Prof. dr. Czékus Géza biológus, nyugalmazott egyetemi tanár már hosszú évek óta kutatja a temetők növényvilágát, és ennek eredményét A szabadkai temetők fás szárú növényei című monográfiában publikálta. A könyvbemutatónak a Szabadkai Városi Múzeum épülete adott otthont, ahol a kötetet a szerzőn kívül Bencsik István biológus, nyugalmazott újságíró és dr. Kajdocsi Lovász Gabriella biológus, múzeumi tanácsos mutatta be.

— Szerintem azért annyira hiánypótló ez a könyv, mert a temetőink növényvilágával itt Szabadka környékén még senki sem foglalkozott, pontosabban foglalkozott, Czékus Géza — hangsúlyozta Kajdocsi Lovász Gabriella. — Ez egy összefoglaló mű, amiből nagyon sok információhoz juthatunk ezekről a növényekről, és zöldfelületi szempontokból dolgozza fel a temetőinket. Ez egy rendkívül átfogó kötet, fölméri, hogy milyen fajok fordulnak elő, azoknak milyen alfajai, milyen kertészeti változatai vannak jelen. Teljes képet mutat a növényvilágról, és azt is láthatjuk, hogyan változott az évek során ezeknek a területeknek a növényzete. Emléket is állít számos fának, ami sajnos ki lett vágva ilyen-olyan okból, tehát így rámutat arra is, hogy milyen — negatív — tendenciák jellemzőek a temetőkre mint zöldfelületekre.

— Engem régóta érdekel maga a temető is meg annak a fajgazdagsága, hogy hányféle növény van. Most csak a fás szárú növényeket választottam, azokat kutattam, mert a lágyszárúakból sokkal több van, és folyamatos kutatómunkát igényelt volna, arra nem vállalkoztam. Maga ez a tevékenység, a megfigyelés három évig tartott, azzal, hogy 2005-ben már egyszer kutattam a temetők fás szárú növényeit, valamint 2018-ban csináltam egy összehasonlító elemzést, hogy miként változott a temető élővilága. Akartam egy harmadik ilyen elemzést is végezni, csak ez nagyon terjedelmes lett volna. Egy tudományos cikket szerettem volna, de csak a fajok felsorolása több oldal, így abba nem fért volna bele sehogy sem. Nagy kihívás volt az, hogyan ötvözzem, hogy tudományos is legyen, de az átlagembernek, az olvasóknak is érdekes legyen. Vannak benne pontos adatok, mert ez is az egyik célom volt, hogy dokumentáljam, milyen fajok találhatóak, melyik temetőben hány van belőlük, és végül 6531 példányt tudtam összeszámolni — mondta könyvéről Czékus Géza.

— A temetők is, mint egy liget, tulajdonképpen élőhelyek, és minél több faj található egy élőhelyen, annál gazdagabb az a terület, és annál életképesebb. A temetők nemcsak életteret biztosítanak, hanem menedék is több fajnak — emelte ki Bencsik István.

Czékus Géza nevéhez számos publikáció fűződik, emellett két növényfaj, az átoktüske (Cenchrus pauciflorus), valamint egy hibrid páfrány első leírása Jugoszlávia területén is hozzá köthető. Kutatásai több tudományterületet is felölelnek, foglalkozik antropológiával, botanikával, környezetvédelemmel és temetőkutatással is. A könyvben 119 faj leírása olvasható, szó esik arról, ezek hol találhatók, milyen sűrűségben, vadon termőkről vagy ember által ültetett növényekről van-e szó, tájidegen fajok megjelenéséről, de megemlékezik a legöregebb, legnagyobb és kivágott példányokról is, mindezt képekkel illusztrálva. Az előadás alkalmával megtudhattuk, temetőink fás szárú növényeit sajnos nem védi senki, az idős vagy „útban lévő” példányokat el szokták távolítani.