home 2024. július 14., Örs napja
Online előfizetés
Szőlőművelés a kiskertben (1.)
dr. Könyves Tibor
2023.08.08.
LXXVIII. évf. 31. szám
Szőlőművelés a kiskertben (1.)

Vidékünkön a kiskertekben a szőlő az egyik legelterjedtebb növényünk, illetve gyümölcsünk. Sokan bort készítenek belőle, mások pedig asztali szőlőként fogyasztják ezt a zamatos, finom gyümölcsöt. Egyik legrégibb kultúrnövényünkről van szó, hiszen termesztése 6—8000 évre vezethető vissza.

A ligeti szőlőt a mai Törökország, Örményország és Irán területén kezdték el termeszteni, és ezzel egyidejűleg a levét kipréselni, abból bort készíteni. A szőlő- és borkultúra elterjesztésében fontos szerepük volt az ókori hódításoknak. A görögök és a rómaiak egyaránt híresek voltak szőlőültetvényeikről és borkészítésükről. A mi tájainkra is a rómaiak hozták először a szőlőt, és kezdték itt meghonosítani Pannóniában.

A szőlő megmaradására és termésére nagymértékben kihat a környezet. Igencsak fényigényes növényről van szó, ezért telepítésekor olyan helyet kell választani neki, ahol a napi fényösszeg a lehető legnagyobb, vagyis minél naposabb és világosabb helyre ültessük. Vízigénye közepes, így nem igényel túl sok öntözést, a természetes csapadék legtöbbször elég neki. Rendkívül száraz időjárás esetén természetesen öntözni kell.  

Gyengébb és homokos talajon is szépen fejlődik, de a gazdagabb, humuszban bővelkedő talajokon meghálálja a jobb termesztési feltételeket. Figyelembe véve, hogy a szőlő hosszú életű növény, érdemes jól meggondolni a helyét, ahol később sem fog zavarni. Például igen alkalmasnak tűnik a tágas udvarban egy olyan helyet választani, ahol a délutáni nap rekkenő hőséget tud produkálni: szilárd kerítés mentén, garázsbeálló mellé, meleg sarokba stb.

Legelőször talán azt kellene eldönteni, hogy asztali vagy borszőlőt szeretnénk-e telepíteni, és mekkora ültetvényt tervezünk. Házi fogyasztásra szánt asztali szőlő ültetése esetén az igényektől függően elég, ha egy sort vagy néhány tőkét tervezünk, mivel ha termőre fordul, és szakszerűen gondozzuk, a termése bőven elég az egész családnak. Borszőlő esetén az udvarban lugast vagy a kertben egy nagyobb területet ajánlott beültetni, mivel egy kisebb mennyiségű házibor előállításához is meghatározott szőlőmennyiség szükséges (50—100 kg). Fajtaválaszték tekintetében igen nehéz helyzetben vagyunk. Több száz fajtából választhatunk, legyen az korai vagy kései fajta, ellenálló a betegségekre, vagy sem, asztali vagy borszőlő stb. Minden esetben érdemes körbeérdeklődni az ismerősöket, akik szőlőt művelnek a környékünkön, hogy milyen fajtákat termesztenek, hogyan vannak vele megelégedve, szeret-e a szőlő azon a helyen, ahová ültették, egyszóval mik a tapasztalatok. Sok esetben hasznos információkat kapunk, amivel időt takarítunk meg, és megkíméljük magunkat a kiábrándulástól.

