Már kezdtük azt hinni, hogy 2007 jelentősebb esemény nélkül fog elmúlni, legalábbis ami a magyar-magyar viszonyt illeti, itt a Vajdasági rónán. Csökkent a magyarverések száma, és a katonai behívókat is nagy késéssel kezdték kézbesíteni a tartalékosoknak. És ekkor - úgymond váratlanul került sor az eseményre. November utolsó víkendjén a Bécs melletti Badenben megkezdődött a nemzetközi Kosovo-tárgyalások zárószakasza, a Zenta melletti Bogarason pedig három bácskai magyar politikus találkozott a harc mezején. Igazi élethű bácskai környezetben, térdig érő sárban, 100 eurót érő gépkocsikban igyekeztek bizonyítani, hogy ki a jobb és ki az ügyesebb.
Topolya és Zenta polgármesterei és a G17 Plus párt egyik tisztségviselője bizonyította, hogy 3 magyar igenis képes a sportszerű erőpróbára. Igaz, a sár ezúttal sem maradt el, azzal a különbséggel, hogy ezúttal nem dobálták egymásra, hanem a versenyre felkészített 100 eurós autókkal fröcskölték. Az immár hagyományos bogarasi roncs-rally közönsége láthatta, hogyan tudnak kormányozni a polgármesterek, akik bizonyára, alig várják, hogy elkészüljön a horgos-pozsegai autópálya és végérvényesen megmeneküljenek a sáros utaktól. Kissé talán meglepő volt, hogy 50-100 eurónál drágább autókat nem mertek vagy nem akartak a polgármesterekre bízni. Egyikük különben be is vallotta, hogy életében már többször karambolozott, sőt a koccanásos parkolás sem ismeretlen számára. Szóval a parkolás neki is gond, csakúgy, mind a belgrádiaknak, pestieknek vagy újvidékieknek. A két polgármester egy húron pendült, azaz egy párthoz tartozott, a harmadik politikus pedig egy belgrádi székhelyű párt tagja. És majdnem ebbe bukott bele a bácskai becsület. Amíg a két VMSZ-es polgármester egymást lökdöste, a 3. győzött! A helyzeten csak az enyhített, hogy mindhárom magyar politikus dobogós helyezést ért el. Mert csak hárman indultak. De a győztes nem lehetett túlságosan büszke, mert csupán ketten voltak mögötte: az utolsó és az utolsó előtti. Különben az izgalmas és érdekes autóversenynek csak egyetlen sérültje volt. Egy akácfa, amelyik rosszul vette a kanyart és nekisodródott az egyik autónak. Az ügyeletes orvos diagnózisa pedig így hangzott: belement az akácfaszálka a lába szárába.
Egy kissé talán bogaras, de mégis jó és követendő példa lehetne ez a bogarasi. Például a vajdasági magyar pártok jelöltjei ilyen erőpróbán bizonyíthatnák és dönthetnék el, melyikük induljon a köztársasági elnökválasztáson. Autóba ültetni, és megtolással elindítani őket a Vereckei-hágó felé. Ha már nem biztosak a jövő felé vezető útban - legalább azt találják meg, amerről jöttünk.