A jog és a digitális világ metszéspontjai című eseményt nagy érdeklődés övezte: mintegy száz jogász, ügyvéd, egyetemi professzor, jogászhallgató és informatikus szakember volt jelen.

A résztvevőket elsőként dr. Varga Ádám, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója köszöntötte, kiemelve a technológiai fejlődés hatását, annak szükségességét, hogy a jogászok folyamatosan adaptálódjanak az újabb helyzetekhez, hiszen az adaptáció a jogászok legfontosabb erénye.

Hugyik Richárd, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke köszöntőbeszédében azt emelte ki, hogy a mesterséges intelligencia nagy kihívás.

— Meg kell találni az egyensúlyt, amelyben az innováció és a hagyomány értékörzése is megjelenik, ami azt jelenti, hogy az eszközöket a megfelelő módon igyekszünk alkalmazni, a mesterséges intelligencia határait pontosan megszabni és az értékeket megfelelőképpen betartani.

A rendezvényt Nyilas Mihály, a Vajdasági Magyar Jogász Egylet elnöke nyitotta meg.

— A konferencia középpontjában olyan kérdések állnak, amelyek a jogrendszerek alkalmazkodóképességét és a jogász hivatás jövőjét érintik. A digitális technológiák rohamos fejlődése a mesterséges intelligenciától az adatkezelés új formájáig alapvetően alakítja át a jogalkotás, a jogalkalmazás és a jogértelmezés kereteit. Célunk, hogy a jogtudomány és a joggyakorlat képviselői közösen keressenek válaszokat arra, miként őrizhető meg a jogbiztonság és az alapvető jogok védelme egy folyamatosan változó digitális környezetben — mondta. 

A köszöntők után megkezdődtek az előadások.

Elsőként prof. dr. Dudás Attila alkotmánybíró, a vajdasági jogásztársadalom egyik legtekintélyeseb tagja osztotta meg gondolatait a megjelentekkel. Előadása A digitalizáció és az okostechnológiák hatása a fogyasztói jogra címet viselte.

Fotók: A szerző felvételei

A következő felszólaló Szilágyi Miklós ügyvéd és bírósági fordító, a Vajdasági Magyar Jogász Egylet alelnöke volt. Témájának A mesterséges intelligencia alkalmazása a szerbiai joggyakorlatban címet adta.

— A mesterséges intelligencia segítség lehet, táptalaj az építkezésre. Támogat, de a végső felelősség az ügyvédé vagy a bíróé. Használata nem lehet döntő, alkalmazása során fontos az óvatosság — hangsúlyozta.

Dr. Csuvik Viktor, a MALI Labs technológiai vezetője, informatikus a nyelvi modellek működésébe nyújtott betekintést, a lehetőségekre és korlátokra is figyelmeztetve, melyek az igazságszolgáltatás és a közigazgatás terén különösen a kisebbségi nyelvhasználat szempontjából fontosak.

Dr. Klenanc Miklós újvidéki, de Budapesten praktizáló ügyvéd egyebek között a mesterséges intelligencia és a legal tech (szoftverek, eszközök és innovatív megoldások összessége, melyek a jogi szolgáltatások nyújtását, a jogi munkafolyamatokat és az igazságszolgáltatást teszik hatékonyabbá — a szerző megj.) kérdéseivel is foglalkozik. Témájának címe Mesterséges igazság? A mesterségesintelligencia-alapú megoldások használata volt. Előadásából megtudhattuk, hogy nem mindegy, milyen nyelven tesszük fel a kérdést egy MI-chatbotnak, mert ugyanarra a kérdésre eltérő választ kaphatunk.

Dr. Csenterics András ügyvéd A mesterséges intelligencia jogi definíciójának és értelmezésének gyakorlati keretei címmel értekezett.

Dr. De Negri Laura egyetemi docens Az emlékezés új határai, avagy a személyiség digitalizálása a halál után címmel egy nem mindennapi témát járt körül. A griefbotról szólt, egy olyan mesterséges intelligenciáról, amelyet egy elhunyt személy kommunikációs stílusára, emlékeire tanítanak be, hogy a gyászolók a szerettük halála után is „beszélgethessenek” vele. A téma kiterjed a személyes adatok, a személyiségi jogok és a kegyeleti jog, de a szerzői jog területére is.

Dr. Ambrus Sándor Csaba ügyvéd témájának címe Az MI és az ügyvéd viszonya volt.

Dr. Gyenei Laura habil. docens A mesterséges intelligencia szerepe a jog(védelem) jövőjében címmel tartott előadást.

— A jog és a mesterséges intelligencia kapcsolata esély és kockázat. A kérdés nem a használatra vonatkozik, hanem a garanciákra. Fontos az emberi kontroll, és ide kapcsolódik a nyelvhasználat, a bizonyítás és az ítélkezés — hallhattuk.

Dr. Varga Ádámot, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatóját a két előadás között szólítottam meg.

— Küldetésünk, hogy segítsük az anyaországon kívüli magyarokat azokban az ügyekben, amikor magyarságukban hátrány éri őket, és a jogászokat, hogy az itt említett sajátos feladataikat jobban láthassák el. Ennek megvalósítása érdekében partnerhálózat épül az anyaországon kívüli jogászkollegákkal. Léteznek nyári egyetemek, ahol megindul a kommunikáció a jövendő jogásznemzedék tagjaival, azokkal, akikkel később is együtt lehet majd működni.

Dr. Klenanc Miklós arról beszélt, hogy a mesterséges intelligencia egy olyan eszköz, amelyet rosszra és jóra is lehet használni.

— Az MI a valóságot hajlítja vagy kreálja. Nem tudjuk beazonosítani, hogy mondandója valós vagy valótlan, ezzel az emberi mivoltunkat csorbítja. Ha a gondolkodás nem szűnik meg érték lenni, akkor ezt a folyamatot megállíthatjuk, mert a kontroll nálunk van. A figyelmeztető jeleket nehezen vesszük észre. Elkényelmesedtünk. A világ felgyorsult. A gondolkodáshoz idő és társaság, közösség kell. Feladatunk az új jogrendszer létrehozása.

Egy rövid pihenő után a palicsi Zvonko Bogdan Borászatban jó hangulatú bállal fejeződött be a tartalmas nap.