Ezen a napon hunyt el 1850-ben Pesten ifjabb báró hadadi Wesselényi Miklós, az országgyűlési főrendiház vezére, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági és tiszteleti tagja, az 1838-as pesti árvíz „árvízi hajósa”.
Budapest, V. kerület — 2023. február 26.
A Szilágy megyei (Erdély) Zsibó városában született 1796. december 30-án. Feljegyeztetett, hogy magyarországi birtoka nem lévén az 1825-ben hosszú szünet után ismét összehívott országgyűlésen csak „hallgató” lehetett. Miképpen az is, hogy más téren annál tevékenyebb vala. Részt vet például a Kaszinó megalapításában, javaslatot tett magyar színház felállítására, és létrehozta az első vívókört. Az 1830-as pozsonyi diétán már a felsőtábla tagjaként, a reformmozgalom elismert vezetőjeként tündökölt.
Barabás Miklós 1836-ban készült festményének reprodukciója — könyvborító
Birtokát képező falvaiban, példát mutatva, elengedte a robotot és a dézsma nagy részét. Elsőként szabadította fel parasztjait a jobbágyság alól, saját költségén taníttatta őket, tanfolyamokat tartott nekik a korszerű földművelésről, állattenyésztésről. 1838-ban a pesti árvízben* életeket mentett, ezért az „árvízi hajós” nevet kapta.
Budapest, Wesselényi-dombormű a pesti ferences templom északi falán — 2023. április 11.
1848-ban jelentős része volt abban, hogy a kolozsvári országgyűlés is kimondta Erdély unióját Magyarországgal. (Külső hivatkozás: Wikipédia)
*Az 1838-as pesti árvíz március 13-a és március 18-a között okozott súlyos pusztítást, főleg a mai Budapest pesti oldalán. Az árvíz szintjét és tetőzésének dátumát számos emléktábla jelzi több, a mai belső kerületekben lévő épületen. Fotógalériánkba ezekről a helyszínekről válogattunk fénybe írt lenyomatot.
Fényképezte: Martinek Imre
