home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
A forint születésnapja és a Hold válasza
Tóth Lívia
2021.04.11.
LXXVI. évf. 14. szám
A forint születésnapja és a Hold válasza

75 évvel ezelőtt, 1946-ban történt

Jugoszlávia

1946. január 8-án Belgrádban megfosztották trónjától II. Pétert (1923—1970), aki a Jugoszláv Királyság harmadik és egyúttal utolsó királya volt. Az I. Sándor király elleni merénylet után, tizenegy évesen vált uralkodóvá, de fiatal kora miatt nem gyakorolhatta ezt a kiváltságot. A tényleges hatalmat a nagybátyja, Pál (Pavle Karađorđević), a jugoszláv államtanács és a szerb ortodox egyház által kijelölt régens gyakorolta. Németbarát politikája nem tetszett az ország egyes katonai vezetőinek, ezért puccsot követtek el ellene, és a tizenhét éves II. Péter királyt nagykorúvá nyilvánították. Uralkodása azonban rendkívül rövid életűnek bizonyult, mert Németország néhány nap múlva megtámadta Jugoszláviát. Az ország megszállása után, 1941. április 17-én a jugoszláv kormány elmenekült, az ország területének nagy részét elcsatolták, II. Péter emigrációba kényszerült. Denverben hunyt el, de a testét — noha végakaratában ez szerepelt — csak 2013-ban szállíthatták haza, majd feleségével együtt a család oplenaci mauzóleumában újratemették.


Jugoszláv, 1936. évi sorozatú 20 dináros bankjegy II. Péter király portréjával

Jugoszláviában 1946 januárjának végén bevezették az első szocialista alkotmányt, mely kimondja, hogy az ország hat tagköztársaságból álló föderatív népköztársaság, Szerbián belül Vajdaság autonóm tartománnyal és Koszovó autonóm területtel.

Július 10-e és 16-a között zajlott le Belgrádban a csetnik vezetők pere, melyben Draža Mihailovićot halálra ítélték, és 17-én ki is végezték.

 

Magyarország

Január 18-án ünnepélyesen megnyitották a Pestet Budával elsőként összekötő Kossuth hidat. A II. világháború befejeztével Budapesten nem maradt ép híd, pótlásukat kishajó-közlekedéssel és pontonhidak építésével próbálták megoldani. A Kossuth Lajosról elnevezett volt az első és egyetlen állandó híd 1946. augusztus 20-áig, a Szabadság híd átadásáig.


A Kossuth híd és a Parlament

A pillérek építése 1945 májusában indult, a hidat a gyalogosforgalom számára 1946. január 15-én, az autóforgalomnak január 18-án nyitották meg. A rekordgyorsaságú, mindössze nyolc hónapig tartó építkezés az újrakezdés szimbólumává tette a hidat. 1946-tól 1956-ig működött, majd 1960-ban lebontották.


A Kossuth híd lebontása 1960-ban

1946. július 10-én világrekordot döntött Magyarországon az infláció: ezen a napon 348,46%-os pénzromlás következett be, az árak 11 óra alatt a duplájukra emelkedtek. Július 31-én megszűnt az addigi pénznem, a pengő, és augusztus 1-jén bevezették a forintot.


100 millió b.-pengő, a forgalomba hozott legnagyobb címletű pénzjegy

A pengő 1927. január 1-jén a magyar koronát váltotta, és mintegy húsz évig volt törvényes fizetőeszköz. Bevezetése az I. világháborút és a Trianont követő gazdasági válság utáni stabilizációs program része volt, az újabb világháború után mégis a világtörténelem legsúlyosabb hiperinflációját szenvedte el. Bár több próbálkozás is volt az infláció megfékezésére, végül a forint bevezetése állította helyre a gazdasági stabilitást.


Az 1 milliárd bilpengős már nem került forgalomba

A forint 75. születésnapja alkalmából 2021. augusztus 1-jén a Magyar Nemzeti Bank különleges 5 forintos emlékérme-változatokat bocsát ki. A kiírt pályázatra öt tervezet érkezett, ezek közül közönségszavazással választották ki a nyertest. A beérkező 77 525 voks közül Gyuró Mónika munkája 21 279-et kapott. A győztes pályamű mind a hat elemén a Magyar Nemzeti Bank egy-egy részlete látható, s ezek megfelelő sorrendbe helyezve, együttesen az épület perspektivikus képét mutatják.

Egyébként 1946-hoz kötődik az is, hogy Magyarország államformájának hivatalos neve ekkortól lett Magyar Köztársaság, melyet 1949. augusztus 20-án a Magyar Népköztársaság váltott fel.


Születésnapi emlékérmék

 

Világesemények

Január 10-én Londonban megkezdte első közgyűlését az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ). A II. világháború után, 1945-ben alapították azzal a céllal, hogy megelőzzék a háborúkat, az országok megtárgyalhassák a problémákat. Ez a szervezet hivatott elősegíteni az államok közti együttműködést a többi közt a nemzetközi jog és biztonság, a szociális ügyek és a gazdasági fejlődés terén.


A nürnbergi per

1946. október 1-jén ért véget a nürnbergi per. Ez volt az első olyan tárgyalás, amelyben a szövetséges hatalmak a Harmadik Birodalom politikai, katonai és gazdasági vezetői felett ítélkeztek a II. világháborúban elkövetett bűneik miatt. A vádlottak a Nemzetszocialista Német Munkáspárt, a Kriegsmarine és a Wehrmacht főbb vezetői, valamint egyéb funkcionáriusok köréből kerültek ki. Eredetileg huszonnégyen ültek volna a vádlottak padjára, de számuk az eljárás kezdetére különböző okok miatt kisebb lett. A nürnbergi per folyamán különféle szervezetek (Gestapo, SD, SS) felett is ítéletet mondtak.

A főbűnösök közül tizenkettőt kötél általi halálra, hetet letöltendő börtönbüntetésre ítéltek, hármat pedig felmentettek. Tízük sorsa 1946. október 16-án teljesedett be, Martin Bormannt távollétében ítélték halálra, Göring pedig október 15-én öngyilkos lett.

A felsoroltak mellett 1946-ban — a többi közt — Nagy-Britanniában megalapították a Mensát, a magas IQ-val megáldott emberek nemzetközi szervezetét, valamint megalakult az UNICEF, az ENSZ gyermekvédelmi szervezete.

 

Tudomány

Ebben az évben történt meg a polietilén első ipari alkalmazása és a Xerox-eljárás kidolgozása.

Az első magyar Hold-radar-kísérletet Bay Zoltán, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. műszaki igazgatója és laboratóriumvezetője, valamint munkatársai egy évvel Budapest ostroma után, 1946. február 6-án végezték el, amikor saját fejlesztésű radarberendezéssel sikerült kimutatniuk a Holdra sugárzott rádióhullámok visszaverődését az égitestről. Ez az esemény tekinthető a magyar űrtevékenység kezdetének.

2013—2014-ben Simon Judit rendezésében 52 perces portréfilm készült Bay Zoltánról A Hold válaszolt címmel. A kísérlet emlékére, 2009. február 6-ától ünneplik a magyar radarcsillagászat napját. 


Bay Zoltán holdradar (bélyegen)

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..