Az isteni irgalmasság vasárnapja

Az ünnep – a Húsvétvasárnapot követő első vasárnap - 2000-ben kapott helyet a katolikus ünnepek kalendáriumában. Szent II. János Pál pápa kezdeményezésére.

„Minél inkább eltávolodik az ember Istentől és az irgalom misztériumától, s minél inkább elveszíti a világ eszméinek hatására az irgalom szó értelmét, az Egyháznak annál inkább joga és kötelessége, hogy hathatós kiáltással  forduljon az isteni irgalomhoz.”

...

1196 - III. Béla magyar király elhalálozása.

Korának egyik leggazdagabb európai uralkodója volt. A hagyomány nevéhez köti a magyar állam egyik legsikeresebb korszakát: részben a Bizáncban, a császári trón várományosaként szerzett tapasztalatainak, részben pedig saját tehetségének és bölcsességének köszönhetően sikerült felvirágoztatnia a gazdaságot és a kultúrát, általánossá tette az írásbeliséget, sikeres külpolitikájának eredményeképp pedig királysága befolyási övezete is gyarapodott. Huszonnégy esztendős uralkodásának végére Magyarország vált az egyik vezető hatalommá Kelet-Közép-Európában. Regnálása tehát sok tekintetben az Árpád-kor csúcspontját jelentette.

Ópusztaszer, 2014. október 7.

...

1222 - II. András királyunk a székesfehérvári országgyűlésen kiadja az Aranybullát. Ama függőpecséttel ellátott uralkodói okiratot, amely először rögzíté a magyar nemesség jogait.

Ópusztaszer, 2014. október 7.

2. § Hogyha pedig mi, vagy az utánunk következendő királyok közül valaki ezen mi szerzésünknek ellene járna valaha, ez a levél adjon szabad hatalmat mind a püspököknek, mind más jobbágyuraknak és országunkbeli nemeseknek mindnyájan és egyen-egyen, jelenvalóknak és jövendőbelieknek és az ő megmaradékoknak, hogy mind nekünk, mind az utánunk következendő királyoknak minden hűtelenség szégyenvallása nélkül ellentállhassanak és ellentmondhassanak mind örökké.

II. (Jeruzsálemi) András regnálása a magyar történelem egyik legtöbbet emlegetett időszaka. Nemcsak azért, mert energikus külpolitikájával az egész Balkán-félszigetet behálózta, és több szomszédos területet is meghódított, hanem azért is, mert a belpolitikában olyan modern törvényeket alkotott az Aranybulla 1222-es kiadásával, melyek kisebb-nagyobb változtatásokkal egészen 1848-ig hatályban maradtak.

Budapest - Hősök tere, 2010. július 15.

...

Sárkányölő Szent György napja – György katonatiszt volt, aki Diocletianus császár keresztényüldözése alatt, de mindenképpen a konstantini fordulat (313) előtt halt vértanúhalált Lodban. Tisztelete rendkívüli elterjedtségének oka, hogy életéhez és vértanúságához sok legendás elem kötődik. A középkori Európában a férfias helytállást, az önfeláldozó emberséget és a nők lovagias tiszteletét jelképezte. Ábrázolásában általában lovon ülve, vöröskeresztes zászlóval, kezében dárdával láthatjuk, amint épp legyőzi a sárkányt. (külső hivatkozás: Rózsadombi imádságoskönyv; 2019, Budapest; 189. oldal)

Módos, 2016. július 25.

Szabadka, 2022. január 11.

...

1326 -  Károly Róbert királyunk megalapítja a Szent György Lovagrendet.

Budapest – Hősök tere, 2010. július 15.

„A Szent György vitézek rendjének szabályai” szerint a társaságnak egyszerre ötven tagja lehetett. Vitézei fekete, térdig érő, csuklyás posztó köpenyt viseltek, a köpeny belsejébe írták jelmondatukat: „Valósággal igaz vagyok e baráti renddel szemben ( lat: In veritate iustus sum huic fraternali societati ). ”

A Szent György Lovagrend alapító levele 1326-ból (forrás: internet)

A rend alkotmányát 1990-ben régi szellemben, de a XX. század végi követelményeknek megfelelően felújították. A lovagrend több területen tevékenykedik: hagyományápolás, ezen belül a történelmi évfordulók megünneplése, a középkori kutatások elősegítése és publikálása; oktatás, tudományos összejövetelek szervezése; lelki gondozás; adományok és segélyek gyűjtése.

Visegrád, 2019. április 27.