home 2024. július 16., Valter napja
Online előfizetés
A gyűlölet ereje
Pap Ágota pszichológus
2023.09.13.
LXXVIII. évf. 36. szám
A gyűlölet ereje

A negatív érzéseinkről kevésbé beszélünk, írunk, olvasunk. Ezúttal szeretném az egyik ilyen érzést egy kissé részletesebben körüljárni. Vajon miből fakad a gyűlölet? A gyűlölet egy negatív szándék, amikor minden, amit a másik tesz, gondol, szól, az rossz — és teheti mindennek az ellenkezőjét, az is rossz, mert ő teszi. Természetesen nincs ember a földön, aki csak jó vagy csak rossz lenne. A gyűlölet mégis csak rossznak akarja látni és láttatni a másikat, ez pedig hamisítás és torzítás nélkül nem lehetséges. Ez a gyűlölet alaplogikája.

Minél erősebb bennünk a gyűlölet, annál inkább tombol, annál inkább elveszítjük a józanságot, annál radikálisabbá válunk, annál több tévedést követünk el az érintett személy megismerése és megítélése kapcsán. Ha mégis kiderülne, hogy rosszul ítéljük meg a másikat, vagyis tévedünk, akkor azáltal megszégyenülünk, ami miatt megint áldozatunkat okoljuk, és tehetetlennek érezzük magunkat. Igazolni akarjuk elfogultságunkat — a világ előtt mindenképp. Azt szeretnénk, ha mindenki úgy látná a gyűlölt személyt, mint mi. Olykor odáig erősödhet bennünk ez az érzés, hogy már azokra is haragszunk, akik nem osztják a mi érzéseinket, és nem látják a gyűlölni valót a másikban.

Még mindig vitatható kérdés, hogy gyűlölettel születünk-e. Egyesek úgy vélik, hogy ez szerzett tulajdonság, mert az újszülöttek tiszta lappal érkeznek a világra, majd társadalmi és politikai környezetükhöz igazodnak. Egy másik vélemény szerint a gyűlölet fontos a „túléléshez”. Ha utálsz valamit, ami veszélyezteti a jólétedet, az növeli a túlélési esélyeidet, és így segíthet fennmaradni.

A gyűlöletet gyakran egy napon említik a szeretettel. Az ellentétes érzelmek (a magyar nyelv a közmondások által mutatja meg ezt a jelenséget: Nincsen öröm üröm nélkül; Minden rosszban van valami jó; Nincsen rózsa tövis nélkül) egyidejű átélése korántsem csak a lírai költők kiváltsága. Bármilyen furcsának, gyötrőnek, paradoxnak tűnik is ez az érzelmi állapot, valójában nagyon gyakori a mindennapi életben. Több jellegzetes élethelyzet a legtöbb emberből ellentétes — „keserédes” — érzéseket hoz ki. Ezek közé tartozik az élet minden nagy fordulópontja, amikor egy fejezet lezárul, egy új pedig elkezdődik.

Sokan a gyűlöletet a szeretet ellentétének tekintik, de ez hamis gondolat. A szeretet és a gyűlölet összefüggenek egymással, és amikor a szeretet nem nyilvánulhat meg, megjelenik a gyűlölet, mely lehetővé teszi a mély érzelmek egyfajta megnyilvánulását. Ha a szeretet ellentétét akarjuk keresni, úgy gondolom, hogy a közömbösségben találhatjuk meg. Az intenzív szenvedély által vezérelt személyes kapcsolatok néha veszekedésekhez és konfliktusokhoz vezetnek. A szeretet nem engedi kidobni a negatív érzelmeket, így a harag belső felhalmozódása következik be. Végül a kezdeti csodálatos érzés ellenszenvvé alakul át, és fokozatosan bekövetkezik az illető teljes elutasítása.

