home 2024. május 23., Dezső napja
Online előfizetés
A helyi sajtóban 1844-ben megjelent...
B. Z.
2006.07.12.
LXI. évf. 28. szám

A helyi sajtóban 1844-ben megjelent cikkből tudjuk, hogy Szabadka város vezetősége komolyan gondolt arra: Tháliának méltó csarnokot emeltet - 1854. december 16-án a színházteremben már meg is tarthatták az első bemutató előadást, Jósika Miklós Két Barcsay című színjátékát láthatták az érdeklődők - M...

A helyi sajtóban 1844-ben megjelent cikkből tudjuk, hogy Szabadka város vezetősége komolyan gondolt arra: Tháliának méltó csarnokot emeltet - 1854. december 16-án a színházteremben már meg is tarthatták az első bemutató előadást, Jósika Miklós Két Barcsay című színjátékát láthatták az érdeklődők - Mialatt a színház épült a Tanács szerződtette Latabár Endrét, a szegedi színház akkori direktorát - Latabár Endre Kiskunhalason született, 1812. november 15-én, Miskolcon hunyt el, 1873. július 8-án - Volt színész, karnagy, színigazgató - Ő volt a Latabár-dinasztia megalapítója - A színház első szabadkai előadásán felléptette Szentpétery Zsigmondot, a Nemzeti Színház nagynevű művészét, de még ugyanabban az évadban Szabadkára látogatott Egressy Gábor, Jókainé Laborfalvy Róza, s Prielle Kornéliát, a közönség egyik kedvencét is szerződtette.
Elöljáróban néhány mondat Vas Gerebennek a Budapesti Visszhangban, 1854. december 24-én és 31-én megjelent írásából a szabadkai színház megnyitása alkalmából: ,,(...) Le a kalappal, könnyelmű vándor! gondtalan gyalázó! Ahol akkora hely kell az öntudatos műízlésnek, itt barbaria megszűnt és a legutolsó karzatjegy birtokosa is bátran fölemelheti fejét, mert az az ember beleszámolhatott a művelt világba. A Hymnusz nyitá meg az előadást - utána következék a színdarab: Két Barcsay! lelkesült játék, örömsugárzó arczok, riadó tapsok - végül egy vendégszerető lakoma. S mindaz az alföldön, - egy városkában, mely nevét ma írá be aranybetűkkel a művészet könyvébe. Elképzelve, hogy Aradon és Szabadkán egy ilyen gyönyörű színház van, Szegeden pedig a legbiztosabb remény van egy legközelebb épülendő színházhoz: színészetünknek oly kiterjedése várható, hogy a legkisebb erőnek elegendő tere lesz kifejlődni, - s a pesti Nemzeti Színház újonczait nem lesz kénytelen találomra fogni, - hanem a válogatás kényelmében részesülend.
Tiszteljétek e nevet: Szabadka!'
Az évek, évtizedek, századok során aztán hol tisztelték e nevét, hol nem. Volt egy Dévics Imrénk, aki bearanyozta munkásságával a 60-as éveket, s volt egy Ljubiša Ristiæünk, aki szégyent hozott Szabadkára. Mindenek ellenére: Tiszteljétek e nevet: Szabadka! Tisztelte ezt a nevet, a várot és színházát Latabár Endre is, a teátrum első direktora, aki Kiskuhnalason született, 1812. november 15-én, Miskolcon hunyt el, 1873. július 8-án. Volt színész, karnagy és színigazgató. Nagyon fiatalon abbahagyta jogi tanulmányait, s mivel összekülönbözött a családjával - Latabár Endrét szigorúan nevelték - 1832-ben Kilényi Dávid debreceni társulatához szegődött színésznek. Sokáig Kassán másodtenoristaként működött (nem nagy sikerrel), innen Kolozsvárra utazott, színésznek állt be, de már 1842-ben színigazgatónak választották meg. 1857-ben a tűzvész után újjáépült miskolci színházat nyitotta meg és vezette évekig. Déryné szerint Latabár Endre kiváló színésznevelő volt, sajátos módszerrel dolgozott s magas szintre emelte a vidéki színjátszást, amely mindig a budapesti művészi áramlatok után kullogott. Miskolcon és Kassán 1861 és 1873 között volt a teátrum első embere. Mivel karnagyként is jeleskedett, zenét is szerzett, jó néhány operát és operettet fordított szakavatottan magyar nyelvre, sokoldalú művészember volt tehát. Élete végén halkan, nagy csöndben visszavonult. Kolerajárvány végzett vele. Azt az embert vitte el a Nagy Kaszás, aki Szabadkán is megfordult, a szabadkai színház első direktora volt és - ezt is érdemes feljegyezni - megalapítója a Latabár-dinasztiának. Fia, Latabár Kálmán id. a Színművészeti Akadémia titkára is volt sokáig, Latabár Árpád id. Kálmán gyermeke légkörteremtő kedélyességgel bolondozott a színpadon, Latabár Árpád ifj. Árpád gyermeke a Fővárosi Operettszínház tagja volt, Latabár Kálmán, a Latyi kiváló művész, a tömegszórakoztatás nagyszerű képviselője. Sodró lendülete, groteszk komikuma a hamisítatlan pesti humor sajátos megnyilvánulása. Több mozifilmben is szerepelt: énekelt és táncolt, Honthy Hannával jelképe volt az operettnek. Ő volt a legnagyobb magyar komikus: az utánozhatatlan Latyi, akit mindenki szeretett...
De Latabár Endre ,,hozzánk tartozott'. Először akkor gondoltak rá a szabadkaiak, amikor már mindenki tudta, hogy hamarosan átadják majd rendeltetésének a színházat. Őt hívták meg a színház megnyitására. Ezt a megtisztelő meghívást Latabár Endre gondolkodás nélkül el is fogadta. Az új színháznak 450 ülőhelye, 45 díszes páholya és körülbelül 160 állóhelye volt. Azon az első előadáson fellépett Szentpétery Zsigmond, a Nemzeti Színház ünnepelt művésze. Ő már 1816-ban vándorszínészként megfordult az alföldi városban. Még ugyanabban az évadban a direktor meghívta színházába Egressy Gábort, Szigeti Józsefet, Jókainé Laborfalvy Rózát, Komlossy Idát, Munkácsy Flórát, Márnár Györgyöt. Nála szerepelt a szabadkai születésű Gvozdenovits Júlia is. Latabár Endre megpróbált minden igénynek megfelelő műsort összeállítani. Az az első sikeresnek mondható évad 1855 tavaszáig tartott. Ezután a társulat Szegedre távozott, de már 1856 őszén Latabár Endre visszatért Szabadkára újonnan szervezett együttesével és Prielle Kornéliával, akit a közönség nagyon kedvelt. A direktor segítségére a főispán sietett, aki mindent megtett annak érdekében, hogy a neves művésznő felléphessen a város színpadán. Latabár Endre érdeme az is, hogy a műsort magyar szerzők műveiből állította össze, habár ezekben is a német romantika volt érezhető.
Latabár Endrét a direktori székben Pázmán Mihály váltotta fel. Mi, most tiszteljük e nevet: Latabár Endre. Ne feledjük, hogy a szabadkai színház az önkényuralom első magyar épülete volt, egyben megalapozó szentélye színjátszásunk rohamos megerősödésének, s a színpadon olyan művészek léptek fel, mint Romhányi Ibi, Heck Paula, Ferenczi Ibolya, Fejes György, Szilágyi László, Pataki László, Nagygellért János, Árok Ferenc...
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..