A bezdáni színjátszás hagyománya 140 évre tekint vissza, a helyiek az 1950-es években saját kezűleg építették meg első színházukat. Miután az objektum 1968-ban leégett, közösségi összefogással újra felépítették, és 1979-ben ismét megnyitotta kapuit. 2003-ban egy magánosítási eljárás során a tulajdon magánkézbe került, bár használata továbbra is lehetséges volt, a közösség mégsem érezte magáénak. A Magyar Nemzeti Tanács és a VMSZ támogatásával az épület 2022 márciusában visszakerült a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület tulajdonába, most pedig teljes körű felújításon esett át, és ismét méltó otthont nyújt a helyi kulturális életnek.

A Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület 1947-ben alakult, hivatalosan pedig 1950-ben jegyezték be. Kezdetben a színjátszás állt a középpontban, azóta azonban tevékenysége jelentősen kibővült: gyermekszínjátszó-, gyermek- és felnőtt-néptánccsoportok, hagyományőrző és kézimunkacsoportok is működnek a keretében. Az intézmény rendszeresen szervez gyermekelőadásokat, zenés esteket és kiállításokat, emellett tagja a nagy múltú Ötös Fogatnak is — emelte ki Sipos Erzsébet, az egyesület elnöke. Hozzátette, a felújítás kiválóan sikerült, és céljuk, hogy az épület ismét a közösségi élet központja legyen. A színházterem 260 férőhelyes, hozzá tartozik a megújult előcsarnok, emellett kialakítottak egy korszerű öltözőt és egy új raktárhelyiséget, ahol a fellépőruhákat is megfelelően tudják tárolni.

Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke kiemelte, néhány éve a helyiek összefogással keresték meg a Magyar Nemzeti Tanácsot és a Vajdasági Magyar Szövetséget, ennek eredményeként pedig most egy közös siker gyümölcsét ünnepelhetik. A Magyar Nemzeti Tanács és Magyarország Kormánya csaknem 10 millió dinárt fordított az épület visszavásárlására, a teljes körű felújítás pedig több mint 49 millió dinárba került. Az MNT elnöke rámutatott, amikor 2022-ben a Magyar Nemzeti Tanács jelenlegi összetétele megkezdte a mandátumát, az volt a prioritás, hogy a megkezdett projektumok be legyenek fejezve, és ezek közé tartozott a bezdáni színház ügye is. Sikerült az ingatlant megvásárolni és teljes egészében felújítani. Próbaszoba, felújított öltözők, új mosdók és egy funkcionális közösségi tér is ki lett alakítva, gondoskodva arról, hogy a színház a következő évtizedekben is a falu kulturális és közösségi életének meghatározó központja maradjon.

Fremond Árpád: „A színház a falu kulturális és közösségi életének meghatározó központja”

— A színház nem csupán egy épület, hanem ennek a közösségnek a szimbóluma — a tönkretehetetlenség, a szívósság, a kitartás, az összefogás és az egybekapaszkodás jelképe — emelte ki ünnepi beszédében dr. Pásztor Bálint. A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke rámutatott, hogy ez az épület ugyanúgy számos viszontagságon ment keresztül az elmúlt évtizedekben, mint maga a bezdáni, sőt az egész nyugat-bácskai közösség. Mint mondta, éppen ezért a megújulása nem csupán az épületről szól, hanem az egész közösségről. A színház annak is a szimbóluma, hogy a nyugat-bácskai és a bezdáni magyarság nem kesereg, hanem cselekszik annak érdekében, hogy megmaradhasson, és ehhez szövetségeseket is talál. A Magyar Nemzeti Tanács, a Vajdasági Magyar Szövetség és Magyarország Kormánya felkarolta az elképzeléseiket, segítve az álmok megvalósítását. A VMSZ elnöke a 200 éve született Jókai Mór szavait idézve hangsúlyozta: „Csak az tudja, hogy meddig mentünk el, aki látta, hogy honnan indultunk.” Hozzátette, aki ismeri a bezdáni magyarság és a színház küzdelmes múltját, az tudja igazán értékelni a mostani eredményeket.

Dr. Pásztor Bálint: „A bezdáni színház nem csupán egy épület, hanem egy szimbólum”

A Petőfi Sándor Művelődési Egyesület és a bezdáni magyar közösség mindig is bizonyította, mennyire színház- és színjátszásszerető — nyilatkozta lapunknak Sutus Áron. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke hangsúlyozta, sokan emlékeznek még dr. Pfaff Mihályra és más meghatározó bezdáni személyiségekre, valamint azokra a színjátszó találkozókra, amelyek a nyugat-bácskai magyar közösség sajátos hagyományai közé tartoznak.

— Számomra is a színjátszás révén vált ismertté ez a közösség. Az elmúlt években azonban a próbák és az előadások télen gyakran akadályokba ütköztek. Az épület nem állt a közösség tulajdonában, a fűtést nem tudták megoldani, vagy csak nagyon magas költségek árán, emellett a kis próbatermek sem nyújtottak megfelelő körülményeket. Ma viszont egy csodálatos, újjászületett közösségi térben állunk. Ez az épület arra vár, hogy minél több tartalommal töltsék meg, és biztos vagyok benne, hogy a bezdáni magyarság ebben nem fog csalódást okozni. Ismerve a helyi civil szervezeteket és az állhatatosságukat — a tűzoltóktól a művelődési egyesületekig — látható, hogy egy erős, gyökereihez ragaszkodó közösségről van szó. Olyanról, amely, ha igazán akarja, képes az összefogásra, és ezzel mások számára is példát mutathat. Ma egy újjászületett művelődési házban állunk, melyet a közösség akarata hívott életre. Most az összefogás feladata, hogy ezt a teret megtöltse élettel, és hosszú távon is megtartsa.

A Petőfi Sándor Művelődési Egyesület Varázspálca csoportja (kisgyerekes csoportkép)

A megnyitón szerepelt a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület Varázspálca csoportja, az általános iskola tanulói, valamint a dr. Pfaff Mihály Színjátszó Csoport. A fellépők sorát a bezdáni Színjátszó Grund előadása zárta, Karinthy Frigyes Tanár úr kérem, avagy reggel hétkor című művét láthatta a közönség Ralbovszki Csaba rendezésében. A szabadkai Népszínház színművésze elmondta, a próbafolyamat kiválóan telt, hiszen már három éve ismeri a csapatot.

— Voltak, akik csatlakoztak, majd később inkább kajakozni mentek, de ez teljesen természetes: valaki a művészetet szereti, valaki a sportot. Akik maradtak, ők alkotják a kemény magot, és velük készítettük el Karinthy egyik dramatizált novelláját. A gyerekek rendkívül lelkesek, és én is nagyon megszerettem őket.

A bezdáni színház kapcsán kiemelte, hogy hatalmas öröm számára annak megújulása, hiszen amikor három évvel ezelőtt először belépett ide, akkor szívszorító volt látni az épület állapotát.

— Most viszont hatalmas előrelépés történt. Bezdán mint szórványtelepülés megérdemli ezt, ahogyan a gyerekek is. Nemcsak Szabadkán és Újvidéken kell megfelelő infrastruktúrának rendelkezésre állnia, hanem itt is. Legyen természetes, hogy a fiatalok szakkörökre járhatnak, és kibontakoztathatják tehetségüket. Úgy gondolom, hogy ez egy hatalmas lehetőség a bezdáni magyarság számára, és nagyszerű befektetés a nemzet jövőjébe — hallottuk Ralbovszki Csabától.

A bezdáni Színjátszó Grund előadása Ralbovszki Csaba rendezésében