A gyűlölet kitartó idegenkedés valakivel vagy valamivel szemben, amikor az illető ellenséges magatartást tanúsít a bosszantó személyekkel vagy tárgyakkal szemben. A gyűlölet lehet nyílt és rejtett. Nyílt esetében nem tudjuk leplezni ingerültségünket, ilyenkor akár fizikai és verbális agressziót is alkalmazunk. A fenyegetések és sértések közvetlenül a kellemetlen személyre irányulnak. A rejtett gyűlölet bármely véletlenül felmerülő témára irányulhat, általában bántó viccek, illetlen kijelentések, pletykák által. Az egyén nem bocsátkozik nyílt konfliktusba, bár ellenszenvet és undort érez a másik iránt.

A szülők érzelmi hidegsége, a fizikai és a pszichikai bántalmazás, a gyakori büntetés és kritika egy állandó negatív attitűdöt alakít ki a gyermekben az emberekkel és az őt körülvevő világgal szemben. Gyakran a lenyűgöző emberek felfogása — mely szerint mindent rózsás fényben látnak — másokban frusztrációt, haragot ébreszt.

Gyűlöletet több minden generálhat, ilyen az önbizalomhiány; valaki más véleményétől való függés; irigység — különösen sikeresebb szomszédokkal, barátokkal, rokonokkal és idegenekkel való mentális összehasonlítás során; mások hibáztatása saját kudarcainkért, vagyis hárítás; a kompromisszumkötésre való képtelenség; megjelenhet igazságtalanságra adott válaszként; oka lehet a veszekedés, sértő kijelentések, konfliktusok; a média vagy meghatározott embercsoportok által erőltetett sztereotípiák is generálhatják; lehet reakció az erőszak során tapasztalt stresszre; indikátora lehet a rossz nevelés is.

A gyűlölet legmarkánsabb jele az ok nélküli harag, a túlzott düh, egy személy megalázásának, sértésének, megverésének vagy akár megsemmisítésének a vágya, önkéntelen undor érzése. Az ellenséges személy vagy megpróbálja elpusztítani ellenségét, vagy elkerüli őt.

A gyűlölet megmérgezi az életet. Lerombolja az életképességet, az akaraterőt, izolálja az egyént a társas helyzetektől. Annak, aki gyűlöl, ismeretlen a szerelem és a barátság érzése — a kívülállók hibáit érzékeli csupán, s olykor romboló, meggondolatlan és értelmetlen cselekedeteket követ el. Az szenved, aki gyűlöl, nem az, akit gyűlölnek.

A gyűlölet kiirtása nehéz folyamat, és egy őszinte önreflexióval kezdődik: amikor belátjuk, hogy vannak ilyen érzéseink. Önmagunkban felismerve az ilyen jellegű gondolatokat és mások okolását — mert mindenki tapasztal ilyet —, tudatosíthatjuk, hogy ezek kognitív torzításon alapulnak. Majd meg kell próbálnunk másként látni a világot, és megváltoztatni saját viselkedésünket. Képessé kell válnunk egyedül irányítani az érzelmeinket, gondolatainkat és tetteinket, melyek nem mások által befolyásoltak. Próbáljuk meg objektíven és pártatlanul értékelni azt a személyt, aki irritál bennünket, azaz találjunk benne pozitív vonásokat. Azt is kipróbálhatjuk, milyen együtt dolgozni valakivel, akit nem szeretünk. A közös tevékenységek közelebb hozhatnak bennünket egymáshoz. A gyűlölet forrásának feltárása során sokat segíthet, ha meg tudunk bocsátani magunknak és a körülöttünk élőknek. Kereshetünk esztétikai élményeket a világban, törekedhetünk saját sikerekre, mozoghatunk többet, és kereshetjük olyan emberek társaságát, akikből anélkül töltekezhetünk, hogy lemerítenénk őket.

Van, akiben az ellenségeskedés mértékét csökkenti az elküldetlen levél technikája — minden szívfájdalmat, negatív érzelmet papírra kell vetni, majd a levelet el kell égetni, apró darabokra tépni. Mindezt addig ismételjük, amíg le nem csitulnak a negatív érzelmek.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..