Az Egészségügyi Világszervezet 1981-ben december 1-jét az AIDS világnapjának nyilvánította. A Vöröskereszt szerint ma óránként 300 áldozata van a betegségnek. A fertőzés az ötvenes évek végén Afrikában jelent meg először, és mára már a Föld valamennyi országát elérte. Nem válogat a nemzedékek között, több mint 4 millió gyerekkel már végzett a halálos kór.
A betegség megelőzésére és gyógyítására mindeddig nem sikerült még tökéletes gyógyszert találni, noha számos ígéretes kísérlet folyik ma is. Mivel a fertőzés leginkább szexuális úton terjed, ezért a fiatalok a legjobban veszélyeztetettek. Ez a világnap lehetőséget adhat arra, hogy ha csak egy napra is, de megemlékezzünk azokról, akik ártatlanul áldozatául estek az AIDS-nek.
A világ első AIDS-es megbetegedése Kongóban történt: 1959-ben titokzatos betegségben elhunyt egy férfi. Évekkel később tudósok a férfitól vett vérmintában azonosították a ma már HIV-ként ismert fertőzés kórokozóját. A járvány kirobbanása azonban bő húsz évet váratott magára: 1981 nyarán egy Los Angeles-i immunológus, majd egy New York-i bőrgyógyász szokatlan kutatási eredményeket tett közzé az egyik szakfolyóiratban egy, a homoszexuális férfibetegeken tapasztalt rejtélyes és új tünetcsoportról.
1981-ben a Betegség-ellenőrző Központ egy Kaposi-szindrómának nevezett, ritka rákbetegség aggasztó terjedéséről adott jelentést. Egy évvel később vérátömlesztés és nemi érintkezés útján terjedő betegségnek nyilvánították az új kórt, és ,,szerzett immunhiányos betegségnek', vagyis az angol elnevezés kezdőbetűi alapján AIDS-nek (Acquired Immune Deficiency Syndrome) nevezték el.
Ekkor már több mint 1600 megbetegedés fordult elő az Egyesült Államokban, és a halálos áldozatok száma meghaladta a 600-at. 1983-ra a betegség már 16 országban elterjedt, és bár a betegek 72 százaléka a homoszexuálisok közül került ki, az AIDS a társadalom többi részében is mutatkozott. Időközben a Pasteur Intézet tudósai felfedezték a vérben a HIV vírust. 1985-ben Rock Hudson filmsztár lett az AIDS első közismert áldozata, a figyelem középpontjába állítva a betegséget. 1986-ban a Newsweek a korszerű orvostudomány egyik legnagyobb kihívásának nevezte a kórt. 1987-ben megjelent az első HIV-gyógyszer. 1988-ban csaknem 107 ezer volt a fertőzöttek száma, és 62 ezer halálos áldozatot tartottak nyilván. 1991-ben Magic Johnson, a híres kosárlabda-játékos bejelentette, hogy megkapta a fertőzést, visszavonult a sporttól és a betegség ellen folytatott harc szószólója lett. 1993-ra a fertőzések száma 411 ezerre, a halottaké 241 ezerre emelkedett, köztük volt Arthur Ashe teniszbajnok és Rudolf Nurejev balett-táncos is. 1996-ban a Time magazin dr. David Ho AIDS-kutatót választotta az év emberének, akinek évi 20 ezer dollárba kerülő vírusellenes ,,koktél'-ja esetleg gyógyuláshoz vezethet. 1997-ben a fertőzöttek száma világviszonylatban megközelítette a 6,5 milliót, a halottak száma pedig meghaladta a 22 milliót, azaz Ausztrália népességét. 1998-ban a statisztikai adatok azt mutatták, hogy a HIV-, illetve AIDS-fertőzött homo- és biszexuális férfiak 52 százaléka színes bőrű volt. 2001-ben egészségügyi szakértők jelentése arról szólt, hogy a 25 és 44 év közötti afroamerikaiak körében az AIDS követeli a legtöbb halálos áldozatot.
