A szemetesek újévi köszöntője az idén kissé sajátságos jelleget öltött: letépték a szemeteskannám fedelét, és elvitték emlékbe. Azt mondhatnám: legyenek vele boldogok, de ki lesz majd a legnyűgösebb, amikor húsz kiló hó vagy fél akó esővíz löttyenik bele a szemétgyűjtő Rolls-Royce-ukba, merthogy idő...
Azt mondhatnám: legyenek vele boldogok, de ki lesz majd a legnyűgösebb, amikor húsz kiló hó vagy fél akó esővíz löttyenik bele a szemétgyűjtő Rolls-Royce-ukba, merthogy időközben teleesett.
Így is az van, hogy válogatnak a szemétben. A parazsasat úgy tolják el, mint én, aki utálta a tejbegrízt, és akit ölbe vették, és a fülibe duruzsolták:
,,Egy kanállal a Dzsingiszért... Eggyel a Timur Lenke néniért... Mindent megpapizni, mert elvisz a sámán bácsi!'
Ettől lehet ám ropni az altáji kettőst uraliasan, a: ,,Jaj, de komisz ez a kumisz!' dallamára.
Ha azt mondom: egy világ dőlt össze bennem, akkor elbagatellizálom a megdöbbenésemet.
Tejbegríz!
Ettől ne legyen az embernek mongoloid gyermeke?!
Arany-horda meg a csecsemő-kaja?!
Hát csoda, hogy falnak mentek?
(A kínaiak!)