A kúlai Szent György-templom - Szabó Attila felvételei

Kúlán Szent György-napi templombúcsúval ünnepelték meg a Szent György-templom fennállásának 242. évfordulóját. Szent György napját világszerte április 23-án tartják, a magyarság azonban egy nappal később emlékezik meg róla, mivel 24-e Szent Adalbert, István király megkeresztelésének a napja. Szent György (270 körül - 303. április 23.) római kori katona és keresztény mártír volt. Szentté avatását a legtöbb keresztény egyház elismeri; egyike a leghíresebb katonai szenteknek. Leginkább a sárkányt legyőző lovag képében ismert, emellett több ország és város védőszentjeként is tisztelik. A György-legenda azt a keresztény meggyőződést fejezi ki, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi. A szentmisén Juhász György kúlai esperes-plébános köszöntötte a vendégeket: Bábel Balázs kalocsai-kecskeméti érseket, Török Ferencet, Kalocsa polgármesterét, Kern Imrét, a Tartományi Nagyberuházási Alap igazgatóhelyettesét, Željko Kovačot, Kúla község elnökét, Valka Károlyt, a VMSZ kúlai körzeti szervezetének elnökét, a Magyarországról és az egyházmegyéből érkezett papokat, a politikai és társadalmi élet rangos képviselőit, a híveket. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek szentbeszédében Szent György életéről, érdemeiről, valamint a hit mindent legyőző erejéről szólt.

Az érsek áldását adja a gyerekekre

- Számunkra a sárkány olyan szimbólum, ami a gonoszságot testesíti meg. A gonoszság mindenhol jelen van a világban. Nincs olyan nap, hogy valamilyen elrettentő gyilkosságról ne hallanánk, nem beszélve a háborúkról és a világ sok-sok bűnéről. Megmagyarázhatatlan, honnan ennyi gonoszság a világban, amely ellen állandóan küzdenünk kell. Óriási szükségünk van a hitre, hiszen hit nélkül az erkölcsi rend alapját veszti. Az Isten nélküliség és annak szerves hozzátartozója, a hitnélküliség okozza az erkölcsi normák megingását. Hitetlen Európában élünk, ahol kisebbségbe szorult a kereszténység. Keleten mindehhez erőteljesen hozzájárult az intézményes ateizmus, amikor az emberekből gyerekkoruktól fogva módszeresen kiölték a vallásosság minden csíráját. A nyugati világban a látszólagos szabadság azt állította, hogy az Isten korlátozza az ember szabadságát. Ehhez jött egy nagyfokú materializmus, egy gyakorlati ateizmus, a kettő összeért és most itt vagyunk kifosztottan, meggyengült hittel és még inkább aláásott erkölcsi renddel. Mindent elölről kell kezdeni, a hit alapján kell építeni az erkölcsi rendet és akkor igazságosabbá és testvériesebbé válik a világ. A hitet óvni, ápolni, félteni és erősíteni kell -- mondta többek között szentbeszédében az érsek.
A szentmisét követően a meghívott vendégek a Népkör MMK nagytermében ebéd mellett barátkoztak egymással.