A szőlődugvány ültetésére a legalkalmasabb az őszi nyugalmi időszak, vagyis amikor a facsemetéket ültetjük, de elvégezhetjük tavasszal is. Az interneten számtalan videó mutatja az ültetés menetét. A lényeg, hogy készítsünk egy 60 x 60 cm átmérőjű gödröt, olyan mélységűt, hogy a szőlőoltvány feje (cca. 60 cm) 3—5 cm-re legyen a föld felszínétől. Ültetés előtt az oltvány gyökereit vágjuk vissza, majd helyezzük vízbe. Ez a művelet elősegíti a jobb megeredést. A gödör aljára érett istállótrágyát helyezhetünk tápanyagpótlásként, de erre kötelezően tegyünk 10—20 cm réteg földet. Temessük be a dugványt, jól döngöljük le a földet, és alaposan locsoljuk be. A szőlőoltvány érzékeny a fagyra, ezért kupacoljuk fel porhanyós földdel (felcsirkézés), hogy a földtakarás megvédje a fagyoktól. Tavasszal a hajtásokat gondozzuk, válogatjuk, egyenes karóhoz kötözzük. Az első két évben a termőkar (kordon) kinevelése a feladat, ezután metsszük termőre a tőkét. Nagyon sokféle művelésmód és ezen belül metszésmód létezik a szőlő esetében. Kezdő szőlész-borászként tanácsos a tapasztalt termelő tanácsát kikérni. Itt is figyelembe kell venni a térség adottságait, mikroklímáját, meg hogy mit is szeretnénk igazán, és ennek ismeretében hozzuk meg a döntést, milyen művelésmódot választunk. Vidékünkön az asztali szőlő esetében leggyakoribb a magaskordonos és a lugasos, míg a borszőlők esetében a szálvesszős művelésmód.

Termőre fordulás után a szőlőt fokozottan kell gondozni, mert nemcsak a lombozatot, hanem a fürtöket is védenünk kell. Többféle kártevő is árthat a szőlőnknek, de a leggyakoribb és a legveszélyesebb betegségeket a gombák idézik elő, elsősorban a lisztharmat és a peronoszpóra. Mindkettő ellen hatékonyan védekezhetünk, de nagyon fontos ezen betegségek kialakulásának a megelőzése. Mindig könnyebb megelőzni, mint gyógyítani! Ezt tartsuk szem előtt. Újabban jelentős károkat okoz egy vírusos megbetegedés, a fitoplazmózis, melyet a júniusban és júliusban rajzó kabócák terjesztenek. A szakszerű védekezés próbára teszi a szőlősgazda tudását, ezért ne habozzunk tanácsot kérni a szakemberektől. A téli időszakban ajánlatos átböngészni a szakirodalmat, és felkészülni a szőlő védelmét illetően. A fürtöket leginkább a szürkepenész károsítja, itt is fontos az időben történő, még a tünetek megjelenése előtti védelem-permetezés. Ügyeljünk a permetszerekre vonatkozó várakozási időre, vagyis arra, hogy termésünk a szüret idejére már ne tartalmazzon káros vegyi anyagokat. Általánosságban ha az ültetvényünk jó kondícióban van, és az időjárási körülmények is kedvezőek, augusztus közepe után már semmilyen szerrel nem permetezünk. Ez lehetővé teszi a 30 napos várakozási idő lejárta utáni szüretet szeptember derekától.

A szőlősgazda életében a legszebb periódus a nyárutó és az ősz, vagyis a szüret ideje. Persze az asztali szőlőt már nyár közepétől folyamatosan szüretelhetjük, de a borszőlő esetében egyszerre takarítjuk be a termést. Kiváló alkalom ez egy családi és baráti összejövetelre, jó hangulatban szüretelünk, folyik a must, illatozik a tavalyi óbor és fő a bográcsban a kakaspörkölt.

Sorozatunk a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Zentai Konzultációs Központja védnökségével valósul meg.
Kapcsolódó cikkek
Környezet és egészség
Szőlőművelés a kiskertben (3.)
dr. Könyves Tibor
2023.08.22.
LXXVIII. évf. 33. szám
Borkóstolási tudnivalók
Bővebben
Környezet és egészség
Szőlőművelés a kiskertben (2.)
dr. Könyves Tibor
2023.08.16.
LXXVIII. évf. 33. szám
Házi bor készítése
Bővebben
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..