A Kisvendéglőnél Szili Katalin, Predrag Marković és Kasza József leplezték le az 56-nak emléket állító emlékművet

Méltó programmal emlékezett Szabadka város közönsége az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára. Október 19-én a szabadkai Városháza díszbejárati előcsarnokában dr. Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke megnyitotta azt a dokumentum-kiállítást, amely a forradalom napjait dolgozza fel. A házelnök asszony megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a kiállítás hitelesen mutatja be a budapesti eseményeket. Rámutatott arra, hogy a forradalmárok öt évtizeddel ezelőtt a szabadságért, a függetlenségért és a demokráciáért küzdöttek. Habár a forradalom elbukott - vérbe fojtották -, ez a pár hét mégis a mai napig aktualitással bír, hiszen ott és akkor a magyarok megmutatták a világnak, hogy le lehet számolni a kommunizmus illúziójával.
Ezután a palicsi Nagyparkban sor került Szarapka Tibor alkotásának leleplezésére. A szabadkai művész az 1956-os forradalom és szabadságharc, illetve az akkori palicsi befogadó központnak állít emléket. A művészeti alkotás a VMSZ kezdeményezésére készült.
Friedrich Gertrúd a felvezető szövegben összefoglalta az 1956-os magyar eseményeket, majd Kálló Béla színművész Petri György Kárácsony 1956 c. írását adta elő.
Kasza József, a VMSZ elnöke ünnepi beszédében párhuzamot vont 1456, 1848 és 1956 eseményei között. Rámutatott arra, hogy egy kis nép a szabadságáért való küzdelemben a világ leghatalmasabb erőivel is képes szembeszállni. A pártelnök hangsúlyozta, hogy 1956-ban 4440 tankkal támadta a szovjet impérium a szabadságáért és a függetlenségéért küzdő Magyarországot. Jóllehet a forradalom elbukott, a remény megmaradt, s ez az esemény volt az első szög a kommunista terror és diktatúra koporsójában. A VMSZ elnöke beszédében utalt arra is, hogy Szerbiában ez a diktatúra csak 2000 októberében dőlt meg. S míg 1956-ban egy évig nyitva volt a határ a menekülők előtt, most, öt évtizeddel később, ez koránt sincs így.
Dr. Szili Katalin házelnök Sulyok Vince négysoros vesével utalt a menekülők keserű sorsára, s a palicsi emlékművel kapcsolatban kijelentette, hogy az egy szimbólum, amely mától kezdve számára a szolidaritás és a békesség mérföldkövét jelenti.
Predrag Marković, a szerb parlament elnöke úgy vélekedett, hogy kötelességünk a múltat ismerni, mivel ha ezt nem tesszük meg, akkor rólunk is megfeledkezik az utókor. A szerb házelnök arra is utalt, hogy az 56-os események után a délvidéki magyar, de a szerb értelmiség egy része is azon munkálkodott, hogy lebontsa a kommunista diktatúra falát, jóllehet sokszor Újvidékről és Belgrádból is megfélemlítették ezeket az embereket. A szerb parlament házelnöke nyomatékosította azt is, hogy a berlini fal leomlásához vezető csapást éppen 1956 Budapestje jelentette. Predrag Marković utalt arra is, hogy az elmúlt vérzivataros balkáni események során Magyarország volt az, amely segített az itt élőknek, hogy ne legyenek teljesen elszigetelve a külvilágtól. A szerbiai rendszerváltás után azonban ,,zavarba jöttünk', s most azon kell munkálkodnunk, hogy az együttműködésben fennálló űrt betöltsük, mondta a házelnök.
Az ünnepi beszédek után a kegyelet virágait helyezték el a jelenlevők. Ezután az érdeklődő közönségnek Sinkovics Gyula, a magyarországi 56-os Szövetség országos elnöke tartott előadást a forradalomról.
Másnap a szabadkai városháza dísztermében tartották meg az 56-os magyar forradalom és szabadságharc szabadkai központi ünnepségét. A megemlékezésen jelen voltak az egykori szabadságharcosok, számos közéleti személyiség, illetve azok a délvidéki szakemberek, akik az elmúlt években ezzel a témakörrel foglalkoztak.
Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke ünnepi köszöntőjében arról értekezett, hogy a forradalom tisztítóviharát megelőző iszonyú zsarnokság külön elemzést érdemel. Az MNT elnökének megítélése szerint az 56-os magyar események voltak az első olyan történések, amelyek hozzájárultak a szovjet típusú diktatúrák megdöntéséhez.
Papp Sándor, a Magyar Köztársaság belgrádi nagykövete felszólalásában a köszönet szavaival illette a VMSZ-t, az MNT-t és a szabadkai önkormányzatot a forradalom 50. évfordulója alkalmából szervezett rendezvényekért.
Nagy Ferenc szabadkai magyar főkonzul a Szabadság Hőse Emlékéremmel tüntette ki a forradalom egykori részvevőit, illetve azokat a személyeket akik az elmúlt években személyes munkájukkal hozzájárultak az akkori események feldolgozásához: Bordás Győző írót, Cirkl Rudolf történészt, Deák Ferenc drámaírót, Kudlik Gábort, a Nyitott Távlatok civil szervezet elnökét, Németh Ferenc jogászt, művelődéstörténészt, a Létünk főszerkesztőjét, Vladimir Popint (aki 56-ban járta a jugoszláviai menekülttáborokat, segített a forradalmároknak, majd dokumentumkötetet jelentetett meg 56-ról), Siflis Zoltán dokumentumfilm-rendezőt, Szabó Ferenc egykori szabadságharcost és Vicsek Károly filmrendezőt.