Az év utolsó és első napjához számtalan szokás, babona kötődik. Az óesztendőt búcsúztathatjuk családi körben, házibuliban, szállodában vagy utcabálon, a pezsgős koccintás, az éjféli tűzijáték elmaradhatatlan eleme az ünneplésnek.
Sok helyen látványos fényshow-val köszöntik az új évet. A pirotechnikai eszközöknek számos ellenzőjük van, egyes országokban tiltják a használatukat. A villanó fényektől és a durrogástól az állatok is megrémülnek, így ezekkel nem árt óvatosan bánni. A hangoskodásnak azonban megvan a magyarázata. Ezzel űzik el az emberek a szomorúságot, mindazt a rosszat, amely az óévben érte őket.
A szilveszteri mulatságokhoz hozzátartoznak a klasszikus ételek, a virsli, a malachús, az új esztendő első napján pedig a lencse — a sok apró szem az anyagi jólétet garantálja. Számtalan tevékenység és hiedelem is kötődik december 31-éhez és január 1-jéhez. Sokan úgy tartják, ha férfi látogat meg bennünket elsőként újév napján, akkor szerencsénk lesz. Ha viszont nő az első vendég, sok jóra nem lehet számítani.
A képeslapok divatja már kiveszőben van, de azért az emberek jókívánságokkal köszöntik szeretteiket, ismerőseiket. Ha másként nem, akkor SMS-ben. Boldogságot, egészséget és szerencsét kívánnak egymásnak. Az üdvözlőlapok küldése az 1800-as évekre nyúlik vissza, már akkor készültek ugyanis külön kártyák karácsonyra és újévre. Idővel a szerencsehozó malac, a kéményseprő és a lópatkó is megjelent ezeken az éjfélt ütő toronyóra mellett. De honnan ered a szilveszter? Miért január 1-jén kezdődik az új esztendő?
Az ünnep eredete és elnevezése Szent Szilveszter pápától származik. A IV. században élt, az esztendő utolsó napján hunyt el. A bálok, az új évet köszöntő mulatozások szokása pedig a római korra vezethető vissza. Ilyenkor az urak és a rabszolgák egy asztalhoz ültek. Az, hogy hol és mikor ért véget az év, földrészenként, nemzetenként is eltért. A honfoglaló magyarok az évszakváltást tekintették új kezdetnek, hiszen ilyenkor hajtották ki/be az állatokat a legelőre/legelőről. A XVI. századig karácsonykor ünnepelték az újévet is. Majd XII. Ince pápa 1691-ben bejelentette, január 1-jén indul az új esztendő.
Habár sokan úgy vélik, az ember az év bármely napján dönthet úgy, hogy változtat az életmódján, leszokik a káros szenvedélyeiről, sportolni kezd, vagy másként áll hozzá egyes dolgokhoz, mégis a legtöbben éppen a szilveszteri/újévi emelkedett hangulatban tesznek fogadalmat. Az viszont már az egyéntől függ, meddig tart ki a lelkesedés.
Ne az új év legyen jobb, hanem az ember. BÚÉK!