Szegedi tudósítónktól
Csongrád megye székhelyén naponta 230 ezren utaznak villamoson, trolibuszon és autóbuszon. Impozáns adat ez, kétségtelen, ám a Szegedi Közlekedési Társaság a jelenlegi helyzet további javítására törekszik, mégpedig a közösségi közlekedés jelentős mértékű fejlesztésével, s ennek a megvalósítása már az idén elkezdődik. Dr. Dózsa Gábor, a társaság ügyvezető igazgatója A fentiek kapcsán adott exkluzív nyilatkozatot a Hét Nap olvasóinak, valamint annak apropóján is, hogy a Tisza-parti városban 150 évvel ezelőtt indult el az első omnibusz, 100 évvel ezelőtt pedig a villamos.
- Mint minden nagyvárosban, Szegeden is küzdünk az individuális közlekedéssel - mondja az ügyvezető igazgató. - Ez csöppet sem egyszerű és könnyű, ennek ellenére jó eredményeket sikerült elérnünk a közösségi közlekedés terén az elmúlt időszakban. Ezt az az adat is alátámasztja, miszerint naponta több mint 230 ezren utaznak a Tisza-parti város villamosain, trolibuszain és autóbuszain. Ha egészen pontosak akarunk lenni, akkor el kell mondani, hogy az említett utasszám fele a villamos- és a troliközlekedésre vonatkozik. Ez a két közlekedési eszköz egyébiránt évente 3,3 millió kilométert fut a szegedi utcákon, ugyanakkor az autóbuszok ennek csaknem a kétszeresét - 6,5 millió kilométert tesznek meg.
A városban szemmel láthatóan nagy figyelmet fordítanak a tömegközlekedés, illetve ahogyan itt mondják: a közösségi közlekedés fejlesztésére. Nemcsak új járműveket szereznek be, hanem a sínpályákat és a felső vezetékeket is cserélik vagy felújítják. Dr. Dózsa Gábor elmondja, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozást megelőzően úgynevezett előcsatlakozási alapforrásokra lehetett pályázni, azóta pedig a fejlesztési célokra fordítandó pénzösszegekre is. Szeged ezt meg is teszi, a magyar kormány is jóváhagyta a Tisza-partiak ebbéli szándékait, a jelek szerint már év végére várható a kért összegek érkezése. Magyarán: eddig soha nem tapasztalt fejlesztést valósítanak meg - rövid idő alatt - a közösségi közlekedés terén.
A Szegedi Közlekedési Társaság ügyvezető igazgatója arra a kérdésre, hogy az uniós csatlakozás és a regionális fejlesztési tervek meghozatala után milyen együttműködési lehetőségek nyílnak a környező országok, illetve régiók hasonló tevékenységet végző társaságaival, a következőket mondta:
- Szerintem a legfőbb alapelv, hogy a határokat bontsuk le, ne pedig gátakat emeljünk a regionális fejlődés elé. Ismeretes, hogy ez a terület mindig is szorosan egybefüggő konglomerátum volt, amelyet éppen a jól működő vasúti közlekedés kapcsolt össze. Most is van ilyen kapcsolat Szeged és Szabadka között, de nem olyan gyakori, mint korábban. Márpedig a fejlődés záloga éppen a jól funkcionáló közlekedés ebben a régióban és a két nagyváros, ráadásul testvérváros között is. Példaként említhetem az úgynevezett Nizza-projektet, amelyet Lengyelország, Németország és Csehország a közösségi regionális közlekedésben megvalósít, ugyanezt mi is megvalósíthatnánk a magyarszerb-román viszonylatban. Ez voltaképpen abból áll, hogy egy úgynevezett Traim-Train rendszerű villamos ,,kimegy” a nagy vasúti hálózatra is. Mi is készítettünk erre tervet, s azt vizsgáltuk, hogy miként lehet bekapcsolni a Szeged környéki településeket a hasonló közlekedési struktúrába. Három lehetőség is mutatkozik ilyen vonatkozásban. Ebben az első, a Hódmezővásárhellyel való kapcsolat tűnik a legreálisabbnak, hiszen jól kiépített vasútvonal köti össze a két várost. A másik irány Makó, amelynek szintén vasúti kapcsolata van Szegeddel. Sajnos ennek a pályának a elég rossz a minősége. A harmadik pedig egyértelműen Szabadka. A testvérvárossal is volt és van is vasúti kapcsolatunk. Az említett terület olyan régióvá fogja magát kinőni, amelyben nem kell majd a határokat nézni, hanem az itt élők érdekeit - gazdasági, kulturális, társadalmi szempontból egyaránt - mondta a Hét Nap olvasóinak dr. Dózsa Gábor, a Szegedi Közlekedési Társaság ügyvezető igazgatója.
Omnibusz, villamos, troli
Valószínűleg kevesen tudják, hogy Párizs után Európában először Szegeden állt forgalomba az omnibusz - 1857-ben -, s csak öt évvel később Pesten! Az első szegedi omnibusz a városközponttól a nagyállomásig 1,7 kilométeres távolságon szállította a vasparipához az utasokat. Az 1879. március 12-i nagyárvíz elpusztította a kocsikat és a pályákat is. Öt évvel később, 1884-ben, a lóvasút igyekezett eleget tenni az újjáépített város megnövekedett forgalmának. Az ezt követő jelentős dátum 1908: a villamosközlekedés elindítása. Ezután még sokáig kellett várni a következő jeles napra, amikor a városi közösségi közlekedésben valami új történik. De ez is elkövetkezett, méghozzá 1979. április 29-én, amikor a szegediek felszállhattak az első trolibuszra&