Dobai János faluelnök a Tordai Művelődési Napok rendezvénysorozat kezdetén elmondta, minden évben a magyar kultúra napja jegyében rendezik meg a nyitóműsort.

— Számunkra fontos a gyökerekhez, a kultúránkhoz, a hagyományokhoz való ragaszkodás, hiszen ez tartja meg ezt a kis közösséget. Lehet, hogy egyesek már leírták a tordaiakat, de mi még mindig itt vagyunk, és egyre erősebbek vagyunk. Még mindig több mint 1100-an élünk a településen, és remélem, hogy ez a megtartó-, kitartóerő, ez az összefogás jellemzi majd a következő éveket is. Az is nagyon fontos, hogy a záróműsor általában az 1848/49-es magyar forradalomhoz és szabadságharchoz kötődik, mert a tordaiak ragaszkodnak a magyarságukhoz, és én bízom abban, hogy ez a ragaszkodás még több erőt ad. Mutassuk meg, hogy közösen mi mindent tudunk tenni a közösségünkért. Láthatják, mennyi gyerek van itt a színpadon, akik szívvel-lélekkel teszik a dolgukat, tehát van utánpótlás, van élet a faluban, és ezért érdemes dolgozni a jövőben is.

Dobai János, Szarka Edit és Csorba Emil

Az eseményen ünnepi beszédet mondott Sárközi István, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke, aki a bácsfeketehegyieknek, Torda egyik testvértelepülésének a jókívánságait is tolmácsolta.

— A legfontosabb üzenete a mai estének, hogy az önök rendezvénye a Magyar Nemzeti Tanács újrahangolt kulturális elképzelésébe úgy illeszkedik bele, mint kiemelt jelentőségű regionális rendezvény, és ehhez szeretnék szívből gratulálni — hangsúlyozta Sárközi István, majd felidézte a személyes emlékeit, amikor a tordai színpadon általános és középiskolásként, de egyetemistaként is fellépett, táncolt, színészkedett, muzsikált. — Aki művelődési egyesületi munkával és kulturális rendezvényekkel foglalkozik, az pontosan tudja, hogy egy-egy rendezvényt, mire nagykorúvá lesz, az a veszély fenyegethet, hogy kifullad. A tordai azonban pozitív példa, és bizonyára lesz még 25. meg 35. alkalom is. Nagyon sok közösségi energia szükséges ahhoz, hogy egyre színvonalasabb legyen a rendezvénysorozat, a tordai közösség továbbra is a magáénak érezze — fejezte be köszöntőjét Sárközi István, és hozzátette, a tordaiak áldozatos tevékenységében a Magyar Nemzeti Tanács mindig partnerük lesz.

A Tordai Művelődési Napok rendezvénysorozat nyitóműsorát gazdagította egy helybeli, fiatal akadémiai képzőművész kiállításának a megnyitója. A munkákról Szarka Edit, Begaszentgyörgy polgármesterének segédje szólt, majd az alkotó, Csorba Emil mondta el magáról, hogy Tordán született, ahol általános iskolába járt, majd a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium képzőművészeti szakának befejezése után az Újvidéki Művészeti Akadémián végezte el az alapképzést és a mesterképzést is. 

— A kiállításomra a mesterdiplomámhoz készített munkákból válogattam többet, de az alapképzésen készített festményeimből és rajzaimból is láthat néhányat a nagyérdemű. Vannak háromdimenziós alkotások is, melyekkel a hiperrealista és az absztrakt művészetet próbáltam egy kissé összevonni, ezek tehát nem mindennapi 3D-s képek.

Csorba Emil jelenleg négy iskolában tanít képzőművészetet, és büszkeséggel tölti el, hogy itthon dolgozhat, alkothat, mert jól érzi magát Tordán.

Kudlik Zoltán tartományi művelődési segédtitkár szerint is példaértékű összefogás tapasztalható Tordán, ahol egész évben gazdag művelődési élet zajlik.

— A szórványban élnek, és ápolják a hagyományokat, az itteni polgárok szeretettel jönnek el megnézni ezeket a műsorokat. A művelődési titkárság számára kiemelt fontossággal bír, hogy minden évben tudjuk támogatni az ilyen típusú rendezvényeket.     

Kormányos Katona Gyöngyi, a VMMI igazgatója is örömmel érkezik minden egyes alkalommal Tordára.

— A Vajdasági Magyar Művelődési Intézetnek az egyik kulcsfontosságú feladata, hogy szakmailag segítse a szórványmagyarságban élőket. Elmondhatjuk, hogy Torda az egyik olyan település a Bánságban, ahol már a régmúltban, több mint száz évvel ezelőtt megalakult a színjátszó közösség. Nemcsak igény volt rá, hanem tettek is azért, hogy a magyar nyelvet, a magyar kultúrát ápolják és megőrizzék. Ha a jelenkorra gondolunk, akkor nagy szerepe van ebben a helyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesületnek, de ugyanúgy mindazoknak is, akik a helyi közösségben, vagy pedig más civil szervezetekben tevékenykednek. Tordára azért jó visszajárni minden évben, mert látszik az óriási összefogás, a tenni akarás. Kulcsfontosságú, hogy a gyermekeket, a fiatalokat be tudják kapcsolni a néptáncba, a néphagyományok átadásába.

A Tordai Művelődési Napok nyitóestjén felléptek a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület szakosztályai, a néptáncosok, a citerások, Csernoh Viktor hegedűs, valamint az ifjúsági énekcsoport tagjai. Első alkalommal mutatkozott be a tordaiak színpadán a szegedi Hatetudnád Tánctanoda felnőtt-tánccsoportja, illetve muzsikált és a néptánccsoportokat, a tehetséges hegedűst kísérte a Juhász zenekar.

Az elkövetkező hetekben különféle programokkal, rendezvényekkel várják a falu és a környékbeli települések apraját-nagyját. Lesznek színházi produkciók, bábosok, amatőr színjátszók előadásai, könyvbemutatók, szakmai előadások a gazdáknak, Bálint-napi ifjúsági buli és még téli motorostalálkozó is.

A szerző és Kiss Tóth Erika felvételei