A Hungarikumok Gyűjteménye a déli harangszóval és a csárdás tánccal bővült, így az értékek száma az eddigi 92-ről 94-re emelkedett. A déli harangszó egyébként az első olyan hungarikum, amelynek a jelölése Vajdaságból indult, és sikeresen feljutott a nemzeti értékpiramis csúcsára.
A déli harangszó mint kulturális örökség 2013-ban került be a Vajdasági Magyar Értéktárba, melyet a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet koordinál. 2024 júniusában magasabb szintre, a Magyar Értéktárba jutott. A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet dr. Visy Zsolttal, a Professzorok Batthyány Körének rendes tagjával, e történelmi esemény jeles kutatójával együttműködve 2024 őszén terjesztette fel a déli harangszót a Hungarikumok Gyűjteményébe, a javaslat 2025 februárjában pozitív elbírálásban részesült, és helyet kapott a magyarság csúcsteljesítményei között.
Kormányos Katona Gyöngyi, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója hangsúlyozta, ez az eredmény sokak együttműködésének köszönhetően jöhetett létre. A már említettek mellett ezek sorába tartozik dr. Dévavári Zoltán is, valamint az ajánlat támogatója volt dr. Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti képviselőjeként és jogászprofesszorként egyaránt, dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és dr. Réthelyi Miklós, a Magyar Orvostörténelmi Társaság elnöke.
Martinek Imre felvétele
A déli harangszó az emlékezettudatban az 1456-os nándorfehérvári diadallal fonódott össze, de valójában nem a győzelem után vagy azzal egy időben jött létre, hanem néhány héttel korábban. Amikor ugyanis III. Kallixtusz pápa keresztes hadjáratot hirdetett, elrendelte, hogy napi imádsággal és a harangoknak a megszólaltatásával is segítsék az oszmán-török hadsereg elleni harcot. Három héttel később Magyarország déli határát támadta a túlerőben lévő oszmán hadsereg, de Nándorfehérvárnál a keresztény seregek — köztük a magyar is, élén Hunyadi Jánossal — jelentős győzelmet arattak, a déli harangszó pedig ennek a jelképe lett. Sándor pápa 1500 augusztusában az újabb török veszedelem miatt megújította a déli harangozásról szóló bullát, és arról rendelkezett, hogy a harangszó az egész keresztény világban minden délben szólaljon meg, jelezve, hogy a kereszténység védelme, az összetartás minden időben és minden helyen fontos kötelesség.
Kudlik Zoltán tartományi művelődési segédtitkár négy éve részese a 21 tagból álló Hungarikum Bizottságnak. Rámutatott, a javaslatok folyamatosan érkeznek, de évente esetleg csak egy-két ajánlatot fogadnak el. A vajdasági magyarság számára különleges jelentősége van annak, hogy a déli harangszót hungarikummá nyilvánították, hiszen az egyetemes magyar történelemnek, illetve a világtörténelemnek a részeként kapcsolódunk ehhez a fogalomhoz.
A nándorfehérvári diadal egykori helyszíne (Csonka Balázs felvétele)
Resócki Vázsonyi Csilla, a VMMI munkatársa elmondta, a Vajdasági Magyar Értéktárban jelenleg 64 kiemelt érték található. A déli harangszó mellett az aracsi pusztatemplom is magasabb szintre került, hiszen már a kiemelt nemzeti értékek gyűjteményét gazdagítja. A Vajdasági Magyar Értéktárban minden szakterületi kategóriából találhatunk értékeket, de a leggazdagabb a kulturális örökségek csoportja, idetartoznak ugyanis a népi kultúra elemei, a szokások, a régi mesterségek, a népművészetek és a különféle szakterületek kiemelkedő képviselői, továbbá tudósi, művészi életpályák is.
Elhangzott, hogy elkészült az aracsi kő és az aracsi pusztatemplom hungarikummá jelölése is, melyet a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet nyújt be az illetékes bizottságnak.
