Dr. Zilahi László, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztályának igazgatóhelyettese nyilatkozik a Szülőföld Alap működéséről, átalakítás alatt álló támogatáspolitikáról, a kiszámítható támogatásról és a szakmai kollégiumok működéséről. Az interjúban külön kitér a társadalmi szolidaritás, illetve a határ menti együttműködés kérdéskörére is.
* Igazgatóhelyettes úr, hogyan ítéli meg a Szülőföld Alap idei évi működését, költségvetését, és elégedett-e az eredményeivel?
- A Szülőföld Alapot az év elején megreformáltuk: hatékonyabb rendszert alakítottunk ki és szigorú összeférhetetlenségi szabályokat alkottunk. Az Alap látja el azt a munkát is, melyet azelőtt az Apáczai és az Illyés Közalapítványok végeztek, ezért az idén minden korábbinál nagyobb összeget, 2 milliárd forintot oszt szét pályázati úton. A több száz nyertes pályázat lehetővé teszi számtalan jó program megvalósítását és számos intézmény működtetését. A nyertesek listája egyébként megtekinthető az Alap honlapján, a www.szulofold.hu. címen. Jövőre gyorsítani kívánjuk a döntési folyamatot, hogy hamarabb kiutalhassuk a támogatási összegeket. Rendkívül fontosnak tartom, hogy a régiók küldöttei valóban lefolytassák a szakmai egyeztetéseket a támogatni kívánt programokról.
* A Miniszterelnöki Hivatal a határon túli magyarság legitim képviselőivel jelölte ki azoknak az intézmények a körét, amelyek az elkövetkező időszakban állandó, kiszámítható támogatásokban részesülnek. Döntésükkor mely szempontokat vették figyelembe, és milyen mértékű támogatásra számíthatnak a nyertes pályázók?
- A nemzeti jelentőségű intézmények összesen 677 millió forint támogatásban részesülnek. Arra törekszünk, hogy ezt a pénzt következő években is megkapják, hogy számíthassanak rá. Ezzel egy újabb stabilitási faktort kívánunk bevinni a támogatáspolitika rendszerébe. Az egyeztetések több fordulóban zajlottak az érdekképviseleti szervek vezetőivel, amint a Vajdaságban a VMSZ vezetőivel is. Ennek alapján választottuk ki ezeket az iskolákat, médiumokat, a Tolerancia Programot, a Magyar Házat, összesen 116 millió forint értékben.
* 2008-ra előreláthatólag kétmilliárd forintból gazdálkodhatnak. Vajon mire elegendő ez a pénz?
- A Szülőföld Alap jövő évi költségvetése valóban kétmilliárd forint körül lesz, akárcsak az idén. Emellett természetesen külön forrásokból folytatódik az oktatási-nevelési támogatás folyósítása, a Miniszterelnöki Hivatal és a szaktárcák is folytatják szakmai programjaikat. Új támogatási formaként kerül jövőre bevezetésre a kapcsolattartási támogatás, melyre Magyarországnak a schengeni övezethez való csatlakozása miatt van szükség, hogy enyhíthessük némileg a vajdasági magyarok beutazási nehézségeit. Tapasztalataink szerint ezáltal az évi 10 milliárd forintot is meghaladó összeg által lehetővé válik, hogy a külhoni magyarok folytassák fontos programjaikat, intézményeik pedig színvonalasan működhessenek.
* Hogyan értékeli a szakmai kollégiumok munkáját?
- A kollégiumok tagjai jelentős munkát végeznek az évi ezernél is több pályázat elbírálásakor. Mint említettem, fokozni kell az előzetes hazai szakmai egyeztetéseket minden régióban, nemcsak a nyertesek kiválasztásakor, hanem a pályázati célok megfogalmazásakor is.
* Törzsök Erika főigazgató asszony többször nyilatkozta azt, hogy a támogatáspolitikát úgy kell átalakítani, hogy az figyelembe vegye az elmúlt években megváltozott gazdasági és politikai légkört. Ha jól értelmezem a főigazgató asszony szavait, akkor ez elmozdulást jelent a ,,piacalapú” gondolkodás irányába. Önnek mi a véleménye erről?
- Olyan intézményeket kívánunk támogatni, amelyek valóban értékes, hasznosítható szakmai munkát végeznek, és hozzájárulnak a magyar nyelv és kultúra, a közös kultúrkincs megőrzéséhez. A gimnáziumoknak, egyetemeknek versenyképes tudást kell nyújtaniuk, hogy a diákokat, frissdiplomásokat helyzetbe hozza. A cél az, hogy ezek a fiatalok munkát találhassanak, a magyar mellett más nyelveket is beszéljenek. A kultúrában is túl kell lépni a népművészeten, hiszen amellett ott van a kortárs művészet is. Bátorítani kell az együttműködést az eltűnő vagy még meglévő határok két oldala között.
* A különböző régiókban élő magyarság helyzete igen eltérő. Mennyire érvényesül a pozitív diszkrimináció elve?
- A Szülőföld Alap esetében konszenzus alakult ki, hogy az EU-s régiók lemondanak forrásaik egy részéről a Vajdaság és Kárpátalja javára. Így ezek a régiók jóval nagyobb támogatásból gazdálkodhatnak, mint amennyi őket a népesség aránya alapján megilletné. A már említett kapcsolattartási támogatás is 720 millió extra forinttal segíti az ebben a két régióban élőket.
Az EU támogatáspolitikájában az egyik fő cél a területi fejlettségben meglévő különbségek kiegyenlítése, így - regionális értelemben - a kevésbé fejlett régiók pozitívan vannak diszkriminálva. Ezt esetenként gátolja a szükséges önerőhiány, mely hiányt önerő-kiegészítéssel tervezzük kompenzálni a határ menti területeken, ahol sokszor a fejlődési zárványok találhatók. 
* Mit gondol, van-e arra lehetőség, hogy a támogatáspolitikát összehangolják az interreg pályázatokkal, illetve a hosszú távú, határokon átnyúló gazdaságpolitikai elképzelésekkel, stratégiákkal?
- A határon túli magyar támogatáspolitika egyik fontos eszköze a Szülőföld Alap, amelynek Kollégiumaiban preferáltak azok a pályázatok, amelyek az INTERREG utódjaként 2007-ben induló Európai Területi Együttműködési keret pályázatainak a sikerét segítik. Az Önkormányzati és Informatikai Kollégiumban számos olyan pályázat érkezik és kap támogatást, amely szervezetek határon átnyúló területi együttműködési programok kidolgozását célozza. Az Európai Területi Együttműködés keretében a nonprofit szektor pályázhat, vagyis az önkormányzatok, a civil szervezetek, valamint a vállalkozók közösen alapított nonprofit szervezetei. A Szülőföld Alap is főként ezt a kört célozza, így kínálja magát a lehetőség, hogy a pályázati szándékot és lehetőséget a két forrás összehangolásával is segítsük.