home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Száz éve született Mészöly Miklós
Szerda Zsófi
2021.01.19.
LXXVI. évf. 2. szám
Száz éve született Mészöly Miklós

Mészöly Miklós Kossuth-díjas író egészen pontosan 1921. január 19-én született Szekszárdon. Eredeti családi neve Molnár, melyet csak sokkal később, 1948-ban változtatott meg az egyik felmenő ágának vezetéknevére, Mészölyre.

Barátaim a bölények. Csapásaik a pusztán nyílegyenesek, mint a kifeszített kötél, száz meg száz egymás mellett. Hóviharban, ha az ügy reménytelen, nem trappolnak tovább ész nélkül, összeesésig. Megállnak, s megvárják, míg ellepi őket a hó.

Fiatalkorára nagy hatással volt a táj, a hely, ahol felnőtt, és már kisgyermekkorában zongorázni tanult, ráadásul nem is akárkitől, Bartók első feleségétől, Ziegler Mártától. 1938 és 1942 között a Pázmány Péter Tudományegyetem Jogi és Államtudományi Karának hallgatója volt, és jogászdoktori oklevelet szerzett. Már ekkoriban is foglalkozott írással, tervei között szerepelt, hogy Párizsba utazik, s ott folytatja tanulmányait, illetve vált, és irodalmat tanul. A tervét azonban az élet, azaz a háború áthúzta. 1943-ban behívták katonának: a háború kegyetlensége, abszurditása szökésre késztette egy rövid frontkatonai szolgálat után. Bujdosott egy ideig, majd előbb szerb, később pedig szovjet fogságba esett. 1944-től munkásként, terménybegyűjtőként, malomellenőrként dolgozott. 1947—48-ban Szekszárdon laptulajdonos volt.

Tévedés, hogy a múlt »messze« esik, »távol van«. Közeli, mint a kihűlt szerető, aki újra s újra fölmelegszik és megint mindenre képes. A múlt mai csoda, amit holnap ismerek meg s teszek magamévá. Mégis úgy élünk, mintha ismerhetnénk a jelent nélküle, s lehetne így is álmunk a holnapról.

Első novelláskötetét már Mészöly Miklós néven publikálta. Az író életművének gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják. Több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet szerzője. A tömörítés, a távolságtartó narráció, a bölcseleti beállítottság és a formafegyelem szinte minden pályaszakaszának meghatározója. A magyar próza egyik megújítójaként is emlegetik.

Hát ő alaposan kihasználta prózánkban keresztutat jelölő, duzzadva feszülő gazdag életművével. Valami olyannal, ami az olvasót folyamatosan megüti. Észleletei sajátosságaival (lásd a halálüvöltést, vagy a műben: például a Pontos történetek útközbent), a színvonalat önkínzón egyre magasabbra emelő, magát csigázó igényességével (Az atléta halála), képtelen szuggesztivitása atmoszféráival (Saulus), drasztikumig kegyetlen igazmondásával (Magasiskola, Film), jelképpé terebélyesült képzetkapcsolásaival (Jelentés öt egérről), történeteibe rejtett, szinte erőszakos, önmagát se kímélő bátorságával. Azzal például, amivel ott tartott engem is a műteremablakban. Pedig, ismétlem, nem szeretem, ha lövöldöznek, éppen mert a háborút jártam. De Mészöly művészetében ő vesz célkeresztre bennünket. Mert olyan a világ, amilyen, meg olyanok vagyunk, amilyenek. Félek a szemétől. Legkivált a vesékbe látó, természetünket leleplező, kemény, éles írói látásmódja mélységétől. Attól, amit s ahogyan rólunk »mesél«” (Lengyel Balázs: Mészöly más).

Híresebb művei: Magasiskola (1956), Az atléta halála (1966), mely először francia nyelven jelent meg, s a magyar kiadással egy időben német nyelven is, Jelentés öt egérről (1967), Saulus (1968), Alakulások (1975), mely egy két és fél évtized rövidprózáját átfogó, reprezentatív elbeszélésgyűjtemény, a megújuló magyar próza sajátos dokumentuma, Film (1976), A tágasság iskolája (1977), Érintések (1980), Megbocsátás (1984), Családáradás (1995). Drámáit a Bunker (1979), verseit, lírai reflexióit pedig az Esti térkép (1981) című kötet tartalmazza.

1951—52-ben a bábszínház dramaturgjaként dolgozott. 1952 és 1956 között munkanélküli volt, nem publikálhatott, és csak 1955-ben jelenhetett meg két meséskötete. 1956-ban részt vett az Írószövetség követeléseit rögzítő nyilatkozat megfogalmazásában. A forradalom után ismét évekig mellőzték, műveit nem adták ki. 1963-ban jelent meg Az ablakmosó című drámája, mely politikai botrányt okozott, és két előadás után levették a műsorról.

1968-ban együtt tiltakozott a Csehszlovákia megszállása ellen felszólaló írókkal. A Magasiskola című kisregényéből készített film Cannes-ban különdíjat nyert. Az 1976-ban megjelent Film című regényét durva támadások érték a hivatalos kritika részéről: a filmszerűen megjelenő történet — egy idős házaspár budai sétája — századokat átfogó történelmi időutazássá válik, melynek során az író a történelmet végtelen erőszaksorozatként mutatja be. 1989-től a Magyar Napló állandó munkatársa, 1990 szeptemberétől a Magyar Írószövetség elnökségi tagja, 1991-től a Budapesti Magisztrátus tagja, 1992 és 1994 között pedig a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító elnöke volt. Fontosabb könyveit számos nyelvre lefordították. 1986-ban Déry Tibor-díjat, 1988-ban Magyar Művészetért Díjat, 1992-ben pedig Soros-életműdíjat kapott. 1990-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. A Volt egyszer egy Közép-Európa című novellagyűjteménye 1989-ben az év könyve lett.

Óh, te férjeknek férje. Most vasárnap reggel bejön Egon, hozza kezében a leveledet. Bizonyisten, nagyon örvendtem. Mert látod, Kolozsvár nincsen olyan messze Pesttől, mint gondoltam, de te messzebb vagy. Hát azért ne gondold mindjárt azt, hogy ez szerelem. De talán annál sokkal rosszabb. Hozzászoktam egy hanghoz, a Tiédhez, és most mintha a többiek más nyelven beszélnének (Polcz Alaine: Kolozsvárról Pestre, 1955).

Mészöly Miklós 1949-ben vette feleségül Polcz Alaine pszichológus-tanatológust. Harmonikus, kiegyensúlyozott házasságukról legendák zengtek, még annak ellenére is, hogy Alaine többször is elhagyta az írót, aki nem volt a hűség mintaszobra. De mégis együtt maradtak, visszataláltak egymáshoz, s Alaine volt az is, aki segített neki elviselni súlyos betegségét, szenvedését, melyet méltósággal, bölcs rezignáltsággal vett tudomásul. 2001. július 22-én halt meg.

Van ennél számonkérhetetlenebb formája is az elszakadásnak; — mikor még együtt fekszünk le, együtt reggelizünk, s talán még jobban is igyekszünk szeretni egymást, mint azelőtt. De mégsem ezen múlik. Egyszer csak jön egy nap, mikor egy táj kezd fölrajzolódni, [...] egy táj, ahová tudom, hogy csak a másik léphet be, hiába látom én is.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..