Az Értelmiségi Kör 1995-ben alakult azzal a céllal, hogy méltó emléket állítson Óbecse igen híres testvérpárjának, a festő Than Mórnak és a kiváló vegyész Than Károlynak.

A szervezet névadóinak emlékházát, az egykor elhanyagolt, romos épületet 2013-ban építették újjá, és ma már a kulturális műemlékként jegyzett házban kialakított emlékszobák a Than fivérekről tanúskodnak, valamint tanulási lehetőséget kínálnak a diákoknak, és vitathatatlan élményt minden korosztálynak. A falakat Than Mór műveinek csodálatos reprodukciói díszítik, és az emlékházban megtekinthető a természet, a fizika és a matematika törvényeit, valamint a gyógyszertár kellékeit szemléltető kiállítás. Az objektum a művészetet és a tudományt ötvözi, ezzel nyújtva gazdag tartalmat a látogatónak. A megnyitó tíz évvel ezelőtt, április 12-én volt.

Az elmúlt időszak történéseiről és a tervekről köszöntőbeszédében Bonifárt László, a szervezet vezetője szólt. 2013-ban nehéz volt kisebbséginek, értelmiséginek, civilnek lenni. Köszönet a kezdeményezőknek, az alapítóknak, akik segítségével egyedülálló tevékenységet hoztak létre, és az aktívan működő szakcsoportoknak — mondta. A civil szervezet a programok széles skáláját valósítja meg a könyvbemutatókkal, előadásokkal, kerekasztal-beszélgetésekkel, valamint a kísérőrendezvények, mint a GasztroFeszt, a Palacsintafesztivál, a Méz és Bor stb. Mindebben igen sokat számít a Magyar Nemzeti Tanács támogatása.

Rigó Pál Zsófia, a Magyar Nemzeti Tanács alelnöke kiemelte az intézmény lényegét, az emberi tényezők szerepét, a rutint, a stabilitást, az eredményeket, a letett alapok fontosságát. A Than-ház a helyi magyarság közösségi élete, és ezen belül a kultúra, az oktatás és a tudomány kulcsfontosságú helyszínévé vált, mely mögött a célkitűzések mellé felsorakozó emberi értékek és a Magyar Nemzeti Tanács áll — hangsúlyozta.

A rendezvény folytatásában szórakoztató kísérletek következtek. Szórád Endre okleveles vegyészmérnök igyekezett bemutatni a zsúfolásig megtelt teremben az érdeklődőknek — ahogyan ő fogalmazott — a kémia napos oldalát.

— Minden ilyen típusú kezdeményezés, mely civil szerveződésként indul meg, nagyon fontos számunkra, mivel a közszféra egyes momentumaiban nem igazán tudja felismerni azokat a lehetőségeket, amelyek a civil szerveződéseknek adottak. A Than Fivérek Értelmiségi Kör is egy olyan civil szerveződés, amely megragadta a lehetőséget és az alkalmat — emelte ki Szakállas Zsolt, a Tartományi Kormány alelnöke, tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi — nemzeti közösségi titkár, ígéretet téve, hogy a Than Emlékház a továbbiakban sem marad támogatás nélkül.

Fontos segítség volt az önkormányzat támogatása, nagy jelentőséggel bír a kiváló együttműködés, hangsúlyozta Bonifárt László, átadva a szót Kiss Igornak, az óbecsei községi képviselő-testület elnökének, aki örömét fejezte ki, hogy a siralmas állapotban lévő, elhagyatott épület új fényben hívja és várja a látogatókat, segítséget nyújtva diáknak és tanárnak, s élményt a város polgárainak, az ide- vagy hazalátogatónak.

A program Skrabány Viktor akadémiai festő, Óbecse díszpolgára tárlatának megnyitásával és megtekintésével folytatódott. A kiállítás május 31-éig tekinthető meg.

A jubileumot Toll Gyula hegedűművésznek, Óbecse díjazottjának hegedűszólója tette még ünnepélyesebbé.

Than Károly magyar kémikus 1834-ben született Óbecsén. Gyógyszerészetet tanult, egyetemi tanulmányait Bécsben végezte, és 1858-ban a kémia doktora lett. Részt vett az első Magyar Gyógyszerkönyv kidolgozásában. Nevéhez kötődik a kálium-bikarbonátnak és a kálium-bijodátnak, az úgynevezett Than-sónak a bevezetése.

Than Mór a XIX. század magyar festészetének jelentős alakja Óbecsén született 1828-ban. Megőrizve német gyökereit, a magyar szabadságharc hadműveleteinek akkor még műkedvelő akvarell krónikásává vált. Korának valamennyi technikájában otthon érezte magát, a többi közt a magyar freskófestésben is. Zsánerképben Újoncozás az 1848 előtti időkből címmel a kritikusok szerint megfestette a magyar kritikai realizmus első alkotásának számító vásznát. Budapest rangos középületei: a Nemzeti Múzeum, az Operaház, a Vigadó, a Keleti pályaudvar, a főváros és a vidék, elsősorban Bácska templomai (köztük az óbecsei Nagyboldogasszony-templom oltárképe) őrzik freskóit, vitrázsait, vásznait, oltárképeit.