Szajánban tartották meg a vajdasági magyar elsős kisdiákok tanévkezdő központi ünnepségét, ahol a szajáni, a csókai, a tiszaszentmiklósi, a padéi, a nagykikindai és a kisoroszi általános iskola összesen 48 elsőse vehette át Magyarország Kormányának, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának a támogatásával és a Bethlen Gábor Alap közreműködésével a Magyar Nemzeti Tanács által összeállított tanszercsomagot, valamint a Rákóczi Szövetség jóvoltából egy iskolatáskát.
Az MNT Vackor programja 2011-ben indult, az idén már a 12. generációt ajándékozták meg a beiskolázási csomaggal, ezzel köszönve meg a szülőknek, hogy kitartottak döntésük mellett, és a gyermeküket magyar tannyelvű iskolába íratták. Vajdaságban összesen 1278 magyar kisdiák indul első osztályba, és mindegyikük megkapja a tanszercsomagot, illetve az iskolatáskát.
Biztos magyar jövő kell a gyerekeknek!
A magyar kormány minden segítséget megad ahhoz, hogy az itt élő emberek magyar jövőt tudjanak elképzelni és megvalósítani — emelte ki a központi ünnepségen Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Mint mondta, ezek az ajándékok is azt jelzik, hogy támogatják a szülőket abban, hogy gyermekeiket magyar nyelven taníttassák.
— Azért újítottuk fel az óvodákat, és építettünk újakat, hogy minél több magyar óvodás legyen, utána pedig magyar iskolákba járjanak. Számunkra az a legfontosabb, hogy biztosítsuk a jövőt, ezt pedig úgy tudjuk elérni, ha a gyermekeinknek biztonságos magyar jövőt tudunk kínálni.
Csoportkép a szajáni ünnepségen (Kartali Róbert és Bodó Hajnalka felvételei)
A magyarországi politikus az ünnepség után lapunknak nyilatkozva elmondta, a statisztikák azt bizonyítják, hogy megérte 2016-ban elkezdeni az óvodafejlesztési programot, mert a magyar óvodákból a legtöbb gyerek magyar általános iskolában kezdi meg a tanulmányait.
— Meg kell tartanunk a magyar nyelvet, a magyar kultúrát, és ezt tovább kell adnunk a gyermekeinknek, az unokáinknak. Ezért is van az, hogy az oktatási intézményeinket fejlesztjük. Ebben a tekintetben a Vajdaságban kiváló munkát végeztek az elmúlt években. A magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a következő években is hasonló akciókkal tudjuk ezt serkenteni, illetve továbbra is biztosítjuk az oktatási-nevelési támogatást minden magyarul tanuló bölcsődésnek, óvodásnak, iskolásnak, egészen az egyetemi diploma megszerzéséig.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség és a tartományi képviselőház elnöke nyilatkozatában leszögezte, az identitás megőrzése csak úgy képzelhető el hosszú távon, ha vannak óvodások és elsősök, elkötelezett tanítók és tanárok, valamint a szülők úgy gondolják, magyarnak lenni nem hátrány, hanem előny.
A szülőföldön lehet érvényesülni
Most száz gyerekkel van kevesebb, mint tavaly volt. Nem szabad elfelejteni, hogy azok, akik most iratkoztak be első osztályba, 2015-ben születtek —világított rá Pásztor István. Mint mondta, akkor a szociális kilátástalanság és egyéb más okok miatt a magyar állampolgárság, a magyar útlevél birtokában sokan döntöttek a fiatalok közül úgy, hogy máshol próbálják megalapozni az életüket.
