E nap jellegzetes szokása a búzaszentelés. Az egyházi külsőségek között, körmenet formájában megtartott szertartáshoz számos népi hiedelem kapcsolódott. A szentelt búzát – mint általában a többi szentelményt – nagy becsben tartották, és mágikus hatást tulajdonítottak neki.
A szentelés alatt koszorúkat készítettek a búzából, melyeket a templomi zászlóra, keresztekre helyeztek, majd nyolc nap után levették, és a szántóföld négy sarkába tetták jégverés ellen. Koszorút a beteg feje alá is raktak, gyógyító erőt tulajdonítva a szentelt búzának. A gazdasszony a szentelt búzából a tyúkok, kacsák elé szórt, hogy ne érje őket baj.
Az imakönyvbe tett búzaszálnak gonoszűző erőt tulajdonítottak a magyar nyelvterület számos vidékén.
Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon
Illusztráció: Wikipédia