Az eseménysorozat péntek délután Topolya Község Múzeumában kezdődött, ahol Bíró András Zsolt antropológus kutató, a Magyar—Turán Alapítvány elnöke Magyar őstörténet a természettudományok (antropológia és genetika) tükrében címmel tartott telt házas előadást.

Szombaton már a kora reggeli órákban benépesült az egykori téglagyár területe. A birkapörköltfőző versenyen tizenöt csapat bográcsa alatt lobbant fel a tűz, a felállított jurtákból pedig honfoglalás kori népviseletben vonult ki az eseményen részt vevő százhúsz hagyományőrző, aki Nagyváradról, Bölönből, Brassóból, Győrből, Szegedről, Kecskemétről, Tiszaföldvárról, Bajáról, Miskolcról, Budapestről, a palócföldi Gömörpéterfalváról, Újvidékről, Nagykikindáról, Magyarkanizsáról, Szabadkáról, Zentáról, Bogarasról, Tóthfaluból, Törökbecséről, Óbecséről, Belgrádból, Adáról, Csókáról és Topolya község területéről érkezett.

Gyalogos harci bemutató

A jurtákban berendezett kiállításokon az érdeklődők régi fegyvereket, honfoglalás kori eszközöket, késeket, íjakat tekinthettek meg, az Óbecsei Városi Múzeum pedig az egyik jurtában a korai középkorból és a magyarok bejövetele idejéből származó leleteket állított ki. A jurta egyik részén korabeli fegyverek, páncélok, használati eszközök, ládák „mesélték el”, hogyan éltek őseink, a másik részén pedig a többi közt egy arcrekonstrukciót, egy honfoglalási leletet is megtekinthettek az érdeklődők. A tizenkilenc és huszonkét év közötti, kb. 155 cm magas, a honfoglalás korában eltemetett nő maradványait egy péterrévei ház udvarában lévő sírban találták meg. A nő jobb alkarján tipikus bronz, nyitott végű, szalagos karperec, mellén pedig ezüstlemezből préselt pitykék és egy kauricsiga volt. A sírban találtak egy kevésbé tiszta agyagból, samottmaradványokat tartalmazó, kézzel formált edényt is, melynek alját nyomatott minta díszíti. Az eredeti koponya alapján a Magyar Természettudományi Múzeumban Gábor Emese szobor formában elkészítette a nő arcát.

A kiállítás megnyitása után táltosdobolás hangja árasztotta el a területet, majd az esemény megnyitóünnepsége következett, ahol elsőként Kókity Erika, a bajsai Testvériség Művelődési Egyesület elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Lackovics Károly, Bajsa Helyi Közössége Tanácsának elnöke és dr. Námesztovszki Zsolt, a Magyar Nemzeti Tanács Oktatási Bizottságának elnöke kiemelték, nagyon fontos megismerni a múltunkat, hiszen így sokkal könnyebben meghatározhatóak a jövőbe vezető útvonalak. Szatmári Adrián, Topolya község polgármestere elmondta, nem feledhetjük származásunkat, hiszen őseink hagyományai identitásunk fontos alapja.

— Ezen hagyományok, szokások megismerésével érthetjük meg, honnan jöttünk, és kik vagyunk. A szokások őrzése által teremtünk kapcsolatot a múlttal. Mindezek a hagyományok hozzájárulnak a közösségi kapcsolatok erősödéséhez is. Egy ilyen sokszínű és különleges környezetben, mint Vajdaság, ahol ennyi nemzet él együtt, még inkább fontossá válik a nemzeti identitás megőrzése.

A kiállítás a honfoglalás korában eltemetett nő arcával

Bíró András Zsolt, a Magyar—Turán Alapítvány elnöke, a Kurultáj fő szervezője hangsúlyozta, a Délvidék a magyarság ősi történelmének nagyon fontos színhelye, hiszen már a honfoglalás előtti időkben hun őseink is itt éltek, itt van a hagyatékuk, ezen a területen védték a hazát, és sokuk itt lelt végső nyugvóhelyre.

— Legyünk erre a hagyatékra mindannyian büszkék, és ezen a napon emlékezzünk a nagy, közös történelemformáló őseinkre. Ezen ünnepi alkalommal a magyar nemzet kultúrában és lélekben újraegyesül, hiszen a délvidéki és az anyaországi magyarok mellett itt vannak felvidéki, erdélyi és székelyföldi testvéreink is. A múltnak, a múltban élt nagy magyar őseinknek a példája erőt ad nekünk ahhoz, hogy a mindennapokban helyt tudjunk állni, hogy a magyar összefogást erősítsük, és sajátos kultúránkat megőrizzük a Kárpát-medence minden részén, főleg itt a Délvidéken. Fontos, hogy mindenki megtegye saját településén azt, amit a nemzetépítésben elrendelt számára a sors.

A megnyitóünnepség után látványos harci felvonulást láthatott a közönség, majd solymász- és gyalogos harci bemutató következett, illetve az íjászok is színre léptek. A délután folyamán a topolyai Kodály Zoltán MMK, valamint a Bácsfeketehegy Magyar Művelődési és Helytörténeti Egyesület mutatkozott be, a pályán pedig a Felföldi Dalia Iskola bemutatója és a Vermes törzs lovas harci bemutatója aratott nagy sikert. Az estéhez közeledve Bíró András Zsolt a magyarok ősi lakhelyéről, a jurtáról tartott előadást, majd a vitézek vértes szablyavívó viadalon döntötték el, melyikük erősebb, a szombati napot pedig Fehérholló Öskü és a táltos dobosok zenei műsora zárta.

A látványos felvonulás

Az egész nap folyamán a gyerekek és a felnőttek a kézműves-foglalkozások során természetes anyagokkal ismerkedhettek, és őseink által használt szerszámokat készíthettek. A játéksarokban a legkisebbek régi, hagyományos játékokat próbálhattak ki, akadálypályán mérethették meg magukat, de íjászkodhattak és lovagolhattak is. Vasárnap táltosdobolás, zászlós seregfelvonulás, gyalogos harci, solymász- és nomád lovas harci bemutató, szertűz, az ősi magyar és sztyeppei hitvilág jellegéről szóló előadás, valamint hagyományőrző íjászverseny szerepelt a programban.

A III. Délvidéki Ősök Napját, mely az augusztus 4-e és 6-a között Bugacon rendezendő Ősök Napja egyfajta beharangozó rendezvénye is, a Magyar—Turán Szövetség, a Magyar—Turán Délvidék, a Magyar Kormány Emberi Erőforrások Minisztériuma, Topolya Önkormányzata, a Testvériség ME, Bajsa Helyi Közössége és a faluban tevékenykedő civil szervezetek támogatták.