* Mennyire gyakoriak a gyermekkori szívbetegségek?
— A születések számához viszonyítva a lakosságnak kb. 1 százaléka valamilyen szívrendellenességgel jön a világra. Tehát már a legkorábbi időszakban fel kell fedezni a betegséget, hogy megfelelően tudjuk kezelni.
* A veleszületett szívhibákon kívül más szívműködési rendellenességek is felléphetnek már gyermekkorban is?
— Természetesen. Ezek általában a szerzett ritmuszavarok, amelyekre idejekorán fel kell figyelniük az orvosoknak. Ma már szerencsére olyannyira fejlett a diagnosztika és a kezelés (műtéti, katéteres), hogy a legtöbb szív- és érrendszeri elváltozás — még a súlyosnak számító is — eredményesen gyógyítható. Nekünk ugyanis az a célunk, hogy teljes értékű felnőtté váljon a gyermek, ennek azonban az a feltétele, hogy a megfelelő kezelésben részesítsük. A legtöbbjük — rendszeres megfigyelés alatt — teljes életet él, szinte semmiről sem kell lemondania csupán amiatt, mert gyermekkorában szívrendellenességet állapítottak meg nála.
* Hogyan kezelhetők például a gyermekkori ritmuszavarok?
— Elsősorban pacemaker-terápiával, amit a tudomány fejlődésének köszönhetünk. Ez egy meglehetősen új terápia a gyermekkardiológiában, aminek köszönhetően sok kis beteget meg tudunk menteni.
* Melyek azok a rizikófaktorok, amelyek hajlamosítanak a gyermekkori szívbetegségekre?
— Elsősorban a genetikai hajlam. Ezen túlmenően a mozgásszegény életmód és a túlsúly. Felmérések kimutatták, hogy a 3 éves korú, túlsúlyos gyermekeknek mintegy 60 százalékát felnőttkorban is hatványozottan fenyegetik a rizikófaktorok. Magyarán: sokkal nagyobb eséllyel lesz szívbeteg egy olyan túlsúlyos ember, aki gyermekkorában is kövérebb volt a kelleténél.
* Mit tehetünk a megelőzés érdekében?
— Edukálnunk kell a szülőket, hogy megértsék: a megelőzés egyik alappillére az egészséges életmód. Nem mindegy, hogy mit és mennyit eszik a gyermek, mint ahogy az sem, hogy mozog-e eleget. Ezt minden szülőnek meg kell értenie, rá kell éreznie a megelőzés fontosságára. A prevenciót szolgálja az is, ha megfelelő vizsgálatoknak vetjük alá a gyermekünket, mielőtt életútjául választaná a versenysportot. Ma már nagyon korán kezdenek versenyszerű sportolással foglalkozni a gyermekek, s többnyire az edzésterv sem megfelelő, nem az életkorukhoz szabott terhelést ró ki a szervezetükre, hanem jóval nagyobbat. Legalább ennyire fontos az alapos orvosi kivizsgálás, amelynek tükrében kimondható, hogy a gyermek foglalkozhat-e versenysporttal vagy sem. 
* A szívproblémával küszködő gyermeknek jót tesz-e, ha felmentik a testnevelési óra alól?
— Nem igazán, hiszen a mozgásra neki is ugyanúgy szüksége van, mint egészséges társainak. Sokkal nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a tornaórák alóli ún. részleges felmentésre, ami arra adna lehetőséget, hogy a szívbeteg gyermek — egészségi állapotának megfelelően — végezzen bizonyos feladatokat a testnevelési óra keretében, és ne csak üljön a padon. Ehhez persze a tornatanárok együttműködésére is szükség van, hiszen ők azok, akik az iskolai tornaórán figyelemmel kísérik a szívproblémás gyermeket. Ehhez hasonlóan a kardiológusok arra törekszenek, hogy a társadalom is ismerje fel végre — és tegye lehetővé — a szívbetegek számára a fizikailag könnyebb, stresszmentesebb munkakör fontosságát. Ezzel a szívbetegek állapota romlásának is elejét tudnánk venni. Jelenleg ugyanis a gyermekkorban szívműtéten átesett, ma már felnőtt populáció követése nincs megoldva. Ezen változtatni kell, és lehetőséget is ad rá a kardiológia új ágazata. A szívbetegség ugyanis az egyik legkomiszabb betegség, éppen ezért nagyon fontos, hogy a szakorvosok figyelemmel kísérjék ezeket az embereket megfelelő tanácsokkal lássák el őket az egészséges életmódra vonatkozóan, illetve rávilágítsanak a mindennapok során elengedhetetlen megelőzési módszerekre.