
Mindig nagy öröm, ha egy új, tenni akaró, a közösség érdekeit szolgáló szervezet alakul meg. Kisoroszon Kabók Attila vezetésével kezdte el munkáját a Rozmaring Művelődési Egyesület.
— A Rozmaring ME székhelye a kultúrotthonban van bejegyezve, és ott is folytatja működését. Tavaly, Szent Mihálykor alapítottuk, és októberben jegyeztük be. A lassan már huszonöt éves énekkar tagjai szorgalmazták, hogy új egyesület keretében szeretnék folytatni tevékenységüket, mivel úgy érezték, az eddig működő közös, vegyes kultúregyesület vezetősége nem alkalmas a továbbiakban a feladatai ellátására. A civil szervezetnek tizenhat alapító tagja van, emellett besegítenek a munkánkba a falubeli zenészek, az iskolából a tanítónők és óvó nénik is. Támogat bennünket, és szakmai segítséget nyújt a nagykikindai Egység ME és a kisoroszi Torontál szervezet. Része vagyunk az észak-bánáti szórványközpontnak, így a VMMSZ támogatására is számíthatunk. Az idősebb generáció tagjai korukat meghazudtoló lelkesedéssel végzik tevékenységüket, de a fiatalabb korosztályt is szeretnénk bevonni. Céljaink közt szerepel a néptánc, valamint a népzene újbóli oktatása, hiszen több generáció is ezeken a deszkákon tette meg első lépéseit a hagyományápolás útján.
* Az egyesület elnökeként mi tűnik a legnehezebb feladatnak?
— Amire vállalkoztam, azt meggyőződésből végzem, mert továbbra is vallom, hogy a művelődés fontos nemzetpolitikai pillér az anyanyelvi iskoláztatás és a szabad hitgyakorlás mellett. A legnyomósabb ok, amiért vállaltam az elnökséget, nem más, mint hogy jövőre házigazdái leszünk a Guzsalyos Találkozónak, melyet megboldogult édesapám rendezett mint házigazda legutóbb, 2018-ban itt, Kisoroszon. Nem akarom, hogy váratlanul, készületlenül érjen bennünket ez az esemény. A feladatok közt elsősorban az ügyviteli dolgokra kell sok időt fordítani, ami magában foglalja a könyvelési és pályázati teendőket, valamint a más egyesületekkel való kapcsolatépítéssel is foglalkozni kell. Elő kell teremteni a működéshez és a rendezvényekhez szükséges kiadások fedezetét. Mindezektől eltekintve az érdemi munka oroszlánrészét az alelnök végzi, az egyesület művészeti vezetője Kormányos Gizella. A programokat közösen állítjuk össze a tagsággal. Először a leánykérés hagyományát mutattuk be, megemlékeztünk a magyar kultúra napjáról, farsangbúcsúztatót tartottunk, márciusban a ’48-as forradalom előtt tisztelegtünk. Nemrégiben pünkösdi műsort adtunk elő, és részt veszünk Adán a Durindón. Készülünk az augusztusi Guzsalyos Találkozóra is, melyet Apátfalván rendeznek meg. Egyébként a pünkösdi műsorral nemcsak a gazdag néphagyományra, hanem a helyi szokások sokszínűségére is összpontosítottunk. Idetartozik az Alföldön ismert népszokás, a pünkösdikirályné-járás, melynek az egykori példáját Délvidéken, Kisoroszon találhatjuk meg. A körmenet, melyben a fiatalok énekelve és táncolva vonultak végig a falun, nem csupán hagyomány volt, hanem a közösség összetartozásának és identitásának a kifejezése is. Ezen túlmenően azért volt fontos számunkra ez a program, melyet a Magyar Nemzeti Tanács támogatott, mert más egyesületekkel is közreműködhettünk.
* Milyen terveitek vannak?
— A soron következő rendezvényünk június 1-jén lesz, a nemzeti összetartozás jegyében egy megemlékezés a régi temetőben. Június 9-én lépünk fel a Durindón, majd június végén vendégszereplőket várunk Tóbáról és Nagykikindáról. Fejlesztésre is sort kellene keríteni, hiszen az egyesületnek gyér a technikai felszerelése, a kosztümök és a népviseletek is régiek már, az épületen pedig tetőcsere szükséges. Egyébként az egyesület nyitott a közreműködésre, és szívesen várja az érdeklődőket, akik részt vennének a munkában.