Sarnyai Csaba hajóskapitány, halász, vadász, turisztikai szakember évtizedek óta a Tisza szerelmese, a folyó köré építette az életét.

Sarnyai Csaba (Bosznai István felvételei)

— Ha természetvédelmi vagy magánterületen építkeznének, az nyilvánvalóan tilos lenne. Valójában a vízügy és az erdészet fennhatósága alatt lévő területeken 10 méterre a meder partjától befelé az erdőig a Duna–Tisza–Duna-csatorna része, és onnantól az erdészeté. Az úszóházak tulajdonosai a szennyvizet belevezetik a folyóba, a vécéből, a zuhanyzóból — akinek van. De ez még nem is annyira nagy gond, mert vannak ennél nagyobb problémák is. Persze az sem mindegy, hogy hol vannak ezek a bizonyos úszóházak, mert ha a strandtól feljebb ugyanazon a partoldalon, az kellemetlen tud lenni. Ha valaki készít egy mólót, szerez hozzá papírokat, és regisztrálja, onnantól fogva bárhova kötheti. Fontos tudni, hogy vannak olyan részek, ahova nem szabad, ilyen a határzóna, mely 200 méter, és a vámmóló, mely 100 méter.

Tóth Lívia felvétele

Ehhez külön engedély kellene, hogy bármit oda lehessen kötni. A hajózási útvonal a parttól számítva 5 métertől indul, tehát ahhoz is külön engedély kell, ha valami 5 méternél messzebbre nyúlik be a vízbe. Ezt egy külön cég rendezi, mely a tiszai, dunai, szávai hajózásért felel. Ennek is van hátulütője, mivel nem lehet biztosítást kötni, és ha jön egy teherhajó — volt már rá példa —, és bármi történik, nem vállalnak érte felelősséget. A folyóházak létesítésekor szabványoknak kell megfelelni. Nem lehet vas-, olajos- vagy műanyag naftáshordókat tenni a mólók alá, hanem van két vállalat Szerbiában (Valjevóban és Nagybecskereken), mely megfelelő hordókat gyárt. Amikor megvan a móló, akkor el kell vinni a papírokat egy tervezői irodába, mely hajókat tervez (Nagybecskereken található ilyen), le kell adni a dimenziókat, részleteket, és megcsinálja a tervrajzot. A papírokat be kell adni a kapitányságra, leellenőrzik, és csak azután adják meg az engedélyt. Végül a regisztrálás következik. Gyári mólók nem léteznek nálunk, mert nincs olyan gyár, amely előállítaná őket, csak a végén hivatalossá teszik őket. Engem ezek különösebben nem zavarnak, mert megértem, hogy ők is arra vágynak, hogy vízközelben legyenek, sokkal inkább a jet ski, a vízisí használata az, ami háborítja a nyugalmat és a strandolókat. Ami az úszóházak esztétikai értékét illeti, nyilván az is zavaró, hogy nagy, fehér műanyag konténereket és bádogépületeket látunk. A baj az, hogy nem alkalmazkodnak a természethez. Jobb lenne, ha fából készítenék őket, vagy legalább famintázattal, mert úgy harmonikusabb és természetbarát lenne — mesélte Sarnyai Csaba, aki szerint ezeknek a házaknak a többsége valószínűleg nincs regisztrálva.  

Varga Ferenc vízügyes, ma már bezdáni nyugdíjas elmondása alapján nálunk semmi sem fekete-fehér.

— Az is lehetséges, hogy a vízterületet bérbe veszik, mert hallottam már ilyenről is. Az életem nagy részét ezzel a szakmával töltöttem, építkezési engedélyeket intéztem, de általában sosem jutottam a végére, mert amikor odakerültem egy építkezési engedélynek az elintézéséhez, onnantól számítva minimum kétéves munka volt. Ahogy sikerülne valamit elintézni, megváltoznak a törvények, vagy valamilyen okból az egyén nem jogosul az engedélyre. Mindig történhet valami, ezért sosem lehet a végére járni, hogy valamit legalizálni lehessen. Előfordulhat, hogy valamilyen törvény szerint meg lehet kapni az engedélyt az úszóobjektumra, aztán kiderül, hogy holnapután már nem érvényes. Bezdán környékén is nagyon érdekes a helyzet. Van egy Felső-Dunamellék Természetvédelmi Rezervátum, mely több fázisból áll. Ha az épület beleesik ebbe a természetvédelmi területbe, akkor nem a vízügyi, hanem a természetvédelmi törvények vonatkoznak rá. Ha a vízügy állami területtel gazdálkodik, annak is a felhatalmazott természetvédelmi szervezettől kell engedélyt kérnie. A halászengedély megszerzése is komplikált, mert elméletileg megvan, hogy ki adhatja ki, de már boldog-boldogtalan foglalkozik vele. Van egy ismerősöm, akinek építettem egy kis, vízparti faházat, de előre megmondtam neki, hogy ezért büntetést kaphat. Kifizette, el lett intézve az építkezési engedély, az objektumot pedig a Vajdasági Vizektől bérlik. Nem engednek mólót építeni sem, sokaknak be kellett bizonyítaniuk, hogy egy meghatározott dátum előtt készült a mólójuk, különben lebontatták volna.

Vázsonyi Gábor

Vázsonyi Gábor régóta foglalkozik erdészettel, de középiskolai tanárként is dolgozik.

— Ha valami rögzítve van, az az erdészetet nem érdekli vagy érinti, ha nem védett a terület. Vajdaságban az erdészetnek vannak vízfelületei, de jelen esetben Kanizsán az erdészetnek semmi köze a Tiszához. Nekem is telefonáltak már, hogy a stranddal szemben lévő területen elkezdték vágni az erdőt. Aztán kiderült, úszóházat építettek oda, és amely fáról úgy gondolták, hogy veszélyes, azt kivágták. Minket esetleg az érint, ha fákat vágnak ki, vagy szennyezik, bántják valamilyen módon az erdőt. Valójában az egész kanizsai Tisza-part az erdészeté, tartományi terület, a Vojvodinašume kezeli. Ahol nincs védett terület, azzal az erdészet nem tud mit kezdeni. A parti építkezés Martonoson, Adorjánon, Zentán is jelen van. Ha jól tudom, például a szennyvízkezelés Magyarkanizsán jól meg van oldva, csak a medence elhasznált vize folyik bele a Tiszába, a nyaralók rá vannak kötve a csatornahálózatra. Hogy az úszóházak miként vannak megoldva, azt nem tudom. Alapesetben az objektum nem zavaró, hanem a rajta lévő embereknek a viselkedése, aktivitása az, ami leginkább problémás. Ha valaki azért épít egy ilyet, hogy kijárjon horgászni, és szép csöndben elücsörög, az egyáltalán nem gond. De ha azért kell neki, hogy a jet skivel ott szórakozhasson, az már zavaró tud lenni — fejtette ki Vázsonyi Gábor.

Vitatkozhatunk a tetteinkről, törvényekről, területekről, de a lényeg talán az, hogy az ember ne akarjon istent játszani: mindent magáévá tenni, kisajátítani, az énjére szabni, és megváltoztatni a megváltoztathatatlan természetet.