
Donald Trump volt amerikai elnök Joe Biden után Kamala Harris alelnökkel, a demokraták új jelöltével is összecsapott Philadelphiában. A vitát óriási érdeklődés övezte Egyesült Államok-szerte. Dr. Kiss Rajmund, az MCC Diplomáciai Műhelyének vezetője Washingtonból követte az elnökjelöltek összecsapását.
* Milyen előzményekkel vágott neki az egyik vagy a másik fél az elnöki vitának?
— Visszatekintve egy kissé a Trump—Biden-vita egyik legfontosabb következménye Joe Biden lecserélése volt. Ez után az eszmecsere után derült ugyanis ki végleg mindenki, így a demokraták számára is, hogy Biden alkalmatlan a jelöltségre. Az elmúlt hetek és napok politikai kommunikációját, de még a hétköznapi beszédet is egyértelműen az új Trump—Harris-vita határozta meg. Óriási fókusz hárult a philadelphiai ABC televízióstúdióra is, mely helyszínt adott az eseménynek. Szó szerint mindenki erről beszélt, azaz arról, hogy este 9-kor kezdődik a nagy összecsapás. Az előzményekhez az is hozzátartozik, hogy Trump stábja előzőleg nem szerette volna az ABC stúdióját helyszínül, mivel az ABC-t még a CNN-nél is elfogultabbnak tartották. Végül mégis igent mondtak.
Kiss Rajmund (az interjúalany felvétele)
* A feltételek, melyeket a média teremtett, mennyiben voltak egyenlőek? Sokak szerint a moderátorok és a szerkesztők egy cseppet sem voltak elfogulatlanok, nagyon is az egyik fél felé kampányoltak.
— Kijelenthető, hogy Donald Trumpnak nemcsak vitapartnerével, hanem magukkal a moderátorokkal is vitáznia kellett. Ezzel szemben Kamala Harris jelenlegi alelnök egyetlen olyan kérdést sem kapott, amely kapcsán csak egy kicsit is kényelmetlenül érezhette volna magát. Pedig számos olyan fontos kérdés lenne, amelyet fel lehetne számára tenni az elmúlt három esztendő kapcsán.
* Melyek voltak azok a legfontosabb témák, amelyek elhangzottak? Voltak-e egyáltalán értékes gondolatok, visszautalva a Trump—Biden-vitára, melyben teljes mértékben eluralkodott az alpári stílus?
— Donald Trump gazdasági témákkal indított. Felrótta, hogy volt olyan időszak a Biden—Harris-adminisztráció alatt, amikor 20 százalékos volt az infláció, mely a többi közt az élelmiszerárak drasztikus növekedését is okozta. De kitért még a gyermeknevelési költségek megnövekedésére is, mely az amerikai családoknak okoz nagy gondot. Kamala Harris válaszul azt mondta, hogy a milliárdos Trump nem ismeri az amerikai középosztályt. Ő viszont a középosztályból származik, és ezért tudja, hogy mennyire fontos ez a társadalmi réteg az Egyesült Államokban. Trump viszontválaszként erre azt szúrta oda, hogy Harrisnek éppen a középosztályt sikerült tönkretennie az elmúlt években a magas inflációval. Trump még azt is hangsúlyozta, hogy Kamala Harris kaméleonként változtatta meg az utóbbi időben a politikai elképzeléseit. A csatatér államokban, például Pennsylvaniában, Michiganben vagy Észak-Karolinában, immár olyan ágazatokat támogat, amelyeket a közelmúltban a zöldtervek miatt ellenzett. Például most már támogatja a gázkitermelést, melyet az eddigiekben teljesen leépítettek. „Úgy tűnik, Harris asszony felismerte, hogy ebből az ágazatból 400 000 ember él” — jegyezte meg cinikusan a volt amerikai elnök. Kamala Harris azzal zárta a gazdaságról szóló részt, hogy igenis nagyon jó állapotban van a gazdaság, és még jobb állapotban lesz majd akkor, ha ő lesz az elnök. A vita további fontos témái az abortusz és a migráció voltak. Trump azon a véleményen volt, hogy az egyes államok döntsék el, hogyan viszonyulnak az abortuszhoz. A demokraták viszont gyerek- és nőgyűlölőnek tartják a volt elnököt. A migráció hagyományosan a republikánusok kedvenc témája. Ez volt egyébként az egyetlen feladata Harris alelnöknek, melyet 2021-ben Joe Bidentől kapott, mégsem tudta megoldani. A migráció folyamatosan az amerikai adófizető polgárok dollármilliárdjaiba kerül. A bevándorlók ingyenes egészségügyi szolgáltatásban részesülnek, és Kaliforniában például zéró hitellel vásárolhatnak. Természetesen szóba került még a külpolitikai is. Trump szerint ha békét akarnak Ukrajnában vagy Izraelben, akkor őt kell megválasztani. Kamala Harris pedig próbált nyitni az amerikai muzulmán közösség felé. Mindez nem véletlen, hiszen az egyik csatatér államban, Michiganben él a legnépesebb muzulmán vallási közösség. Végül érdemes leszögezni, hogy ezúttal a vita messze sem volt olyan alpári, mint a Trump—Biden-összecsapás.
* A média Kamala Harris alelnöknek teremtett jobb feltételeket, ennek folytán őt is hozták ki győztesnek. Mégis, objektív mércével követve, mennyit profitálhatott a vitából a két fél?
— A demokraták szerint természetesen Kamala Harris nyerte meg a vitát, a republikánusok meg azt hangoztatták, hogy mivel ők idegen pályán játszottak, minimum döntetlent értek el. Fontos megjegyezni, hogy Harris alelnöknek abból a szempontból is könnyebb dolga volt, hogy ő valójában most beszélt először a politikai elképzeléseiről, hiszen az elmúlt három és fél évben alig voltak megnyilvánulásai. Kétségtelen tény, hogy Harris megmutatta magát, és felnőtt a feladathoz. Trump ezzel szemben kevés újat tudott mondani, hiszen szinte naponta vannak és voltak fellépései, szereplései és beszédei az Egyesült Államok számos pontján.