”. Hogyan válhat valami hungarikummá? Honnan indul ez a folyamat, mik a feltételei, milyen dokumentumok szükségesek ahhoz, hogy ez létrejöjjön? A nemzeti értékpiramis alulról építkező rendszerében egy formanyomtatvány segítségével bárki tehet javaslatot a hungarikum alapszintű értéktárába való felvételre. Az ezt követő felvétel után az úgynevezett nemzeti érték már felterjeszthető a Hungarikum Bizottsághoz, a Magyar Értéktárban található kiemelkedő nemzeti értékek közé, majd egy újabb pozitív döntés után, egy megismételt felterjesztéssel és döntéssel kerülhet be a hungarikumok gyűjteményébe.
Székely kapu
Ennek a hosszú és bonyolult folyamatnak az első lépése tehát, hogy az érték a települési, tájegységi vagy a külhoni, települési, tájegységi értéktár valamelyikébe egy hivatalos formanyomtatvány segítségével bekerüljön, és nemzeti értékké nyilvánítsák.
Zsolnay porcelán és kerámia
Nemzeti érték: „a magyarság és a magyarországi államalkotó nemzetiségek tevékenységéhez, termelési kultúrájához, tudásához, hagyományaihoz, a magyar tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték vagy termék, illetve a tájhoz és élővilághoz kapcsolódó materiális vagy immateriális javakat magába foglaló tájérték, amely tanúskodik egy emberi közösség és az adott terület történelmi kapcsolatáról.”
Alföldi kamillavirágzat
A második lépcsőfok a megyei értéktárba, a külhoni nemzetrész értéktárába vagy az ágazati értéktárba már bekerült nemzeti érték Magyar Értéktárba való felvételének, azaz kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánításának a kérelme, mely a megfelelő javaslati adatlap Hungarikum Bizottsághoz való benyújtásával történik.
A hungarikummá nyilvánítás utolsó lépcsőfoka a Magyar Értéktárba már bekerült kiemelkedő nemzeti érték felvételének kérelme a Hungarikumok Gyűjteményébe. Ezt a felterjesztést szintén a Hungarikum Bizottsághoz kell benyújtani. Ezt az alulról történő építkezést nevezzük a nemzeti értékpiramis rendszerének.
Hollókő ófalu és környéke
A hungarikumok gyűjteménye nyolc kategóriába sorolja be a legfontosabb értékeinket: agrár- és élelmiszer-gazdaság, egészséges életmód, épített környezet, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, természeti környezet, turizmus és vendéglátás.
Kürtőskalács
Jelenleg a Hungarikumok Gyűjteménye 89 értéket tartalmaz. Csak néhányat sorolunk fel: magyar akác, akácméz, hízott libából előállított termékek, pálinka, Pick téliszalámi, Zsolnay porcelán és kerámia, Kassai-féle lovasíjász-módszer, tiszavirág és a tiszavirágzás, magyar operett, 100 Tagú Cigányzenekar, a magyar pásztor- és vadászkutyafajták, a Magyar népmesék rajzfilmsorozat, magyar szürke szarvasmarha, kürtőskalács, alföldi kamillavirágzat, Torockó épített öröksége, mohácsi busójárás, Hollókő ófalu és környezete, székely kapu stb. Büszkék lehetünk rá!
Nemzeti értékpiramis — www.megyerikum.hu
A Hungarikum Bizottság támogatásokat is szívesen ad az értékek felkutatására és értéktárba vételére. Főként azokat a településeket szeretnék értékeik feltárására biztatni és ösztönözni, ahol még nincsenek helyi értéktárak.
A bekerülést illetően van egy kivétel. A Magyarországon található világörökségi értékek külön elbírálás nélkül, a törvény erejénél fogva, anélkül is hungarikummá válhatnak, hogy végigjárnák a hungarikummá válás értékpiramisát. Az UNESCO világörökségi listáján szereplő értéket a Hungarikum Bizottság beemelheti a hungarikumok közé.
Magyar népmesék rajzfilmsorozat
Minderről a Hungarikum Bizottság dönt, mely egy 21 tagú testület. Elnöke a mindenkori agrárpolitikáért felelős miniszter, titkára az elnök által kijelölt személy, a gyakorlat szerint a hungarikumokért felelős szervezeti egység vezetője. A bizottság az állandó megbízott tagok mellett 3 ideiglenes, rotációban kijelölt tagot is számlál. A soros tagokat a Magyar Állandó Értekezlet tagjaiból delegálják, ezáltal a határon túli magyarság képviselői is jelen vannak a bizottságban.
Torockó épített öröksége