— Ez eredményezte többek között a mínusz száz első osztályost, és az is, hogy azokban az években nagyon sokan úgy kívántak közösségileg érvényesülni, hogy a rosszat még rosszabbnak mutatták be. Azt próbálták elhitetni az emberekkel, hogy az, aki valamit is ér, nem itt fog jövőt alapítani, hanem elmegy máshova. Időközben ezek mindannyian eltűntek, visszavonultak, de itt próbálnak érvényesülni úgy, mintha semmi sem történt volna. Kihúzni mindent, ami csak lehetséges akadémikusként, alkotmányjogászként, egyetemi oktatóként, ügyvédként, pszichológusként és másként, elfelejtve, hogy azt mondják hét év után: bocsánat, lehet, hogy nem volt igazunk, amikor azt mondtuk, hogy ez egy élhetetlen föld. A szülőföld valóban egy olyan föld, ahol lehet érvényesülni. Ezért az én számomra elsősorban azok miatt ünnep a mai nap, akik hét évvel ezelőtt is úgy döntöttek, majdnem 1300-an, hogy itt akarják elsőbe íratni a gyereküket. Ugyanakkor a nemzeti tanácsi választásra való felkészülésben arról kell gondolkodnunk, hogy hogyan fejlesszük tovább a magyar nyelvű oktatást, miként tegyük versenyképessé a magyar nyelven megszerzett tudást, a magyar osztályokat, a magyar iskolákat. Ilyen szempontból fontos a középtávú fejlesztési koncepció kidolgozása a jövőbeni nemzeti tanács részéről. Idén is mindent megteszünk annak érdekében, hogy a kis létszámú osztályok meg tudjanak nyílni, ha egy magyar gyerek is van, akkor magyar oktatásban lehessen őt részesíteni. Hogy osztályt ne kelljen becsukni, tanárt ne kelljen elbocsátani, a rendszert pedig úgy működtessük, hogy be tudjuk várni a jobb időket, amikor azt tudjuk mondani, hogy idén százzal több elsős van, mint tavaly volt — nyomatékosította Pásztor István a szajáni rendezvényen.
A zentai Thurzó-iskola 1. a és b osztálya
A jó ajtó megnyitása
A vajdasági központi ünnepség részeként a Thurzó Lajos Általános Iskola 52 elsős tanulója, 28 leány és 24 fiú kapta meg a gazdag tanszercsomagot, valamint a szép iskolatáskát. A jelenlévőket, közöttük mgr. Hajnal Jenőt, a Magyar Nemzeti Tanács elnökét, Tandari Ferenc, az oktatási intézmény igazgatója köszöntötte.
Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke a támogatóik nevében is — az anyaország kormánya, települési önkormányzatok, cégek, vállalkozások és nagyon sok hétköznapi, jóérzésű magyarországi ember — köszönetet mondott a családoknak a felelős döntésért, hogy a jó ajtót választották, és magyar iskolába vezették be a jelen lévő gyermekeket.
— Azt kívánom önöknek, hogy a gyermekeik legyenek boldogok ebben az iskolában, váljanak sikeres felnőtté, és a magyar nyelvet, valamint kultúrát, melyet továbbadtak nekik a szüleik, nagyszüleik, őrizzék meg, és majd ők is adják tovább, hogy Zentán még sokáig magyar szótól legyen hangos az utca — hangsúlyozta Csáky Csongor. A Rákóczi Szövetség programja 2004-ben a Felvidéken indult el, ott ugyanis abban az időben szinte minden ötödik magyar család a többségi iskolát választotta. Az elmúlt években ez a kezdeményezés elemeiben és területileg is folyamatosan bővült. Egy kisebb gesztussal már óvodáskorban igyekeznek megszólítani a családokat, majd következik az iskolatáskák átadása, mely még ebben az évben egyszeri pénzbeli támogatással egészül ki.
— A magyar nyelvű óvoda és iskola az egyéni, illetve a közösségi megmaradásunk záloga. A döntés, hogy a szülők a magyar nyelvű iskolát választották gyermekeiknek, azt tükrözi, hogy ragaszkodunk a szülőföldünkhöz, szeretjük az anyanyelvünket — emelte ki Jerasz Anikó, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke. Elmondta, minden évben arra törekszenek, hogy új elemmel bővítsék a beiskolázási csomagot. Ezúttal kisgyermekeknek szóló, kézügyesség-fejlesztő kiadvány került bele, melynek a szerzője Oláj Ibolya, a zentai Thurzó Lajos Általános Iskola tanítónője.
Az alkalmi műsorban felléptek az iskola tanulói, a diákokat, a táskákat, a tanszercsomagokat, az iskola épületét és az elsősök tantermeit Nagy József esperes úr áldotta meg.