A Humán Immundeficiencia Vírusnak (HIV) emberről emberre történő terjedésében globálisan a szexuális terjedési módnak van elsőrendű szerepe, de a vírus vérből vérbe jutásának is kiemelkedő szerepe van a fertőzés terjedésében, különösen a világ egyes régióiban. A vírus a fertőzött ember véréből egy másik ember vérébe többféle úton juthat. Ezek közül az egészségügyi beavatkozások kapcsán fölmerülő fertőzési veszélyt a világ országainak túlnyomó többségében kiküszöbölték, illetve lényegesen csökkentették a transzfúzió és vérkészítmények céljára vett vérek kötelező szűrővizsgálatával és a pozitív személyek kizárásával; a vérkészítmények kiegészítő vírusmentesítésével; a steril injekciós és egyéb eszközök használatával; a sejt-, szövet- és szervdonorok szűrővizsgálatával és a pozitív adományozóknak a donációból való kizárásával; az egészségügyi dolgozók véres eszközökkel történő sérüléseinek megelőzését szolgáló védőfelszerelésekkel és a munkavédelmi rendszabályokkal; a HIV-pozitív anyáknak a terhesség és szülés idején adagolt vírusellenes szerekkel. Az intravénás droghasználók közös tű- és fecskendőhasználata maradt a vérrel történő HIV-fertőzés átvitelének legfőbb módja.
2002 végén a UNAIDS-WHO becslése szerint 42 millió HIV-fertőzött, illetve AIDS-beteg élt a Földön, akik közül 38,6 millió felnőtt és 3,4 millió gyermek volt. 2002-ben az új HIV-fertőzöttek száma 5 millió, az AIDS okozta halálozások száma pedig 3,1 millió volt és ezzel együtt a világjárvány folyamán összesen 27,9 millió ember halt meg AIDS-ben. 2004-ben a HIV-fertőzöttek száma kb. 50 millió... 50 millió halálraítélt...
Néhány fontos tudnivaló:
Az AIDS szerzett immunhiányos tünetegyüttes, amely egyelőre nem gyógyítható, halálos betegség. A jelenlegi gyógyszerkombinációkkal fegyelmezett szedés mellett is csak meghosszabbítani lehet a jó életminőséget. A HIV egy vírus, amely a fertőzés után évekig nem okoz tünetet (de a személy továbbfertőzhet közben), utána - kezelés nélkül - AIDS-betegséghez vezet.
HIV-fertőzés vér, ondó, előváladék, hüvelyváladék és anyatej útján jöhet létre; elsősorban óvszer nélküli közösülés és injekciós kábítószerhasználat révén lehet elkapni (ezenkívül fertőzött vérkészítményből, ill. szülés vagy szoptatás során), de egy nyílt seb, akár a legapróbb, minden helyzetben veszélyes lehet.
A HIV-fertőzést 8 hét elteltével lehet kimutatni. A fertőzés utáni nyolc héten belül végzett teszt (szűrés) ál-negatív eredményt adhat: a vírus hatására termelődő ellenanyagot még nem tudják kimutatni, de a vizsgált személy fertőzött és fertőző.
A HIV terjedése szempontjából a szokásos társadalmi, rokoni, baráti érintkezés nem kockázati tényező. Tehát a fertőzöttel vagy akár AIDS-beteggel együtt történő közlekedés, a vele való kézfogás, a közös evőeszköz-, fürdőszoba-, vécéhasználat, valamint a gyengéd csók (nem harapás!), továbbá a tüsszentés, köhögés, az uszoda, a vérszívó rovarok és az élelmiszerek önmagukban veszélytelenek. A vírus a szervezeten kívül percek alatt elpusztul, de a közös fogkefe- vagy borotvahasználat az esetleges vérzések miatt már veszélyes lehet.
2002-ben Magyarországon 1073 embert tartottak számon HIV-pozitívként (1 millió lakosra 8,1), a valóságos számot ennek 4-5-szörösére szokták becsülni azok miatt, akiket nem szűrtek ki. Szerbia és Montenegróban a nyilvántartott HIV-pozitívak száma 1771 (1 millió lakosra 8,4). 2004-ben, az eddig hozzáférhető adatok szerint Szerbia és Montenegróban 75 új fertőzést regisztráltak, 55-öt Belgrádban, 10-et a Vajdaságban és 10-et az ország többi területén. A fertőzöttek 64%-ának az életkora 30-49 év.