Könyvszéli jegyzeteimet Hamvas Béla Anthologia humánájával kezdtem, természetesen nem véletlenül. Most ismét visszatérek a témához. Arról szeretnék írni, hogy melyek azok a könyvek, amelyek a Hamvas-féle gyűjteményhez kapcsolhatók, azaz melyek azok a kiadványok, amelyek elgondolkodtató jellege hozzásegíthet bennünket annak a meglátásához, hogy a körülöttünk tobzódó, cseppet sem vonzó, illetve értelmesen élhető valóságot, de a menet közben helyette felkínált, virtuálisan kialakított életteret is hogyan lehet kezelni, hogyan lehet az egyébként általunk teremtett, áttekinthetetlen földi világban emberhez méltó életet élni.
Válaszokat az összeállított füveskönyvekben is találhatunk. Nagy előnyük az, hogy egy-egy témával, problémával, kialakult reális vagy irreális helyzettel kapcsolatos megoldást kínáló gondolatsort sűrítenek össze néhány, lényeget tömörítő mondatban. A szépirodalmi művekkel ellentétben a megismerésük nem időigényes - annál inkább figyelemigényes! -, legalábbis nem abban az értelemben, ahogyan az ugyancsak általunk létrehozott, rohanásba szédült mindennapok diktálják.
A látszat ellenére rengeteg az üresjárat az életünkben. Talán azért érezzük néha úgy, hogy időszűkében vagyunk, mert a hétköznapjaink gyakran telnek el tartalom nélküli, csak fizikai jelenlétet feltétételező, arra reflektáló várakozásokkal, de ide sorolhatnám szintúgy a kötelező részvételt megkívánó különféle alkalmakat is. A gondolkodás lehetőségével viszont ilyenkor is lehet élni. A füveskönyvekben esszenciálisan kifejezésre juttatott és általunk megismert, minket konkrétan érintő mondandók mibenlétét ilyenkor is körbe lehet járni. Ennek szellemében kivédhetjük a lelkünket mérgező, szellemi képességeinket feleslegesen korlátozó, külső kényszerre épülő befolyásolását az életünknek.
A Saxum Kiadó a 2010-ben elhunyt ''sikeres lélekgyógyító”, Popper Péter emléke lőtt tiszteleg a Tűnődések napról napra című kiadvánnyal. Az elmúlt tizenöt évben megjelent könyvei alapján összeállított válogatott gondolatainak gyűjteményéből ''a világjáró, szemlélődő, kételkedő, elmélyültségében is könnyed ember hangját hallhatjuk”. Egy év minden napjára vonatkozóan olyan jellegű rövid eszmefuttatásokat találunk benne, melyek továbbgondolásra serkenthetnek/serkentenek bennünket.
Popper Pétertől van mit tanulni bőven, hiszen a különféle kultúrák ismeretének, valamint fő kutatási területének, az összehasonlító valláspszichológiának a segítségével, a földi létezésbe bukott ember sok száz megválaszolatlan kérdésére kísérel meg választ adni, illetve próbál a körülményekbe bonyolódott embernek kiutat mutatni, vagy egyszerűen csak elmondja, ő hogyan lát bizonyos dolgokat.
Ebben az anyagba préselt földi világban Popper Péter is az üzenethozó és fénykereső emberek közé tartozik/tartozott, és ezért is tartottam szükségesnek szólni róla, remélve, hogy eszmevilága, gondolatsorai másoknak is segítenek abban, hogy eligazodjanak a létezés teremtette útvesztőkben. A Tűnődések... tehát Márai Sándor Füves könyvéhez, meg a magát Hamvas Béla-tanítványnak tartó Weöres Sándor A teljesség felé című gondolatgyűjteményéhez társítható.
A füveskönyvek fő jellemzője, hogy az eltévelyedett, kiúttalannak tűnő problémákba gabalyodott embernek segítsenek a belső harmónia, vagy ahogyan mondani szokás, a lélek harmóniájának a megteremtésében, függetlenül a kaotikus körülményektől, melyekben időnként élni kényszerülünk.
Most ilyen nagyon rendezetlen, zűrzavaros időket élünk, és semmire sincs nagyobb szükségünk, mint arra, hogy megleljük a nyugalom oázisát. Ilyen oázisok a füveskönyvek. Mindenki a mértéke szerint választhat magának útvezetőt.
Mert segítség nélkül nem találhatunk rá a lélekmegnyugtató, harmóniát teremtő mezsgyék szellemi táplálékot nyújtó ösvényeire.